Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)
1914-03-15 / 62. szám
Március 23-án lesz a főispán installációja. — A, helyettes polgármester Szentesen. — Nyilatkozik Cicatricis Lajos az inkompatibilitás kérdéséről. — (Saját tudósítónktól.) Ma délután 2 órakor Bokor Pál helyettes-polgármester átutazott Sezentesre, hogy visszaadja Cicatricis Lajosnak azt a látogatást, amelyet a főispán nála tett. Bokor Pál mai vizitje azonban nem volt pusztán udvariaskodási ténykedés, hanem mint ezt maga a 'polgármester-Jhdlyettes \si mondotta, jkét célt szolgált. Először azt, hogy a főispánt behatóan tájékoztassa a szegedi viszonyok felől, ami a város eminens érdeke; másodszor pedig, hogy megismerje a főispán intencióit és egyes dolgok hü informálásával hozzájáruljon ahhoz, hogy Cicatricis Lajos előtt tisztán kialakuljon a helyzet képe. Bokor Pál . ma este a féltizórás vonattal érkezett vissza Szentesről és látogatásáról a Délmagyarország munkatársának a következőket volt szives elmondani: — Mindössze csak egy félórát tölthettem Szentesen, de ezt az időt jól felhasználtam, hogy őméltóságával megbeszéljek néhány fontosabb dolgot. Mint ismeretes, Cicatricis Lajos szegedi főispánsága még nem teljesen perfekt dolog, de már annak lehet tekinteni, noha még néhány formalitás hátra van. Én azonban részemről azt hiszem, hogy hamarosan be fog következni a hivatalos kinevezés. — A főispán ur igazán nagyon udvariasan fogadott. Az állomáson autóval Várfo onnan a megyeházára kocsiztunk, a hol a félórát elbeszélgettük. Cicatricis Lajos először is az inkompatibilitás kérdését vetette föl. Azt mondotta, hogy az ö legbensőbb meggyőződése szerint, nem lát jelenleg olyan ügyeket felszínen, amelyék Szegedet Szentessel esetleges érdek öszszeütközésbe hozhatná. Jelenleg nincsenek is ilyen ügyek, ha az ő főispánsága alatt felmerülne olyan dolog, amelynek bármi módon való elintézését vagy az egyik, vagy a másik város sinylené meg, akkor ö is elismerné az inkompatibilitást és rögtön levonná a konzekvenciát, öt semmiféle mellékcélok nem vezetik a főispáni tisztség elvállalásánál, hanem a kormány megbízását megtiszteltetésnek tekinti és sohasem tért ki a reá rótt feladat megvalósítása elől. — Épen azért nehogy félreértse vafeki az | intencióit, már most behatóan foglalkozik Szeged város ügyeivel és kijelentette, hogy ő nem akar itt reformokat csinálni, nem akarja a várost a megkezdett uton való haladástól eltéríteni, nem a,kar erőszakos változtatásokat keresztül vilmi, hanem azon lesz mindig, hogy Szegednek segítségére lehessen a már meglapított, céltudatos nagy terveinek a kistelében és tőle telhetőleg a kormánynál :IS el fog járni a város érdekében. Arról is beszélgettünk, hogy a főjspáni kinevezés megtörténte után, hol fog lakni állandóan Cicatricis Lajos. Erre vonatkozólag nekem azt mondotta, hogy a Mennyiben ideje megengedi, fölváltva Szegen és Szentesen fog tartózkodni. Lakása azonban Szentesen marad, mert nem akar mindjárt kinevezése után Szegedre beköltözni, ami könnyen azt az impreszsziót kelthetné, hogy itten rá akarja Oktrojálni magát az emberekre. Később azonban, ha látni fogja, hogy küldetését megértik és méltányolják, továbbá bizalommal viseltetnek működése iránt, akkor véglegesen Szegeden fog megtelepedni. — Az installáció megtartása is szóba jött közöttünk. Bár ez a kinevezés publikálása előtt meglehetősen diszkrét kérdés. Mégis arra a megállapodásra jutottunk, — feltéve, hogy a kinevezés addig megtörténik, — az installációt a márciusi közgyűlés kezdetét megelőző napon fogjuk megtartani. A márciusi közgyűlés 24-én, kedden kezdődik; igy az installációnak 23-án, vagyis hétfőn délután kell végbemenni. Ha a tervhez képest, esetleges előre nem látható akadálytól tartva, az installáció megtartható lesz 23-án, akkor a márciusi közgyűlésen már a főispán fog elnökölni. — Rövid beszélgetésünk alatt én ,arról győződtem meg, hogy Cicatricis Lajos dr. végtelen kedves, szimpatikus úriember, a kinek a főispánsága a városra feltétlenül nagy hasznot jelent. Az ellenségei azt terjesztik róla, hogy erőszakos, pedig ez nem áll: csak erélyes, ez pedig vezető pozícióban kiváló tulajdonság. IHUIIHHMIIIIIMIUIIIIIIUUIIIIIIMNIIUI Szeged nagygyá fejlesztése. Elmondta: Nagy Gyula királyi főmérnök. III. III. Ezek között is elsőnek kell 'felemlíteni a városi nagy közkórház létesítését, melyet még nagyobb áldozatok árán is .a folyó évben kellene megkezdeni. — Befejezett tervezet felső helyen jóváhagyatott, a hely ki van jelölve, 3.000000-iig a fedezet is megvan. — Teljes állami közkórház felállitásának a követelése, csak a halogatók malmára hajtja a vizet. — Ezen közsztikséglet mielőbbi kiegészítését 'Szeged város polgárainak becsülete is már megkívánja, hisz általánosan tudva van a mai kórház botrányos elégtelensége .és helyzete. — Mely épités a Gedó mula- • tó környékén levő mocsaras területek és hozzávezető írtak kapcsolatos rendezésével ez évben igényelne egyelőre 200000 koronát. 1915. évben az épités (folytatására már 1.8 millió koronát kell számításba venni. 1916. évben pedig a teljes befejezéshez szükséges volna szintén 1.8 millió korona. Az ekként befektetett összegek a város költségvetésében már felvett 165000 korona által majdnem teljesen fedezve az általános forgalom nagyobbodásból eredő közvetett hasznokon kivül esetleg az 1.0 millió korona államsegélyre lehet számítani. A felszabadult régi kórház helyén egy állami elmegyógyintézetet kellene létesíteni. A város kötelezettségének megfelelve ez év folyamán megkezdendő a tüzérlaktanya építése a régi szeszgyár telkén; természetesen ezzel kapcsolatosan rendezendő lesz a felső Tiszapart és ,Maros-utca környéke. — Ez utóbbiról részletesebben a város általános rendezési kérdéseinél fogok szólani. A laktanya építésére kell ez évben legfeljebb 200000 korona. — Tervkészítés, alapmunka 1915. évbe folytatva az építést kell mintegy 1.0 millió korona. 1916. évben az épités folytatására és befejezésére szükséges lesz megint 1.0 millió korona. A kiadott összegnek részbeni törlesztésére fog szolgálni: V. Sorban kell felvennünk a rakpartren.dezést és a téli-, illetve kereskedelmi kikötő létesítését. Kiszámíthatatlanul fontos, megoldandó feladatok ezek, melyek nemcsak nagy állami érdekekkel volnának hivatva kielégíteni, hanem a városra nézve rendezési, de főként közgazdasági és kereskedelmi szempontokból nagy horderejű tényezők lennének. — Ezek létesítésével együtt rendezhető lesz a rakpart,, illetve a kikötő használata. a!) A szegedi rakpart hossza ma 1570 méter, melynek felét fürdők, regatták, egyéb nem kereskedelmi intézmények foglalják le. Igy tisztán látható, miszerint a rakpart meghosszabbítása már igen égetően sürgős feladattá vált. — Ezen rakpartmeghosszabbitás felfelé 960, lefelé 640 méter hosszasságban, történnék. — Miáltal mindennemű kikötés ki- és berakodás kellő módon és területen lenne eszközölhető. A sóház iráhyában felfelé a nagytömegű anyagok, homok, fa, szén, terméskő, stb. kiberakására szolgáló területek és a hajóépítési telepek helyezhetők el. A sóház irányától lefelé a közúti Ilidig a fürdők, regatták," vizihivatalok kikötője, tanyahajói, valamint a levegőt nem fertőző darabáruk és gyümölcsáruk nyernének kellő rakpartot. A két lüd között hajózási társulatok, halászok és néhány fürdő, mig a vasúti hid alatti részen a már lefoglalt kirakodó telepeken kivül a fenyő- és szén forgalmazására lenne bőséges hely. — Az ujszegedi oldalon partfürdők — és különösen nagytömegű anyagok nyernének kellő elhelyezést; a hajózási és vontató ut teljes szabadon hagyására. — Meg kell itt említeni még azt is, hogy a következőleg tárgyalandó téli, illetve kereskedelmi kikötő a ki ós berakodásra szánt partot nagyban fogja még növelni, ahol ínég zord idő beálltával is a forgalom minden veszély nélkül lebonyolítható lesz. Emiitett rakpartmeghosszabbitás államilag akként terveztetett, hogy a ki- berakodás a Tisza bárminő vízállásánál lehetővé lesz téve. — Szükségessé válik természetesen a meglévő rakpart érintkező részének átalakítása, kellő számú lejárók készítése és kikötőkarikák alkalmazása. Ezen munkálatok a meglévő rakpartnál mutatkozó rongálódások megakadályozására szolgáló biztosító müvek és az itt is kiképezendő kisvízi rakodó padka létesitésével együtt 900000 korona költséggel állithatók elő; és 1916—18. években évenkinti 300000 korona állami segéllyel lennének keresztülvihetők. b) Az emiitett létesitendő munkálatok egyik legfontosabbikának tekinthető a téli, illetve kereskedelmi kikötő. Államilag már szintén elkészített terv szerint elhelyezve a Boszorkánysziget és a rendező-pályaudvar közében lenne. — Figyelembevéve az itt szomszédságba kerülő uj csatornázás szivattyútelepet, államvasút által tervbe vett nagy építkezéseket és esetleg a tanyai vasút itten való kivezetését. Arvizlefolyás szemmeltartása mellett a két egymással és a folyó irányával párhuzamos medence akként létesíttetnék, hogy azok is a köztük lévő árvizszin feletti magasságban lévő moló a Tisza folyóval és a pályaudvarokkal kellő összeköttetéssel bírjon. A medencék 100 méter szélességben 1500, illetve 770 méter, mig az összekötő csatorna 214 méter hosszúságban létestive mintegy 43 katasztrális hold területet vesznek igénybe. — Ezek által elért parthossz 4960 fm.-t tesz ki, igy 250 darab 60 m. bosszú, 8 m. széles hajó találhat bennük biztos menedéket és alkalmas ki- berakodó helyet. A teljes elhelyezés olyan, hogy kellő felszereléssel az egész könnyűszerrel kereskedelmi kikötővé lesz fejleszthető. A kikötő összes partja célszerűség es költségkímélés szempontjából mind rézsűs kiképzést fognak nyerni és tekintettel a Tisza vizének közel 11 métert kitevő különbözetére; a + 9.0 m. magas felső parton kivül még a -f- 3.0 és + 6.5 méter magasságban kiképzett rakodópadkák lesznek kiépítve. — A moló és a felső medence partján raktárak, daruk és egyebek helyezhetők el, mig a dé-