Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-18 / 64. szám

1914. március 15. DÉLMAGYARORSZA G 339. Számok beszélnek a város erejéről. — Az 1913. évi zárószómadás. — (Saját tudósítónktól.) A számvevőség elkészült az 1913. évi zárászámadássál, amelyet rövidesen a pénzügyi (bizottság elé terjesztenek. A zárószámadásin-ak, valamint a jövő évi költségelőirányzatnak egyre fokozottabb jelentősége van. A város közönsége ugyanis gyökeres reformokat sürget és vár a városi politikában, mert mai pénzügyi 'helyzete és a bevételek várható emelkedése távolról sem nyújtanak reményt, illetőleg alapot arra, hogy a további fejlődés föltételei kielégíthetők és megadhatók lesznek. A zárószámadás szerint az elmúlt évben a rendes bevétel 6.659,542-87, a rendes kiadás 6.967,991-12 korona volt. Ha semmi mást, csak ezt a két számot irnók ide a zárószámadásból, már akkor is Imegáiapithatniók, hogy valahol bajoknak kell lenni a kréta körül, hogy az ily nagy költségvetéssel dolgozó város, mint Szeged, a közigazgatási feladatoknak még oly nagy körével adós lakosainak. Az indokolást erre megtaláljuk a vagyonmérlegben, amelynek vagyoniapján a következő tételek: fekvő " javakban 54.299,619-11, bútorok-, szerek és eszközökben 2.471,445-39, anyagok és termesztményekben 6800, haszonvételi 1 jogokban 19.209,667-80, cselekvő tőkékben 8.781,718, cselekvő hátralékokban 3.125,195-69, pénztármaradvány készpénzben 121,096-81, összesen 79.015,542-80 korona, keherlapján szenvedő tőkék 23.380,484-83, szenvedő hátralékokban 1.043,685-86 korona szerepel. A tiszta vagyon tehát 1913. végével 54.591,37211 korona, A tiszta vagyon 1912. végével 54.922,619-58 korona, a két év zárószámadásakor felállított vagyonmérleg szerint tehát vagyonapadás mutatkozik, még pedig 331,247-47 korona. Nem foglalkozunk most azzal, hogy ez a vagyonmérleg a város vagyoni helyzetétok nézőpontjából nem reális, egyelőre a kikutatott vagyonapadás okait sem fürkésztük. De ide kell még iktatnunk, hogy a /'áros pénzügyi helyzetéről tiszta képet adtassunk, a rendes bevételeik és kiadások összesített tételeit. Rendes bevételek: pénztörmaradványból 87248-37, haszonvételi jótok után 1528368-59, földek jövedelméből 1768760-75, házak jövedelméből 263911-38, todök jövedelméből 69907-39, kövezetek után 282849-34, telkek kisajátítási ára 5830, megőrölendő adók és költségeikből 86969-25, cseőkvö tőkék és kamatokból 467043-72', vá[°si adókból 1068104-57, közigazgatási bevéőlékböl 97695-60, rendőri, illetve közbiztonsági költségekből 7832-77, ka'tonaügvi kelttogekből 190371-77, tanügyi és közmüv-előtosi költségekből 201752-40, vegyes be vét eőkből 226625-59, összesen 6353271-49 k-oroto- Rendes kiadások: haszonvételi jogok őntartására 932219-98, állattenyésztési költŐkékre 4000, házak fentartására 146044-31, erdők és közkertek kezelésére 88834-48, kötozetekre 443964-33, telkek kisajátítására '29364, iközadók és adósi költségekre 154626-73, • Szenvedő tőkék és kámatokra '573924-78, -ebadóra 233-20, közigazgatásra Y"780-31, rendőrségre 344491-51, katonartore 46740-50, tanügyi költségre 557375-80, tooniáuy és művészeti költségekre 90853-27, tatlásügyre 100555-06, árvaszékre 54847-10, fto^siágügvre 91810-52, köztisztaságra Jüb20, utcai világításra 153900-57, tűzoltási költségekre 621188-35, segélyezésekre 323335-90, vizvédelam és vizlecsapolásra 56688-66, tiszaszabályozási költségekre 52841-18, általános költségekre 144132-52, rendkívüliekre I 288810-99, összesen: 6468384-35 korona. Részletesen számol be a zárószámadás költségelőirányzaton kiviili bevételekről és kiadásokról, azonkívül a hitel- és pénztári müveletekről. A zárószámadás általában lelkes és lelkiismeretes munka eredménye, több ujitást tartalmaz, amelyek hozzájárulnak ahoz, hogy komoly tanulmányozás után az ember tiszta képet alkothasson a város vagyoni helyzetéről és pénzügyi műveleteiről. Caillaux feleségének boszuja. (Meghalt a „Figaró" főszerkesztője. — A merénylet részletei. — Kabinetválság Franciaországban.) (Saját tudósilónktól.) ÍA párisi Le Figaro-nak, a világszerte ismert francia napilapnak a szerkesztőjét, Calmettet tegnap éjszaka agyonlőtték. Calmette Gasztcat, aki már idősebb ember, több revolvergolyó találta s noha kórházba vitték s mindent megtettek életben tartásáért, segíteni nem lehetett rajta, az operáció kezdetén kiszenvedett. | I Calm-ette halála egy különös, izgalmas és bántóan modern tragédiának a véres befejezése. A világhires újságírót ugyanis egy asszony ölte meg, Caillaux francia pénzügyminiszter felesége, akit a gyilkolásig elkeseritett és fölingerelt az a kegyetlen hírlapi üldözés, amelynek az volt a célja, hogy Cail-laux-t letörje, tönkretegye, becsületétől megfossza és elsöpörje a közszereplés piacáról. Ezt a célt tűzte maga elé a Figaro, helyesebben Calmette, aki az eszközökben való válogatás nélkül, lovagiatlanul, többször kétségtelenül utálatos támadással iparkodott leteríteni ellenfelét. Legutóbb imár annyira men't, hogy közölte lapjában Caillaux egy tizenhárom évvel ezelőttről kelt levelét, amelyet a kiváló államférfi a barátnőjéhez intézett. Caillaux miniszteri állását nem rendítették meg ezek a kegyetlen támadások. Általános meggyőződés a köztársaságban, hogy Caillaux-nál kiválóbb pénzügyi tehetség évtizedek óta nem intézte az ország -pénzügyeinek a sorsát és azt is tudták róla, hogy teljességgel becsületes-, tiszta kezű ember. Minden vád lepattant róla. Amikor intim életéinek egyik bizalmas -epizódját teregették a -nyilvánosság el-é, az sem őt sebezte meg, 'hanem a feleségét, akinek asszonyi büszkeségéit és érzékenységét sértette meg, hogy családjának él-etébe sáros lábbal beletapostak. 'Ezért lőtt-e agyon Calm-ettet. Természetes, hogy Caillaux a tragikus fordulat után nyomban közölte Doumergue miniszterelnökkel, hogy lemond 'tárcájáról. A miniszterelnök azonban, a kabinet valamennyi tagjával egyetértésben arra kérte Caillaux-t, -hogy maradion meg állásában, mert rá a megkezdett nagy adóreform niogvalósitásiának a küszöbén múlhatatlanul szükség van. Caillaux azonban hajthatatlan maradt és minden jel szerint kabinéiválság elé kerül Franciaország. CALMETTE HALÁLA. Páris, március 17. Calmette a Figaro szerkesztője, alti ellen Caillaux pénzügyminiszter felesége merényletet követett el, ma éjjel tizenkét órakor belehalt sebébe. Calmette orvosai a következő jelentést adták ki: Midőn Calmettet a kórházba hozták, állapota már olyan veszedelmes volt, liogy nem lehetett megoperálni. Szérumánjek ció következtében az érverés némiképen emel kedett, anélkül azonban, hogy a beteg visszanyerte volna eszméletét. Éjjel negyed egy órak-or végre elhatározták, hogy megoperálják Calmettet, azonban nagyfokú gyöngesége következtében mindjárt az -operáció megkezdésekor meghalt. A FELESÉG MERÉNYLETE. Páris, március 17. A Calmette ellen intézett merényletről a következő részleteket jelentik: Calmette ép el akarta hagyni a Figaro szerkesztőségét és félbét órakor kilépett dolgozószobájából, amikor elébe lépett Cail•lauxné és anélkül, hogy egy szót szólt volna, revolveréből többször rálőtt. Calmette több lövéstől találva a földre zuhant. Az egyik golyó a mellébe hatolt. A lap munkatársai a lövések zajára odasiettek, lefogták Caillauxnét, aki az elősiető ren-dőrök a rendőrségre kísértek. Időköziién orvosokért mentek és Reymond dr. és Hartmann dr. orvosok megvizsgálták Calmette sebeit. A sebesült lapszerkesztőt azonban automobilon Neuillibe a kórházba vitték. A merénylet híre gyorsan terjedt el a városban. A Figaro Drouot-utcabeli szerkesztősége előtt nagy embertömeg gyűlt össze, ugy, hogy a rendőrség csak nagynehezeu tudta a rendet föntartani. A MERÉNYLET RÉSZLETEI. Páris, március 17. A (merénylet lefolyásáról a következőket jelentik nekünk: Délután -öt- óra felé egy elegánsan- öltözött, sűrűn lefátyolozott hölgy jelent meg a Figaro épületében s az első emeletre ment, ahol a főszerkesztő irodája van. A foly-osón Calmette után kérdezősködött egy ott álldogáló szolgától, aki azt felelte neki, hogy Calmettenek látogatója van és csak jó idő múlva fogadhatja. Majd később, mikor a (nevét kérdezték, azt felelte: — Jelentse csak Calmettenek, hogy egy hölgy várja. Az ismeretlent erre egy kis szalonba vezették, ahol teljesen -egyedül várt csaknem egy óra hosszat. Végül -odahívott egy szolgát, átadott -neki- egy lepecsételt borítékot azzal, hogv adja át Calmettenek. Este félhat óra volt imár, aimikor Calmette kikísérte látogatóját, Bourget Pál irót, jó barátját. Mikor a lezárt borit-ékot odavitték neki, fölbontotta Bourget előtt, megmutatta néki és mosolyogva mondta: — Láthatod, hogy ezt a hölgyet azonnal fogadnom kcV, Azzal elrendelte, hogy Caillaux feleséVendéglöben KÁVÉHÁZBAN Füszerkereskedésben m MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN = SZT. ISTVÁN; ÓVAKODJÉK Csemegeüzletben (§(jplamaíátaSÖl*t. BZ UTÁNZATOKTÓL!!