Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-17 / 63. szám

2 DÉLMAGYA RORSZ A G 1914. március 15. tartunk lépést velük. Már pedig minő csekélység a béke minden terhe, fáradalma, szenvedése a háború borzalmaihoz képest! Szeged nagygyá fejlesztése. Elmondta: Nagy Gyula királyi főmérnök. IV. A tisztán téli kikötő Létesítésére a közel 2.0 millió m.' földmozgósitást és terméskőmunkálatokat számítva 3.9 millió korona irányoztat-ott elő. — Figyelembe veendő azonban az a körülmény, liogy az innét kikerülendő és a berendezéshez nem szükséges 1.5 millió köbméter földanyag igen hasznosan felhasználható lesz. — Az álLamvasuti építkezéseknél átvétetnék ebből mintegy 1.0 millió m3, köb méteren kint 1 koronával. — Ennél figyelembe veendő, hogy esetleg egyelőre csak az egyik medence létesítése is megfelelő lenne, hogy abból a vasnuti feltöltések földanyaga sürgősen kinyerhető legyen. — 0.5 millió köbméter pedig a város részéről az alsóvárosi részeknek és a rendező pályaudvarig terjedő moesaras területeknek haszonhajló feltöltésére volna felhasználható. — Végrehajtható lenne ezen feltöltés 1916—18. években, évenkint 200,000 korona költséggel. — Eltekintve azon körülménytől, hogy ezen alacsony vijzátláscs betegséget terjesztő területeket ugy egészségi, mint szépészeti szempontokból amúgy is felkellene tölteni, ezen befektetés, ideiglenes és haszon haj tó; mert az igy feltöltött területeket legalább kétszeres árért mint ipartelepeket, vagy a létesítendő munkásliázak elhelyezésére lehetne felhasználni. Az igy visszanyert 1.5 millió koronán fölül maradó 2.4 millió korona kiadás legnagyobb részét állami kotrások révén segélyként lehetne megnyerni. — A városnak tehát a 43 hold terület feláldozásán kivül 3—4 évre szóló időtartamra alig kellene valami tényleges kiadást szenvednie. Az ekként létesített téli kikötőnek kereskedelmi kikötővé való fejlesztését a kereskedelmi kormány várható támogatása mellett 1918—19. években mint liaszonhajtó befektetést kell végrehajtani. Ideiglenes költségre évenkint mintegy 200—200000 korona kellene. VI. Város rendezés és feltöltés. Mielőtt ennek a részleteivel foglalkoznánk, egyet-mást kívánok elmondana az „eszményi nívóról," Az „eszményi nivó" tényleg „eszményi", mert valóságban már kezdettől fogva nem lett betartva; s tényleg teljességében ki is vihetetlen. Felesleges, célra nem vezető, igen költséges, sőt káros hatású. Alapját a város árvédelmi helyzetének megjavításában és az egészségtelen mélyedések eltüntetésében kapta. E feltételeknek a mai állapotuk szerint meg nem felel és a tényleges árvédelmi müvek teljes biztositásától elvonja a figyelmet és költséget. Ezenkívül szaporítja a lefolyással nem biró területeket. Az általános nivóemelést szépészeti, egészségügyi szemponton kivül főként az uj csatorna hálózat elhelyezése határozza meg. Mindeme szempontok a jóval alacsonyabb sziikségbeli feltöltési magasságot teszi kívánatossá. A nivó célszerű leszállítása magánosokra nézve nagy károsodástól való megszabadulást, a városra nézve pedig mintegy 9.0 millió korona megtakarítást eredményezne. Megjegyzem e helyen, hogy a két nivó közötti átmenet szépészeti szempontból ,is teljesen megoldható. Végül a leszállított nívóval a szükséges feltöltést kellő idő lefolyása alatt keresztül lehet vinni; mig amazt talán soha. A feltöltés módozatairól később fogok szólani. a) A város általános rendezésének még ma is annyi részleteivel vagyunk adósai, hogy szinte nehéz a kellő sorrendet megállapítani. Nézetem szerint elsősorban már a folyó évben kezdődőleg: a tüzérlaktanya létesitésével, a rakpart meghosszabbításával és az ezen szakaszon lévő árvédelmi töltés kiiegészitési munkáival kapcsolatosan a felső Tiszapart és a Maros-utea környékének rendezése veendő kivitelre. Ahol különös gond fordítandó a parton lévő közlekedő ut kellő szélességben való kiépítésére; költségesebb, de célravezetőbb, díszesebb lenne a védőpartfal kellő meghosszabbítását keresztülvinni. Első izben erre 100.000 kor., mig a további három éven át 80—80.000 kor. tiszta kiadás vehető számításba. ib) Másodsorban, mondjuk jövő évben kezdőleg az épülő fogadalmi templom és a zenepalota létesítésével egyetemben a Hidtértől a Gizella-térig terjedő városrész rendezését kellene foganatositani. A fogadalmi templom építése dicséretes buzgalom, azonban eltekintve, hogy az általam már említtetett .létesítmények valamennyije fontosabb és szükségesebb alkotás, mint ez; ezen városrész radikális rendezése a „zenepalota" felépítésével kapcsolatosan még kívánatosabb, mint maga a templomépítés. Az itten előálló nagymérvű kisajátítás és rendezések keresztülvitelére szükségelt l-5 millió korona költség 1916—18. években / osztva .nagyrészben visszatérülő lenne az ü telkek óriásilag emelkedő árából, melyet különösen lehetne fokozni az itteni uj építkezésekre kieszközlendő kivételes adómentesség gel. — Ez lehetne a jelzett 4 éven belül építkezők részére 25—30 év is. A zenepalota jóváhagyott terv szeri fi1 600000 korona, költsége is jó részben vissz8' térülő lenne, mert a várható államsegélj elmaradása esetén; tandijemelkedés, bolt 05 hangversenyterem bérekből stb., az öas&f nagy része tőke törlesztve lenne. — Ennek tesitése 1915—17. években történhetne. c) Minél előbb létesítendő lenne az ált8' lánosan óhajtott „Vásárcsarnok" ,is. — közgazdasági és kereskedelmi szempontokba1 igen fontos önmagát majdnem teljesen tőketörlesztő alkotás, a Rákóczi-tér és környék6" nek fellendülésén kivül hivatva volna Sz/" den a piac kérdés rendezését is elősegite/ Folyó évben nyilvános pályázat utj8" terv lenne készítendő, begy 1915. évben MÁR az épités megkezdhető legyen. — 1915. / szükséglet mintegy 500000 korona, mig l91 —17. években egyenkint hozzávetőleg 1 millió korona. d') A negyven éves árviz forduló előtt kf éptendő lenne még a II. városháza is. — / zetem szerint leggazdaságosabban akké8'1 hogy a Püspök-tér hasznosításából a váró ház háta megetti Feketesas-utcai telkek / tetnének meg, ahol közvetlen összeköttet^ sel a központtal az összes szükséges hivtó3 los helyiségek nyerhetnének megfelelő elll'V Napoleon-karrikaturák. John Asthon gyűjteményéből átdolgozta: Zsoldos Benő. I. A világhódító Napoleon alakja, — mely körül régtől fogva egész óriási könyvtárak •képződtek s a rá vonatkozó irodalom szerte a világom egyre nő, — mindenképen érdekes: alkár a tárgyilagos komoly kritika és oknyomozó történetírás szemüvegén át, akár pedig a humor és szatira homorú tükrében szemlélgetjük. Egy szorgalmas és éles szemű angol „literary gentleman": John Ashton egy rendkivül érdekes gyűjteményiben ismerteti mindazokat a szatírákat és karrika'turákat, amelyek időnként, az I. Napoleon személyére és élettörténetére vonatkoztatta az aingol nagy lapokban megjelentek. E gyűjtemény ismertetésének javarészét — természetesen stílszerű 'tömörítéssel — átdolgoztuk s időnként e helyen közreadjuk. A humor és szatira jegyében született, ezek a mozaikdarabok mind hozzájárulnak a nagy ember földi alakjának minél' tökéletesebb megrajzolásához. S a mellett érdekesek és mindenekfelett — 'tanulságosak. Napoleon második házasságának időszakában. különösen bő aratása volt a karrikatura-rajzolóknak. Ebből az időből való a kiváló angol karrikaturistának, Rowlandsonnak az a rajza, melyet a Napoleon második házasságának megkötése után pár hétre, 1810. május 15-én tett közzé a „Times"-ban. Tudjuk, hogy a polgári házasságkötés ISt. Glou-ban április elsején, az egyházi esküvő pedig ,a Louvre 'kápolnájában; másnap, április 2-án ment végbe. Ezen a rajzon a fiatal asszony: Mária Lujza szinte tombol a haragtól. Valóságos furia-képet öltve, Tallevramdot, a nagy diplomatát a földre teperi s a királyli pálcával a fejére csap. Tallevraind ijedten meglapul és ezt sóhajtja: — Ó mindnyájunknak meg fogja adni a végső csapást'! Én meg soha sem fogok többé felkélnli! . . . Mária Lujza ezalatt letépi császárnői koronáját 'és Napóleonhoz készül azt dobni, az utóbbi pedig, — nem vélvén tanácsosnak az ellenmondást, — egy karosszék háta mögé ugrik s igy kiált a még mindig a földön lapuló Tallevrand félé: — Oh Tally, Tally, rise aud rálly! (Oh, Tally, Ta'lly, kelj föl és védelmezz meg!) Mária Lujza pedig dühösen átkozódik: — Jupiter fejére mondom, jobban gvilÁ\ I lölöm őt az éhségnél vagy a betegsége] Pusztuljon el a családja, kezdődjék ádáz 8 rag e pillanattól kezdve a mi házaink * zött! .. Egy álak, valószínűleg valamelyik sáli, e jelenet alatt, biztomslág végett 9 függönyök mögé húzódik ... » Ugyancsak Rowlandson rajzolta kamkáturát is, amely a kis „római kirótt születése alkalmából jelent meg a Times-"9 1811. április 9-én. eH E rajz a kis Napöleon-csemetét meztelenül, azonjbam ördög-lábakkal ás dög-farkkal ábrázolja. Gsak egy g.al'1 ^ szemes -kalpag van a csecsemő fején- % tenyeres-talpas dada a bölcsőben levő 3 vánkoson épen bemutatja a kiis £yerfzeH apjának, Napoleonnak. A bölcső oldalán % a szavak olvashatók: „Devil's iDarling; té ördög kedvence.) Napóleon a gyerm/; ba berendezéseit szemlélgeti s valami1 tóté; res bort főz egy ilyen föliratú edény y „Francia vér" s a mellette levő po^tó3 mélyből' majd a kis gyerek inni fog> fo^ föliratot viseli: „Keserű pohár." Na« diadalittasan fordítja örömtől ragyog0 ,1/ a gyermek felé. A pápa pedig térden áldást oszt. . rei3 Néhány nap múlva, 1811. április > egy ujabb karrikaturá'ti tett közzé R£. első kézből, nagy választékban csakis az ===== Tisza-Lajos körút 19. szám ^ lj kaphatók, esetleg részletfizetés