Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-15 / 62. szám

1914, március 15. DÉLMAGYARORSZÁG 5. is fogtok négyszer annyi oroszt megverni. Pedig nekünk az volna az érdekünk, hogy Oroszország féljen tőletek, mert akkor — talán! — nem fog minket bántani. Ha már önmagatokért nem akartok megmaradni be­csületeseknek, ámbátor önmagatokért is ér­demes, maradjatok meg becsületeseknek —­mi érettünk! A szegedi munkapárt ünnepi lakomája. — Táviratban üdvözlik Tisza Istvánt és Khuen-Héderváryt. — A vasárnapi ünnep­ségek programja. — (Saját tudósítóiktól.) (Rendkivül impo­záns keretek között, méltóságteljesen, ünne­pelte meg március (tizenötödikét a szegedi nemzeti munkapárt szombaton este a Kass­vigadó Lloyd-termében. Az ünnepi lakomán, amely félkilenc órakor kezdődött, mintegy kétszázan véltek részt Szeged politikai, tár­sadalmi és közgazdasági életének vezető fór­fiai közül. Az ünnepi beszédet Mikosevits •Kamit dr. királyi közjegyző mondotta el, majd utána még számosan mondtak pohár­köszöntöt a szegedi munkapárt vezetőségé­re és a kormányzás vezéralakjaira. Tisza István gróf miniszterelnököt és Khuen-Hé­derváry Károly grófot, az országos nemzeti munkapárt megalapítóját pedig meleghangú táviratban üdvözölte a szegedi nemzeti mun­kapárt. A bankett lefolyásáról és az elhang­zott 'beszédekről az alábbi részletes tudósí­tásunkban számolunk be: Az első fogás után Mikosevits Kamut dr. királyi közjegyző emelkedett szólásra és következő magasszárnyalásu beszédet tar­AZ ÜNNEPI BESZÉD. -— Ha visszaemlékezésre kérném fel Önöket, Igen tisztelt uraim, tévedésbe esnék, mivel a mai nap emléke nem tűri meg az énre fékeztetést. Ez azon nap, midőn a . magyar ember szive önkéntelenül erősebben dobog, ez azon nap, melynek emlékére az 1848-iki "agy nemzedék diesőségteljes vívmányainak megteremtése előtt leborulnak. A nemzet njraszületésének reményébe v<)tett hit. valóságos diadalmámorba ejtette az országot, midőn 1847. évben a Rendek or­•/ággytiLéséu István, majd Ferenc-.József fő­herceg Ugy Ferdinánd is magyarul szólot­tak. Nagy idő — 67 év — még egy nemzet 01 etében is, de más nemzeteknél évszázadok tem szültek oly eredményeket, melyeket a magyar nemzet e hat évtizede igazol. Az 1848. évi törvények ereje bevilágított ? következő időkbe és útmutatóid szolgált aj évtizeden keresztül, hogy a nemzeti ér­ttet fejlesztése, a gazdasági téren való meg­réosödés és nemzeti mivoltunk kidomboritá­tekintetében mily irányelveket kell kö­rét,ni. ^ Alajd igy folytatta Mikosevits a beszé­- Ad ja a Mindenható, hogy egymást régértve, közéletünk oly mederbe terelőd­ik' m€'y Lizto&itja nekünk az anyagi önál­t 1 f/' mely önállóság lesz egyszersmind aipköve annak a jólétnek, melyben az igazi '"'ggetlenség rejlik. , Mit látunk a közélet terén? Mindunta­lan u" egy­•«* ujabb és ujabb ellentétek És a helyett, hogy egymáshoz ko^ ^nk ü­mást megértve, közös erővel fezi ókban ringatva magunkat, /^aa ® h jövő fejlődés feltételeinek, mely tepa függetlenségünknek Le kell rombolni a valaszialaUt ^y rélni kell a közös oól cléresere! Félre tenni a léha üres jelszavakat! Félre a légvá­rak építésével. 'Ki kell küszöbölni a szenve­délyt, a gyűlölködést és helyt kell adni a tár­sadalomban az építő munkának! — Igen tisztelt uraim! Méltóztassék ne­kem megengedni, .hogy a mai nagy napon való visszaemlékezésnél a. haza bölcse: Deák Ferenc előtt meghajtsam a zászlót, aki a 48­Ferenc előtt meghajtsam az ászlót, aki a 48­as események béli bölcs mérsékletével való részvétellel lehetővé tette, az akkoroni törvé­nyeknek az egész vonalon alkotmányos utou érvényre juttatását, kinek életelve volt az al­kotmány sérthetetlensége iránti érzéknek a nemzetben való állandó ébrentartása. Lengje át minden magyar ember szivét ezen szellem, mert .csak ennek igazi átérzése adhatja meg azt az öntudatot, hogy az 1848­as eszmék és alkotások szellemében szolgálja hazáját. (Taps és> éljenzés.) JÁSZAI GÉZA 'FELKÖSZÜNYÖJE. Lelkes taps és éljenzés követte Mikose­vits Kanut dr. beszédét, amely után. Jászai Géza címzetes püspök, a szegedi munkapárt alelnöke mondott felköszöntőt a kormányra és Khuen-Héderváry Károly grófra: — Nemzeti ünnepünket, március tizen­ötödikét ünnepeljük most — kezdte. Az előbb elhangzott szép beszéd hatása alatt el­vonulnak lelkünkben a multak dicső emlékei, ám ezek mellett az emlékek mellett fordul­junk egy tekintettel a jelen felé is. Mert et­től a jelentől, amelyben Magyarország irá­nyítását egy erős és hozzáférhetetlen kéz lát­ja el, függ a jövendő Magyarország sorsa s ez a jelen teremti meg az alapját, az uj, a szebb, a uagyobb Magyarországnak. (Ugy van.') Ugy volna illő, hogy ezen a szent és magasztos estén nem hangzana el' más, mint a multak méltatása. Lehetetlen aizonban, hogy ne forditsuk tekintetünket azokra, a kik most egy háborgó tenger közepén álla­nak és kormányozzák az ide-oda ingó hajót: Magyarországot. Az ő kezük azonban erős s ha ez a hajó mindenkor ilyen kezekben lesz, Magyarország nem fog felborulni soha, (Ugy van!) A kormányzás vezéralakjai há­borgó tenger: gyűlölség, harag, rágalmazás, meggyanusitás közepén állanak és ha arra a sok megpróbáltatásra, amik gazdaságilag és politikailag érték és érik még az orszá­got, gondolunk, aggódó szemmel kellene néz­ni a jövő elé: mi lesz ebből a. háborgásból? A szemünk nyugvó pontot keres, ahol meg­pihenhet. Ilyen nyugvópontot bir az ország azokban a férfiakban, akik törhetetlen hittel és erős bizalommal kormányozzák a hajót, amely a háborgó tenger közepén Inogni lát­szik. Ezeknek a férfiaknak egyike Magyar­ország kiváló miniszterelnöke: Tisza István gróf (Lelkes1, hosszantartó éljenzés.), afci nem tekint se jobbra, se balra, csak előre, a, boldogulás útja felé néz és megalapozza a nemzeti boldogulás útját. Lehetetlen, hogy a nagy évfordulón meg ne emlékezzünk Tisza István grófról, aki épp oly törhetetlen lélek­kel fogadta a golyó elsüvitését a füle mel­lett, mint amilyen törhetetlen lélekkel verte vissza a gyanúsítások áradatát. lÉn tehát a miniszterelnökre ós a vezetése alatt álló kor­mányra emelem poharamat azzal a kíván­sággal, adjon az isten kitartást, és sok lel­kierőt mindannyioknak a további nagy missziójukhoz! (Lelkes taps és éljenzés.) A TÖBBI SZÓNOK. A lelkesedés lecsillapodása után Hoffvr Jenő szólalt, fel. Utalt, a koalíciós uralomra, amely Magyarországot a legnagyobb mély­ségbe buktatta ugy, bogy a legki próba Itabb politikai vezéralakok is kétségbeestek az or­szág jövendő sorsa felett. És ekkor lépett elő az államférfiak sorából Khuen-Hédervá­ry Károly gróf (Éljenzés) és az ő személyé­vel Magyarország politikai élete végre nyug­vópontra jutott. A nemzeti munka program­jával megalapozta és erőssé tette a nemzeti munkapártot, amely az ő biztos -előrelátásá­val kezdte meg működését. Minthogy a mai, fejlődő Magyarország alapjainak lera­kása körül Khuen-Héderváry hervadhatat­lan érdemeket szerzett, az ő egészségére eme­li poharát, (Éljenzés.) Fogel Ede beszélt ezután. Mint iparos­ember, aki az iparosság viszonyaival isme­rős, szomorúan konstatálja, hogy a mostani március tizenötödike gyászos ünnepe az iparosoknak. Nem akar az általános munka­nélküliséggel foglalkozni, sem pedig annak okaira rátérni, de pótolhatatlan hiánya nem­csak a nemzeti munkapártnak, hanem a sze­gedi iparosságnak is az a körülmény, hogy az ünneplők között nem látjuk ott Lázár György dr.-t, Szeged város szeretett polgár­mesterét! Szeged iparossága lesújtva érzi ezt. De bizalommal ós aljban a reményben te­kintenek Lázár György dr. polgármester be­tegágya felé, hogy az a férfiú, aki Szegedet nagygyá, moderné, európaivá fejlesztette, a kinek a nevéhez a város fejlődésében a leg­nagyobbszerii alkotások fűződnek, ismét, ha­marosan a város élén áll ós erőben, egészség­ben fog tovább munkálkodni e város közön­ségének boldogulása érdekében. Lázár György dr. egészségére üriti poharát. (Hosz­szantartó, lelkes éljenzés.) Tonelli Sándor szólalt föl a lelkesedés lecsillapodása után, március tizenötödike jelentőségót fejtegette. Majd Balassa Ármin dr. zárta be a beszédek sorát, aki a sajtósza­badsággal és a sajtó viszonyok megrendsza­bályozásának a kérdésével foglalkozott. ÜDVÖZLET TISZÁNAK IÉS KHUElNNAK. Jászai (Géza fölolvasta ezután annak a (táviratnak a szövegét, amelyet a szegedi nemzeti munkapárt küldött Tisza István gróf miniszterelnökinek a mai ünnepi összejövetel alkalmából. A távirat szövege ez: A március tizenötödikét ünneplő sze­gedi nemzeti munkapárt mély tisztelettel üdvözli kegyelmes urunkat, szeretett és nagyrabecsült vezérét és a kormányt küz­delmes, de áldásos munkájában való tá­mogatásáról ezúttal is biztosiltja. Jászai Géza elnök, Cserő Ede dr. jegyző. Khuen-Héderváry Károly grófot, az or­szágos nemzeti munkapárt elnökét pedig a következő táviratban üdvözölték: A nemzeti munkapárt megalapítóját és pártelnökét bizalommal és tisztelettel köszönti a március tizenötödikének meg­ünneplésére egybegyűlt szegedi nemzeti munkapánt. Jászai Géza, elnök; Cserö Ede dr., jegyző. Az ünnepi lakomán résztvett párttagok közül a következők neveit sikerült följegyez­nünk: Aczél Géza, Back Bernát, Berger Mór dr., Becsey Bernát, Boross József dr., Ba­lassa Ármin dr., Bach Jenő, Bach Antal, Bodnár Géza dr., Csányi János, Cserő Ede dr., Deutsch Lipót, Dia ma,ni Frigyes, Eisner Ignác, Endrényi Imre, Endrényi József, Eiisjenstüdter József, Fischer Lipót, Falta Marcell dr., Fogel Ede, Gaál Endre dr., Gaál Ferenc, Grüner Géza, Holtzer Tivadar, Hoffmann Ignác, Hoffer Jenő, Immerblum Lajos, Jószay Géza, Kárpátby Károly, Ko­vács József dr., Krahl Lajos, Kiss Arnold, Kulisics István, Langsfelder Jenő, Landes­l>erg Mór, Ligeti Béla, Lindentfald Bertalan, Mikosevits Kanut dr., Magay Lajos dr., Ne­kich Richárd dr., Nyáry György, Ottovay István, Ottovay Károly, Palócz László, Pa­yer Nándor, Priucz Jakab, Palesco Ottruár, Pistor Egon dr., Pataky Simon, Pálfy Jó­zsef dr., Pálfy Dániel, Reiniger Jakab, Ro­senfeld Nándor, Simkó Elemér dr., Silber Dezső, Szakács József dr., Szüos Ferenc,

Next

/
Thumbnails
Contents