Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-14 / 61. szám

I DÉLMAG'Y ABORSZ A G 1914. március 14. rázná, a dezaviiálüs megtörtént. A miniszter­elnök a delegációban kijelentette, hogy tár­gyalásai semmi vonatkozásban nem hozha­tók a külügyi helyzettel. A szónok fölol­vassa a miniszterelnöknek erre vonatkozó nyilatkozatát és azután a .főrendiházi beszé­déből azt a részt, amelyben kijelenti, hogy ő soha nem állította, liogy a román tárgyalás­nak k51 ügyi vonatkozásai nincsenek. (De­rültség balról.) Természetes ez ellentmondás, mert hiszen a miniszterelnök lehetetlen hely­zetben van, amikor saját alárendeltjei is ugy dezavuálják, anrint a bukaresti követ tette. A munkapárt véghetetlen nyugalommal fogad mindent, amit a miniszterelnök mond, ma fehéret mondhat, holnap feketét, a több­ség egyaránt tapsol néki. Az ellentmondáso­kat észre sem veszik, Bánffy Dezső báró ké­pes völt megbuktatni Agliardi nunciust és megbuktatta magát Kálnoky grófot, a kül­ügyminisztert. Régebben a miniszterelnök is tartott még valamit magára, amikor, „vala­mi előkelő idegent" emlegetett és ezzel az osz­trák miniszterelnököt megbuktatta. Amikor azonban most a bukaresti követ a mi dol­gainkról az állam egységét sértő módon nyi­latkozott, a miniszterelnök még köszönetet is mondott neki, hogy oly kegyes volt őt deza­vuálni. Czernin gróf nyilatkozatának Lónyes tartalma az volt, hogy ha a paktum létre nem jön, akkor a monarchia és Románia közt a jó viszony nem lehetséges. Vagy igaz, amit mondott Czernin gróf és akkor most a pak­tum meghiúsulása után a jó viszony a mon­archia és Románia közt többé fönn nem áll, vagy pedig a látszólagos sikertelenség ellené­re is csakugyan létrejött a paktum titokban és a miniszterelnök valóban végre is hajtja a tárgyalások folyamán tett ígéreteit. Az el­lenzék méltán kíváncsi lehet arra, hogy a két eset közül melyik az igaz. A miniszterel­nök ezt a kérdést tisztázni meg se kísérli, mert nagyon jól tudja, hogy ez a kísérlet né­ki az állásába kerülne. Ha a magyar ellen­zék'"nem "hajlandó a miniszterelnök előtt tér­det, fejet hajtani, akkor a miniszterelnök azonnal elbánik az ellenzékkel, de a saját közegével szemben nem tud elbánni. Azt látják, hogy Czernin gróf diktál a miniszter­elnöknek, az ő hatalma csak addig terjed, a meddig Gerő százados kardja, azt pedig, mint ismeretes, .igen rövidre szabták. A miniszter­elnök e zsarnoki szerepben nagyon jól érzi magát az ellenzékkel szemben, de a nagy politikai kérdésekben néki csak az ötödik ke­rék szerepét hagyták meg. A miniszterelnök nem a románok kedvéért tárgyalt, hanem a kerületei miatt tárgyalt hónapokig a kedves .Románokkal. j..rtv, íntittíl Kun Béla: Nyalják egymást! Az elnök rendreutasítja a közbeszólót. Kun Béla: Nem ugy értettem. (Derült* ség.) j Fölkiáltások jobbról: Nem szégyenli ma­gát! Károlyi -Mihály gróf: De arra, hogy ta­lán a magyar pártokkal is tárgyaljon éa Igyekezzék velük megegyezni, nem is gondol a miniszterelnök, sőt minden eszközt mpgra-j gad arra, hogy ily tárgyalás lehetségessé né váljék. A miniszterelnök jellemét ismerve, természetesnek tartja, hőgy inkább tárgyal á nemzetiségekkel, akik az állam egységét nem ismerik él, de az ő hatalmát készséggel elismerik, mint azokkal a magyar pártokkal) melyek a nemzeti állam egységéért küzdenek de n miniszterelnök kényuralmát elismerni nem hajlandó. (Taps a baloldalon.) (Interpelláció a palotaőr ség ről.) A Háznak tudvalevően szerda és .szarni hat az interpellációs napja, Rakovszky Ist­ván mégis a mai ülés végén elmondotta már korábban bejelentett interpellációját a par­lamenti őrség dolgában. Az ülés kezdete előtt Rakovszky bement Beöthy Pál elnök­höz''és határozott Választ kért arra Vonatko­zóan, liogy lesz-e holnap ülése a Háznak, mért ha nem, akkor ő engedelmet kár sürgős interpellációra. • Az engedelmét természetesen megkapta és ma félhat órakor a palotaőrök dolgára ke­rült a sor. (Rakovszky két kérdésre kiván feleletet, először, hogy: hajlandó-e a honvédelmi mi­niszter a palotaőrség tisztikarát a honvéd­séghez visszarendelni, másodszor, hogy: haj­landó-e a palotaőrség intézményét végleg be­szüntetni? Hazai Samu báró miniszter ma az inter­pelláció .idején Bécsbe utazott és holnap au­diencián jelenik meg a király előtt, termé­szetesen Rakovszky interpellációjára ezúttal nem is válaszolhatott. (Tisza gróf válasza.) Tisza István gróf miniszterelnök vála­szol Károlyi Mihály gróf beszédére. Károlyi ama kijelentése, hogy a munkapárt a rezo­lució kérdésében meghátrált, nem - áll meg, erre nézve olvassa el Andrássy Gyula gróf nyilatkozatát. Örül, — úgymond Tisza, — hogy egyetért e kérdésben Andrássy Gyu­lával. A román bék-etárgyalásokait mindunta­lan összefüggésbe hozzák a külpolitikai hely­zettel .és e miatt nem látják tisztán, mert hisz az egész tárgyalás belpolitikai kérdés, legföljebb ha időben találkozott a kettő. A külpolitikai helyzet -a béketárgyalásokra nem is volt semmi befolyással, amit legjobban az igazol, hogy a paktum nem jött létre, — da­cára, hogy Romániával szemben a helyze­tünk nem változott. Reméli, hogy — füg­getlenül a további tárgyalásoktól — ez a helyzetünk Romániával ezután is megmarad. A miniszterelnök Sághy Gyula és 'Désy Zoltán 'beszédére tér ki ezután. A nemzeti­ségi itörvényt nem lehet végrehajtani. Az angvalkákra vonatkozó megjegyzé­sére tér ki ezután-, mivel itt próbálják újra meg újra támadni. Sajnálja, hogy megtette kijelentését, viszont érzi, hogy az ellen nem kell védekeznie, hogy ő -ezzei a magyar ci­m-er ellen akart t volna nyilatkozni, ő -csupán azt akarta jelezni, h-ogy kihagyták itt a lé­nyeget és bevették a lényegtelent. A románság helyzetét vázolta ezután Tisza és hangsúlyozta, hogy a kormány szi­vén viseli az erdélyi magyarság érd-ekeit. Reméli, -hogy a román paktum létre­jön. Pop-Csicsó István- beszélt ezután -és meg van győződve, ihogy Tisza István gróf min­denek fölött magyar. Majd azt mondja, liogy a nemzetiségi kérdést csakis demokrd ikus kormány tudná megoldani. Orosz izgatás Ausztria ellen. Prágából jelentik: Az idevaló lapok jelentése szerint Oroszországban erősen- agitálnak az osztrák fürdőhelyek látogatása ellen. Az orosz vá­rosokban plakátokat ragasztanak ki, ame­lyekben a szláv fürdők látogatására hívják föl a közönséget. i3anaHaunE3nHB»itBBtaHHBKHM Bator-z&llitásokat hely­b.'n és vidékre, berak­ározést száraz raktér helyiségben eszkfizöl 9 o ö ss a o a a a ss s n m Ungár Benő szállító Szeged, Jókai-utca l.sz Telefon 34. BDSSOHBBGaBairafi ®®®®®®®®sb®S®®®®® Ön ugy pazarolja a pénzét!! mint aki a gyertyát mindkét végén égati ha nem olyan villamos izzókörléket hasz­nál. mely a legti jabb módszer szerint készül, hosszú élettartamúak és nagyon gazdasá­gosak. — Minden egyes izzókórte sajá cégemmel van ellátva. I ' ?i/ -ír i ®®®a®as®®®®®s®®0® ( EfXXT tXTXZXXXXXXTTl tXXZ Igazgató VAS SÁNDOR Telefon 11 -85 es vassrnap -esra es •eo Társadalmi dráma 5 felvonásban Ezen előadásokhoz 20 éven aluliak nem bocsánatnak be. Számozott helyek. Előadások pénteken és szom­baton 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap d. u. 2 órától éjici 12 óráig. SSSSÍ*

Next

/
Thumbnails
Contents