Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-17 / 63. szám

US 13. YflRORSZAG jjavitások. tanfolyam. ila I. szám. Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefonszám: 305. Egyes szám ára 19 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24-— félévre . . K 12 — negyedévre K 6-— egy hónapra K 2 — ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K;28-- félévre . . K 14.negyedévre K T— egy hónapra K 2 40 Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér. Szeged, 1914. III. évfolyam 63. szám. Kedd, március 17. on: 468. MM Újoncozás előtt. Irta: Tisza István. Itt a tavasz; közeledik az újoncozás ideje; pár hét múlva megkezdik az ujoncozó-bizottságok munkálataikat. Ráteszi kezét az állam a fiatalság színe-javára; kiragadja őket családi 'körükből, elvonja a békés polgári foglalkozástól: a honpolgárok legnemesebb, de legterhesebb kötelességét, f^ hazának fegyver alaféti szolgálatát kivánja tőlük. A besorozott újoncok száma újból szaporodik. Ebben az évben csak 2388-cal, de ez a szám évről-évre emelkedik s 1918föl fogva 13,676 újonccal fog többet kiállítani a magyar nemzet a közös hadsereg és a honvédség céljaira. Nagy teher, súlyos adó ez mindnyájunkra nézve. Vétkeznék a magyar nemzet ellen az a kormány, amelyik parancsoló szükség nélkül róná ezt rá, de még súlyosabb, még menthetetlenebb biint követne el az, aki azt a férhet, amelyre hazánk, tűzhelyünk, feleségünk, gyermekeink védelmére szükség van, nem merné a nemzet vállaira rátákni. Lássuk tehát, valóban szükség volt-e erre a létszámemelésre? Egy körülmény megkönnyíti ezt a föladatot. Az ellenzék váltig fogadkozott, "°gy igy-ugy számadásra von bennünket erórt az uj teherért, de Ígéretének beváltásával bölcsen adós maradt. Még a defegációban azt hirdette, hogy majd meghatja ezt a kérdést a képviselőházban, a to'dőn pedig az ujoncjavaslatnak képviseföházi tárgyalására került a sor, szépen téol maradt. Kitért a bírálat, elbújt a aró elől. Miért? Bizonyára, mert hadsetogünk szaporításának szükséges voltáról táeg volt győződve ő is. ^ Valóban, akinek az Úristen szemét és |Szét el nem vette, aki látja a körülöttünk . °'yó eseményeket s tud józanul gondol°dni felettük, nem hunyhat szemet az az igazság elől, hogy ha a békét és azán,k biztonságát kockára tenni nem b a1uk, ha azt akarjuk, hogy becsüljék b rótaink szövetségünket és tiszteljenek ^pnünket ellenségeink, legalább ebben a ^ ^'fékben fejlesztenünk kell katonai erőnVéd.Két évvel ezelőtt alkottuk meg az uj ujo Jelentékenyen emelte az J** számát az is. Helyrehozta husz s *ndő mulasztásait, megfelelt az akkori va? ,sfégfétnek s azok, akik ennek megszatáon íí'lt kérték a "emzettől, jó lélekkel kiéi latták, hogv azzal hosszabb időre a katonai biztonság követeiFájdalom, azóta minden megváltozott. Kitört a Balkán-háború. Világrenditö események folytak le szomszédságunkban. Óriási eröfeszitéseket tettek a déli határainkon fekvő kis államok és közülök éppen azok nőttek sóikkal nagyobbra, amelyek adandó alkalommal ellenünk fordíthatnák megnövekedett erejüket. Ezek az események és a háború katonai tanúságai ujabb tevékenységre indították a nagy államokat is. A német, a francia, az orosz birodalom lázasan fegyverkezik. Százezrekkel szaporítja állandó hadseregét, túlszárnyal és uj,abb erőfeszítésre kényszerít bennünket. Főleg három irányban kell előbbre haladnunk. Mindenütt szaporítják a géppuskákat, ut- és sáncépitő, vasúti, távirász, rey pülő- s más műszaki csapatokat, amelyek az újkori tudomány vívmányaival erősitik a csapatok katonai erejét. Ezeket a különböző műszaki csapatokat kellő rnenynyiségben kell fölállítanunk nekünk is, mert különben óriási 'hátrányba jutva mészárszékre visszük vitéz hadseregünket. Szaporítanunk kell továbbá a tüzérséget is. Hajdan 24 ágyú volt egy gyaloghadosztályhoz beosztva. Ez a 'szám (fokozatosan 36-ra, 48-ra, 60-ra emelkedett. Van olyan állaim, amelyiknek minden hadosztálya (mintegy 15,000 ember) 72 ágyúval rendelkezik. Már pedig nemcsak az ágyuk száma emelkedik, hanem azoknak romboló ereje és a csaták sorsára gyakorolt döntő hatása is. A legújabb felfedezések óriási mértékben 'tökéletesítették az ágyukat. Messzebbre, pontosabban lőnek s a szétrobbanó ágyúgolyók öldöklő hatása sokkal nagyobb, mint csak pár évvel ezelőtt. Megmutatták az utolsó csaták, hogy fontosabb szerephez jutott a tüzérség, mint bármikor azelőtt s hogy hiábavaló mészárlásnak teszi ki magát az a hadsereg, amelyiknek gyöngébb tüzérsége van. Ilyen körülmények között fel kell hadosztályonként 60 ágyura emelnünk a mi tüzérségünket is. Végül a gyalogság létszámának némi emelésével gondoskodnunk kell határaink biztonságáról is. Nálunk az uj védtörvény alapján is csak 93 főből áll egy gyalogszázad. A többi nagy államokban a gyalogszázad rendes létszáma 120 és 140 között váltakozik. De ez nem elég. 160-tól 200 főig emeltettek föl a határon levő hadtestek gyalogszázadai, ugy, hogy azok jóformán hadilétszámon állanak ma is s bármely pillanatban betörhetnék a szomszéd területére. Kell-e, sokat fejtegetnem, milyen veszélynek tesszük ki magunkat, ha 93 főből álló századokat állítunk szomszédainknak ilyen erős csapataival szembe? t Hogy milyen káros ez, azt a mult télen mutatta meg a tapasztalás. Hiszen az akkori bizonytalan külügyi helyzet mellett is csak azért kellett annyi tartalékost behívnunk, mert a határon levő csapataink ezzel a kis békelétszámmal bírtak. Ezért dobtunk ki *300 milliót; ezért kellett annyi derék magyar családnak nélkülöznie, fáznia, koplalnia, szenvednie a tél és tavasz hosszú hónapjai alatt, akinek családfentartója Bosznia bércei között vagy a lengyel határon őrködött hazánk biztonsága felett. Ezt a veszélyt akarjuk elkerülni, ezt a csapást akarjuk « nemzet fejéről elhárítani, amidőn legalább százhúsz főre emeljük fel a határon levő csapatok gyalogszázadait. Messze maradunk igy is a francia, német vagy muszka csapatoktól. Hiszen szegény létünkre nem vehetjük föl a versenyt velük, de megtesszük a legszükségesebbet s elérünk annyit, hogy amint sötét fellegek tűnnek föl a külügyi helyzet láthatárán, ne kelljen mindjárt fegyverbe szólitanunk családos rezervisták százezreit. Foglaljuk össze a mondottakat. Mire szolgál ez az ujabb létszámemelés: Először arra a célra, hogy a mi hadseregünk is fel legyen tüzérséggel és műszaki csapatokkal ugy szerelve, mint a többi nagyhatalom serege. Ezt pedig meg kell cselekednünk, hogy a veszély percében ne kész veszedelembe rohanjunk, hanem a győzelem reményével vehessük fel a küzdelmet. Másodszor arra, hogy határainkat rezervisták behívása nélkül biztosítsuk. Ezekért a célokért volt feltétlen szükség a létszámemelésre. A lehető legszűkebb mértékre korlátoztuk azt, amidőn végeredményben 31,000 főre állapítottuk meg az ujoncemelést Magyarországra és Ausztriára együttvéve, amiből Magyarországra 13,676 fő esik. Hogy ez súlyos teher, azt senki sem érezheti jobban a kormánynál, amelyik az egész felelősséget viseli. De vájjon csak egy olyan tél is, mint amilyen a tavalyi volt, nem hárit-e sokkal nagyobb terhet az államra s az egyes családokra, mint ez az egész ujoncemelés? És vájjon nem akkor érdemelne-e gáncsot a kormány, nem akkor vonná-e méltón magára a nemzet lesújtó Ítéletét, ha meg nem tenné azt, amivel az ország biztonságának tartozik? Hiszen a békének nincs nagyobb biztositéka, mint ha erősnek tudnak bennünket; ellenfeleink harci kedvét mi sem fokozhatja annyira, mintha hadseregünk szervezésében nem