Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-15 / 62. szám

6 DÉL-MAGYARORSZÁG 1914. március 20. Szabados Géza, Schwartz Miksa, Szalay Jó­zsef dr., Schwartz Rudolf, Szánthó József dr., Taschler Endre, Tordai Imre, Tonelli Sándor, Török Béla dr., Turcsányi Imre dr., Thomay József, Ujj József dr., Ungár Benő, Vajda Ernő, Vajtha Jenő dr., Vadász János dr., Vass Károly, Vargha Mihály, Vékes Bertalan, Vermes Zsigmond, Visontai Kál­mán, Winkler Bernát, Winkler Imre, Wim­mer Fülöp, Weiner Miksa, Weisz Albert. AZ OTTHONBAN ÉS AZ IPAROSKÖRBÉN. A Szegedi Tisztviselők Otthona ís mél­tó fénnyel ünnepelte meg a szabadságharc évfordulóiált szombaton este. Az ünnepi .be­széd és hazafias költemények előadása után tánc következett. A Felsővárosi Iparoskör is szombaton este ünnepelt. Kengyel János kan ár mondott ünnepi beszédet. Bacskó Gyula elszavalta a „Talpra magvar"-t, Pfitzner Panni ipedig egy hazafias költeményt adott. Az ünnepély után társasvacsora és tánc következeti. A VASÁRNAPI PROGRAM. A szegedi függetlenségi és 48-as párt által rendezendő március 15-iki ünnepségre az Alföld-szállóban, a Kossuth Lajos-sugár­utou történik vasárnap reggel félkilenc óra­kor a gyülekezés. Itt jönnek össze az ösz­szes népkörök zászlóik alatt és inneni vonul­nak a rókusi templomba, hol Várhelyi Jó­zsef kanonok féltízkor ünnepi misét mond. Ezután az összes népkörök a Széchényi-dé­ren átvonulva, a Kossuth-szoborhoz mennek. Az ünnepség a szobornál délelőtt 11 óra­kor kezdődik. Délután öt órakor a pártve­zetőség a Szeged-állomásról kikíséri Kele­men Béla dr. országgyűlési képviselőt Felső­központra, ahol a függetlenségi és 48-as kör­ben este ünnepség lesz. A Szegedi Iparosit.jak Közművelődési Egyesülete vasárnap délután fél 4 órakor az egyesület helyiségéhen szabadság ünnepélyt rendez. A rókusi mezei gazdák köre s a szeged­rókusi iparoskör együttes szabadságünnépét március 15-én este nyolc, órakor tartja roe.g Módos István Pacsirta-utcai vendéglőjében. Az uj szegedi népkör vasárnap este nyolc órakor tartja a szabadság évfordulójának ünnepét társasvacsorával egvbekötve. A harmadik kerületi függetlenségi és 48-as Kossuth-párt vasárnap, a Katona-féle Polgár-utcai vendéglőben ünnepel. A parlamenti hét után. A parla­menti hét tanulságait összefoglalva, politi­kai körök a kormány javára látják alakul­ni annak mérlegét. Á politikai gyűlölködés keverőinek, kik között az ellenzéki sajtó épen a román-ügyben legelöl járt, valóság­gal zuhanyszerü kudarcot hoztak az utol­só képviselőházi tárgyalási napok. Ami 15 nap előtt még világra szóló hazaárulás­nak volt kikiáltva, arról Anponyi, Bethlen, Désy és a többiek már oly tárgyilagos és higgadt hangon beszéltek és vitatkoztak, mely közvetve valóságos elismerését jelen­tette annak, hogy milyen komoly állam­politikai fontosságú volt Tisza István grófnak a románokkal való megbeszélése. Az utolsó hónapok politikai kavarodásá­ban ez volt. bár nem vallott, de határo­zott megcáfolása az ellenzéki sajtónak, az ellenzék vezérférfiai részére és egyút­tal első biztató jele a parlamenti állapot­nak normális mederbeterelésének. Emel­lett szól különben az is, hogy az ellenzéki nártok mindinkább lecsúsznak az uj ház­szabály ellen hirdetett ellentállásukról, hiába fogadkoztak, hogy az uj házszabály alatt sem nem szavaznak, sem annak ren­delkezéseit egvébként sem respektálják, részt vettek a normális szavazásban az el­nökség ellen benyújtott bizalmatlansági indítványnál és személyes kérdések tekin­tetében is elhagyták álláspontjaikat, ami­nek bizonyítéka egyebek közt, hogy Ra­kovszky István tegnap személyesen kér­te az engedélyt Beöthy Pál elnöktől sür­gős interpellációjához, mely engedéllyel azután élt is. Ma este, a mozgalmas hét után különben minisztertanácsot is tartot­tak, amelyen a kabinet Budapesten időző tagjai megjelentek, Tisza István elnöklé­sével. A tanácskozás este 5 órától 8 óráig tartott s folyó ügyeket intéztek el. ISNZAAABBBBSHIIXSIBABSANXAHAQHUBBBOEIUTTAAAASSBASCKSSXÍR SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo Színházi műsor: VASÁRNAP délután: Budagyöngye. VASÁRNAP este: Aranylakodalom, lát­ványos szinmü. Páros 8/a. HÉTFŐ: A zöld frakk, vígjáték. A Góth-píxr vendégtfölléptével. Bérletszünet. KEDD: Mértföldkövek, szinmü. A Góth-pár vendégifölléptével. Bórletsziinet. SlZERDA: Az ezredes, vígjáték. Párat­lan V,. CSÜTÖRTÖK: Ocskay Kornél vendég­föllóptével: Dollárkirálynő, operett. Pá­ros s/3. '.%!'. PÉNTEK: Denevér, operett. Páratlan 3/s ISZOMBAT: Nemtvdomka, operett. Pá­ros 'A­Fichtner Sándor A szegedi zeneéletnek kimagasló egyé­nisége Fichtner Sándor, a honvéd zenekar karmestere, ki egyszersmind az „Otthon" szimfónikus hangversenyek népszerű diri­gense, március 21-én a Tisza-szálló díszter­mében saját zeneszerzeményeiböl nagy hangversenyt rendez. A hangverseny alkalmával a szegedi közönség Fichtner Sándort nem egyedül, mint dirigenst, hanem alkalma lesz őt, mint zeneszerzőt több oldalról megismerni. Sze­ged művészvilága ismeri Fichtner Sándor 'te­vékenységét és szerény egyéniségét. Nem volt soha a reklám muzsikusa, csendben Íro­gatja müveit, nem csinál belőle lármát. Nem érdektelen a jeles karmester életrajza: Ficht­ner Sándor 1878. évben született' junius 15-én Uray-Ujfalu vasmegyei községben, már zsenge gyermekkorában különös hajla­mot tanúsított a zene iránt. A gimnáziumot Sopronban végezte, ott tett érettségit. Már 1898-ban az orsz. m. kir. zeneakadémiának kiváló növendéke. Koeslcr éis Herzfcld ta­nárok növendéke. Herzfeld nem egyszer mondta: Fichtnerbői még jeles muzsikus lesz, sok szépét fog komponálni. A nagy mester szavai beváltak. Fichtner Sándor ma Szeged város büszkesége, ugy mint dirigens és mint komponista. Az „Otthon" szimfóni­kus hangversenyek egyedül nevéhez fűződ­nek, azon kellemes zenei előadások, melye­ken városunk közönsége évek hosszú során, mint nélkülözhetetlen szellemi táplálékot él­vez. a derék karmesternek köszönheti. Az ő kitartó buzgalmának és fáradhatatlan szor­galmának. t A jeles dirigensnek két neves elődje volt Szegeden: Kerner Jenő és Wöbcr Ottó zenekari karmesterek. A két karmester mű­ködése élénk emlékezetében van Szeged kö­zönségének. Kerner Jenő előszeretetttel fog­lalkozott a magyar zeneirók müveivel, mig Wőber Ottó a nagy klasszikusainkat inter­pretálta. Fichtner Sándor magáévá tette s egyesítette két elődjének működési program­iát és hangversenyein nemcsak a világ klasz­szikusait halljuk, de a magyar zene remek­íróit is elénk tárja. Neki köszönhetjük, hogy a páratlan nagytehetségű Kőnig Péter mun­káit Szegeden is megismerhettük. Fichtner Sándor mint dirigens varázs­hatalommal bir a zenekari tagokra, keze alatt a klasszikusok müvei megelevenednek. A gondolatok átvitele meglepő. A dirigens­pálycájában démoni varázs van. Az egyes 'müvek kidolgozásában saját lelki egvénisé­gét önti s vele elragadtatja a hallgató közön­séget. Nagy energiájával és tudásával a partitúra hangjai a zenekarban teljesen ér­vényre lesznek emelve. Beethoven, Bach, Mozart, Haydn müvei, nem hiszem, hogy jobban átgondolva és precízebb előadásban bárhol is hallhatók lennének. Mint zeneszerző nagy stilü kompozíció­kat produkált'. A zeneszerzeménveinek opu­sa meghaladja a hatvanat. Első zenealkot­mánya egy melodráma volt, irt szonátákat, magvar surfot zenekarra, hegedű hangver­senyt, kiváló alkotása: a „szombati kar" ének és zenekarra „Symphoniai Költemény" jeles müve. A komponáláshoz van szive és lelke. Müvei nem száraz ma'ttematikai unal­masságok hangokba szedve, hanem egv gon­dolat a másikat űzi, témái frissek, kidolgo­zása raffinált, dacára annak, a zene formá­kat szigorúan tartja. Egyik jeles munkája a cselló hangversenye, a mü dallamos, mennyi érzés, mily hangszínezés van egybe fonva ezen hatalmas munkában. A zenekari müvei­ben teljesen ura a hangszereknek, hangsze­relése brilliáns. Hangszinezése modern es teljesen eredeti: Fichtner Sándor-féle, nem utánoz senkit, szigorúan saját' lelki húrjait iria le. Hatalmas zenekarra irt munkája: „Zenekari nyitánya" pályadíjat nyert. A szerző eddig irt leghatalmasabb müve. Je­lenleg egv nagy zongora fantázián dolgo­zik. zenekar kísérettel. Kezdő munkái között találtam egv bájos zenéjü operettet. Fichtner Sándor szerénvsége közismert. Jó kolléga, soha zenész emberről tőle rossz kritikát nem hallottam. A szegedi Liszt­hangverseny alkalmával történt. Thotnán. 8 világhírű zongoraművész a zenekari próba alkalmával felkel helyéről és Fíchtne.rhez szól: — Fölösleges itt az összpróba velem, olv kiváló dirigenssel és jeles zenekarral. mi'1 most hallok, bátran próba nélkül is 8 zongorához ülhetek, nem kell félnem, hogy, felfordulunk. Nagvobb müvei: Melodráma: magvat suit zenekarra: hegedű verseny (d); cselló verseny (e); Symphoniai Köíteménv; szom­bati himnusz és zenekari nyitánya. Szammer Endre. * A Góth-pár vendégszereplése. A színházi iroda jelenti: Góth Sándor és y' Kertész Ella hétfői és keddi vendégszereplő sét olyan élénk érdeklődés kisérl, amely tel' j-esen igazolta népszerűségüket és Szegede8 való megbecsültetésűket. Hétfőn, a frakkban, kedden pedig a Mértföldkövek' ben játszák el legjobb szerepüket, * Aranylakodalom. A szinházi iroda ie' lenti: A Rákosi—Beöthy-féle látványos síi"' mii, amely egyike a legkedvesebb hazafi"9 daraboknak, dupla ünnepi alkalomból kéri1 vasárnap este színre. Egyik érdekessége 'ey az előadásnak, hogy a társulatnak kivé-K nélkül minden tagja föllép benne. * Ocskay Kornél vendégszereplése. * szinházi iroda jelenti: A temesvári szint"1' sulat egyik legtalentumosabb tagja, Ori'^j­Kornél, csütörtökön vendége lesz a szri0'^ színháznak, liogy bemutatkozzék szülővái'% közönségének, amely eddig csak jó biró"8 és korán elért jelentős sikereiből .ismeri- * Dollárkirálynő Dénes szerepót játsza mely alkalmas jeles kvalitásának beim't" sára. * Nemtudomka. A szinházi iroda jele"'1/ A Bakonyi—-Huszka. operettet, Nerntttd r kát, tudvalevőleg le kellett venni a m,üsfL ról Hilbert Janka betegsége miatt. A darabot, amely nagy sikert aratott, a J° hét két -estéjére tűzte műsorra a szinb"7-

Next

/
Thumbnails
Contents