Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-17 / 63. szám

1914. március 15. DÉLMAGYARORSZA G 3. lyezést, a városi bérház pedig átjavítva bér­let utján értékesíttethetnék. — .Erre 1917—18. években kellene mintegy 1.2 millió korona. —• Ennek jórésze .is tőketörieszthető lenne a bérház jövedelemből és a most több helyen bérelt hivatalos helyiségek megszűnő bér­összegeiből. e) A vágóhíd végleges kiépítése az ezen környéknek rendezésével szintén keresztül­viendő, — 1915—16. években 350000 korona költséggel. (Folytatása következik.) HMINIUHUIIHUUIIIUIIUUIIIUIIIHMIMIN A Nemzeti Munkapárt értekezlete. Az országos nemzeti munkapárt ima este nyolc órakor körhelyiségében, értekezletet tartott, amelynek 'tárgya a kereskedelmi mi­niszter jelentése volt a különféle helyi vas­utak engedeimezése ügyében, valamim! az 1911. évi zárószámiadás és ezzel kapcsolat­ban az állami számvevőszék több jelentése. Albánia, uj fejedelemség. Durazzóból jelentik: Turkán basa tegnap a kabinetala­kitás dolgában több .személlyel 'tárgyalt és a kabinet ma meg is alakult. A kormány a következő lesz: 'elnökség és külügy: Turkán basa; hadügyminiszter: Esszád basa; bel­ügy miniszter: Mehdi Traseri bég; közmuin­kaügyi miniszter: prózánál Hasszán bég; közoktatásügyi miniszter: Zurani István; Pénzügyminiszter: Szurreja Flóra 'bég és földművelésügyi miniszter: Turtuli. — A fe­jedelmi pár tegnap udvarával és Esszád ba­sa tábornokkal az ortodox templomba ment, ahol istentisztelet volt. A templom bej árat á­nál a metropolita több ortodox pappál fo­gadta a fejedelmi családot s a templom ki­jelölt helyére vezette. Az istentisztelet alatt 'mát mondtak a fejedelmi családért. A met­föpol'ita ezután beszédet 'mondott, amelynek végén a templomban megjelent tömeg lelke­sen kiáltotta: — Éljen a király! Éljen a királyi csa­tád! , ­Politikai hirek. (A képviselőház munkaprogramja. — A pénzügyminiszter expozéja. — Törvény­javaslatok. — Ellenzéki mesterkedés.) (Saját tudósitónktól.) A képviselőház keddi ülésén folytatja a miniszterelnöknek a román paktum ügyében tett nyilatkozata fe­lett megindult vitát. Minthogy az ellenzék •részéről még több szónok van hátra, való­színű, hogy a vita szerdára is áthúzódik. A vita befejezése után, amikor a napi­rendre kitűzött vicinális javaslatokat is le­tárgyalták, ja Ház húsvéti szünetre oszlik szét. A képviselőház bizottságai a húsvéti •szünet alatt is dolgoznak, mert Teleszky Já­nos pénzügyminiszter közvetlenül a román vita befejezése után be fogja terjeszteni a költségvetési javaslatot az 1914. julius else­jétől 1915. junius 30-ig terjedő esztendőre. Ez't a budgetet letárgyalja még a szünet alatt a pénzügyi bizottság. De Balogh Jenő igazságügyminiszter gondoskodott arról, hogy az igazságügyi bizottságnak is legyen dolga, ö is beterjeszt még a húsvéti szünet előtti két Törvényjavaslatot. Egyik a becsület védelméről, másik pedig a hatósági szemé­lyek védelmezéséről szól. A szombati, minisztertanács, mint be­avatott helyről halljuk, hozzájárult a becsü­let védelméről szóló törvényjavaslat előadói tervezetéhez és igy azt a Ház egyik legkö­zelebbi ülésén, az Igazságügyminiszter elő is fogja terjeszteni. A minisztertanács az igazságügyminisz­ter egy másik törvénytervezetével is foglal­kozott, amely a hatósági személyek foko­zottabb védelmét akarja biztosítani. Ez a ja­vaslat is, ép ugy, miint a becsület védelmé­ről szóló, a büntetőtörvénykönyv egyes sza­kaszainak részleges módosítását foglalja magában. A büntetőtörvénykönyv általános reformját megelőzőleg a hatósági erőszakra vonatkozó szakaszok is külön' törvényben módosíttatnak. A törvénytervezet, hir szerint, szigorlt­ja a hatóságii személyek ellen hivatali eljá­rásuk közben intézett szóbeli és tettleges sé­relmek büntetésére vonatkozó tételeket, sza­bályozza, bogy kik tekintendők hatósági személyeknek és e tekintetben mint ujitás szerepel, hogy a hatósági személyek közé sorozza a képviselőház Összes funkcióban le­vő alkalmazdttait, köztük a háznagyot, a mikor országgyűlés nem létében, a törvény szerint a háznagy intézi a parlament admi­nisztratív és egyéb ügyeit. A hatósági személyek védelméről szóló törvényjavaslatot szintén a legközelebbi idő­ben fogják a képviselőház elé terjeszteni. Zágrábi jelentés szerint a horvát-szerb koalioió és különösen a magyar országgyű­lésre megválasztott horvát képviselők köré­ben nagy megütközéssel tárgyalják a horvát és a magyar ellenzéki pártoknak és ezek sajtójának eljárását, amellyel a horvát-szerb koalíció működését megnehezítik és főkép ugy Horvátországon, minit Magyarországon. meggyanúsítani törekszenek. A magyar el­lenzék e 'tekintetben egy követ fuj a horvát­magyar közjogi kapocs nyilt ellenségeivel, amikor segíti őket abban, hogy otthon Hor­vátországban a horvát ügyet eláru'lóknak tünteti föl a kiegyezés alapján álló horvát­szerb koalíciót, amely e tekintetben túltesz a régi horvát nemzeti párton is, itt Magyar­országon pedig ugy állítja oda a koalíciót, hogy csak színleg paktált a magyar kor­mánnyal, de valójában nagyhorvát elszaka­dási terveket főz. Ezekre az átlátszó manő­verekre elég egyszerűen rámutatni, komoly politikai körökben úgyse szárnitha'tnak ha­tásra. ^oii Mária Lujzáról és a kis római királyról. Az anya, kissé fogyatékos reggeli öltözetben karosszékben ül. Kis fia az egyik térdén UD fején nagy tollas Napoleon-kalap; az ekyik kezében pedig hatalmas tőr, melyet purásra emel Mária Lujza felé, aki ijedten 'fözódik hátrább a karosszékben. Arckiiíeje­fésén látszik, hogy meg van döbbenve visí­tó sarjadékának ilyetén vásottsága miatt. . — * jw Vi^iVCVil UIV HJVl'UII VU'OV l UHMVV. A rajz alatt Mária Lujzának ezek a szavai Olvashatók: — Senkiinek sem oly átkozott itt a hely­|'ete> mint az enyém! Éjjel-nappal beoézget­ri ilyen sárkányt, — a Iklis ádáz gazem­ber féklelenkedik akkor is, ha eszik, -- nézd, uicsoda durva cslntaianság ül a homlokán, "h és boszu csillog a tekintetében, igazi po­, ontya és hajtása a zsarnok apjának. Sőt, a°st látom -csak megint, ez igazi képmása 4 kV apjának, az ördögnek! Ezeket a kiíakadlásokat bizonyára nem uiami kellemes lehet hallgatni iNapóleon­'tőzveakli íélig egy függ5ny niégö vaun rej­E 'helyütt nem állhatom meg, hogy szó­]v ,ne tegyem azokat a feljegyzéseket, me­htó e Madame Junot memoárjaiban Olvas­ok Napoleonról, mint atyáról. Mikor Madame Junot Franciaországba visszatért, Napoleon't külsőleg nagyoni meg­változottnák találta. Arcvonásai atyai kifeje­zést öltöttek. Micsoda szép gyermek volt a kis római király! — mondja Junot. — Mily kedvesen nézett ki, mikor a Tui'lterliák kert­jén keresztül hajtott kagyló-alaku caléche­ában, melyet két fiatal őzike húzott. Ezeket az őzeket Francom tanította be s nagynénje, a nápolyi királyné ajándékozta neki. A kis Napoleon Cupido ama szobrainak egyikéhez hasonlított, melyet akkortájt Herculannm romjai között fedeztek föl. Egy napon Madame Jumötl meglátogatta a kis római királyt. A szobában, ott volt a császár, Napoleon is és épen fiával játszott, miután, — jegyzi meg Junot csípősen, — ő mindig játszott azokkal, akiket szeretett, va­gyis hogy inkább boszantotta őket. A császár lovagoltatta a fiút s egy ostorkát! tartott a kezében. A gyermek kinyújtotta utána a ki­csiny kezét s mikor sikerült az ostort meg­fognia, nagy nevetésben 'tört ki s ugyanek­kor megölelte az apjlát. — Ugy-e szép fiu. Madame Junot? — kérdezte a császár. — Meg kell vallani, hogy az! iMadame Junot minden hízelgés nélkül mondhatott igent, mert a kis király valóban nagyon édes gyermek volt. — ön nem volt akkor Párisban, mikor a fiam született, — folytatta a császár. Azon a napon tanultam meg azt, hogy mennyire szeretnek engemet a párisiak. Mit mondott a hadsereg a gyermek születésére? Madame Junot azt felelte erre, hOigy a katonák néhány napon át! valósággal el vol­tak ragadtatva. Napoleon örömében megcsipkedte a fiu .arcát és az orrát. A gyermek visított. — Jöjj, jöjj, — szólt a császár; — azt hiszed, hogy téged sohasem bántanak és a királyok kiabálnak? Napoleon a fiát! a karjaiba szokta venni és a levegőben lóbázni. A gyermek ilyenkor kacagni szokott, mígnem a .szemei könnybe borulnak a nevetéstől. Olykor a császár egy nagy tükör elé viszi s .az arcával mindenféle 'torzfintonitásokat csinál; mikor pediig a .gyer­mek fél és sírásban tör ki, ezt szokta neki mondani: — Mit, te sirsz? Egy király, aki sir! Szegyeid magad, szégyeld magad! . . . Rowlandson további karrikaturáiról leg­közelebb. ^NDÉGLÖBEN KÁVÉHÁZBAN Füszerkereskedésben Ü MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN m SZT. ISTVÁN ­ÓVAKODJÉK • Csemcgellzletben (J (J p | fl IH alátaSÖl*t. ™ UTÁNZATOKTÓL!!

Next

/
Thumbnails
Contents