Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-14 / 61. szám

1914. március 14. DÉLMAGYARORSZÁG s. A kisiparosok küldöttsége a főkapitánynál. — Benyújtották a fölebbezést. — (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt fél­tizenkettőkor Szánthó Mihály vezetésével 60 szegedi kisiparos jelent meg Somogyi Szil­veszter dr. rendőrfőkapitány előtt és benyúj­tották íelebbezésüket az ipartestület1 legutób­bi közgyűlésének azon határozata ellen, mely a tagdijak és egyéb dologi kiadások föleme­lését mondotta ki. Szánthó Mihály a feleb­bezés átadásakor ismertette a tegnapi érte­kezlet állásfoglalását és kijelentette, hogy a kisiparosság érdekeit súlyos sérelem érte, meiy csak ugy reparálható, ha a főkapitány, aki mindig szivén viselte a kisiparosság sor­sát, megsemmisíti a sérelmes közgyűlési ha­tározatot és ebben az ügyben ujabb közgyű­lés megtartását rendeli. Az iparosok felebbezése a .következő­képen szói: Szeged szab. királyi város II. fokú ipar­hatóságának Szeged. Az alulírott iparosok nevében tisztelettel kérjük a tekintetes főkapitány urat, szíves­kedjék a folyó hó 1-én kezdődő, 8. és 9-én lefolyt ipartestület évi közgyűlését az alant felsorolt sérelmes indokok miatt megsemmi­síteni és utasítani az elnökséget egy ujabb szabályosan levezetendő közgyűlés megtar­tására. 1. A tárgysorozat 9-ik pontjaként sze­i repelt az elöljáróság javaslata a testületi jö­F védelmek gyarapítására. Szabálytalanul járt el az elnökség .ezen pont tárgyalásánál ak­kor, amikor Metzger és társainak törvényes határidőn belül ezen ponthoz beérkezett in­hitványát többszöri kérés dacára se bocsáj­fefta tárgyalás alá. Hanem ehelyett felhasz­nálta a Cselik János és társai által ott a köz­gyűlésen beadott módosítási indítványát oly kijelentéssel, hogy ezen inditvány érkezett róina az elöljáróság javaslatával szemben. A CseÜk-féle módosító javaslatot pedig csak 8 letárgyalt inditvány után lett volna szabad l'gyelembe venni. Ennek valódisága kétség­itáenül megállapítható a beérkezett eredeti '"hitványokból. 2. Ugyancsak Metzger és társai a fent "eveze;t ponthoz titkos szavazást kérő ivet ?hlak be, mely szintén szabályszerűen lett k'állitva és beadva. Az elnök ezt fel sem oi­{tétatta és a szavazásnál teljesen figyelmen k'vül hagyta. 3. Cselik és társai az elöljárósági ja­tos'athoz egy módositványt nyújtottak be, té'lyet az elnök le sem szavaztatott és mé­f's kijelentette, hogy a közgyűlés azt elve­rte. ... 4. Az elöljáróság által benyújtott indit­Jtov tárgyalása előtt kérdés intéztetett az .nókhöz, hogy pontonként kivá.nja-e tár­Jto ni, vagy egyetemlegesen. Mire az elnök ale'entet;e, hogy igenis pontonként. Először ^ togdijakat és ugy sorrendben a szerződés, ^baditási és beiratási dijakat. Ehelyett Ajkban a közgyűlés szerint a pusztán a tag­top megszavazása után az elnök .kijelen­ttó ' hogy nem engedi .meg a többi pontok p.téalását, amennyiben az összes pontokra iQ to fel a kérdést. Eszerint minden el van k"dva. 3 , .femerve a tekintetes főkapitány urnák félu uPar irant tanúsított jóakaratát, bizva 'tok V abban' hogy ezen jogos felebbezésünk­helyt fog adni és maradunk ügyünket Va"us és bölcs belátására bizva teljes ÖiCelettel: Szánthó Mihály, Visky György, %r Énre, Bodó Antal, Kocsis István, Vass us- Begyik Antal, Szabó Sándor. tott S°m°gyi Szilveszter dr. főkapitány át­e a felebbezést és kijelentette a 60 tagú bizottságnak, hogy a kisiparosok ügyét meg fogja vizsgálni és ha a közgyűlés lefolyásá­ban olyan szabálytalanságot talál, amely sé­relmére van az iparosok érdekének, akkor haladéktalanul intézkedni fog uj közgyűlés megtartása iránt. saBBBBBBBBBBBBBBaBBBBBaBBBaBBBBBBaBBBBBBBBBBBBBBBBB A tízmilliós kölcsön. — Ujabb kölcsönajénlat a városnak. — (Saját tudósítónktól.) Szaporán érkez­nek a kölcsönajánlatok a városhoz, van mód bennük válogatni. A pénzintézetek általános versengésének oka és magyarázata az, hogy a pénzdrágaság elmultával a pénzintézetek rávetették magukat a kihelyezési akcióra, mert. a piac telve van halottakkal és sebesül­tekkel, a magánvállalkozási kedv teljesen szünetel, az építkezés egyáltalában nem in­dult meg. A hivatalos bankkamatláb olcsó­sága miatt a hitel forrásai megnyiltak, de csak a jól szituált .pénzintézetek előtt, ezek aztán megfelelő formában szeretnének üzle­tekhez jutni s ezért keresik föl ajánlataikkal a kölcsönök után epedő törvényhatóságo­kat. Legújabban a Szeged-Csongrádi Taka­rékpénztár tett ajánlatát Szeged 'városnak. Az első szegedi pénzintézet hajlandó egyelőre ötmillió korona kölcsönt folyósítani kilenc­venháromas árfolyamon, 5.8 százalékos ka­matozás mellett ötven évre, csak azt köti ki feltételül, bogy zálogjogát első helyen bizto­síthassa. Később a szükséghez képest ujabb ötmillióval egészíthetné ki az intézet a köl­csönt. Ezeknek az adatoknak a birtokában már most meg lehet állapítani annyit, hogy a kölcsönajánlat'egyáltalán nem előnyös s azi a városnak .komoly tárgyalás alapjául elfo­gadnia nem lehet, A Szeged-Csongrádi Ta­karékpénztár kitűnő üzleti ihire és a helyi közvéleményben elfoglalt rendithetetlen po­zíciója dacára ma nincsen abban a helyzet­ben; hogy saját tőkéjét fektethesse zálogle­velekbe. A takarékpénztárnak forgalmához semmiképen nem méltó alaptőkéje van, mind­össze három millió, holott például a Debre­ceni Első Takarékpénztár már a tizenegye­dik milliónál tart. A Szeged-Csongrádi Ta­karék tehát idegen pénzzel bonyolítaná le a kölcsönt s ezért a pénzt nem közvetlen for­rásból s nem a legolcsóbb árfolyamon adja. Előttünk fekszenek az Arad városa által fel­vett nagy kölcsön feltételei, melyek szerint a Magyar Bank részvénytársaság kilencven­háromas árfolyamon 5.75 százalék kamato­zás mellett' ad pénzt Aradnak. Körülbelül ilyen tranzakciót kívánna a Szeged-Cson­grádi is lebonyolítani, 0.05 százaléknyi jöve­delmet biztosítván magának a tervezett ügy­leten. Az ajánlat tehát nem reális és a városra nézve nem előnyös. De ettől eltekintve még kivihetetlen is. A város ingatlanait ugyanis első .helyen bekebelezett tizenkét millió ál­lamkölcsön terheli, melyre nézve a 'kincstárt képviselő Pénzügyminiszter semmi esetre sem fog az elsőbbségi jogról lemondani. Er­ről tehát' 'kár is tanácskozni. A Szeged-Csongrádi ajánlatával egyéb­ként pénteki ülésében már foglalkozott is a tanács. Balogh Károly tanácsnok ismertette az ajánlatot és annak feltételeit terheseknek nevezte. Mindazonáltal nem akart a tanács végleges határozatot hozni és kiküldte a he­lyettes-polgármestert' és a pénzügyi taná­csost a pénzintézettel lefolytatandó egyez­kedés megejtése végett. IBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB Szeged nagygyá fejlesztése. Elmondta: Nagy Gyula királyi főmérnök. II. 1917. és következő években a feltöltési pro­gram sorrendje szerint rendezés alá kerüilő utcák nyernének csatornázást évenként mint­egy 200.000 korona költséggel. A Tisza balpartjára eső városrészek egészséges fejlődése feltétlenül megkívánja, bogy 1915. évben a már beépített területeken, 1916. évben pedig a szabályozás alá kerülő utakon a szennyvizlevezetésről egységes, ki­emelő csatornahálózat építtessék ki. Ezen müvekre már elkészített terv szerint, mint­egy 60.000 korona számítható. Röviden már most meg kell jegyeznem, hogy az említett költségek felének tőke törlesztése használat­ba vétel után hozzájárul és kasználatidij fe­jében a polgárság által lesz visszatérítendő. II. A csatornahálózatnak létesítésével kapcsolatosan rendezendő a meglévő vízve­zeték és felállítandó az uj 2. vízvezetéki rend­szer. Az tény, hogy meglévő vízvezetékünk az igénybe vett területekre elegendő vizet nem szolgáltat és a város külterületé utcáit I>edig ihelyes vízvezetékkel kell ellátni. A belvárosi vízhiányon a mai meglévő házi vízvezetéki rendszerek miatt vízórák felállításával ma már segíteni nem lehet. Ezen költséges berendezkedés és ezeknek folytonos ellenőrzése fejében a vízpazarlás fokozottabb ellenőrzése jutányosabb és célra­vezetőbb. — Segítség volna továbbá az uj vízvezeték kapcsolatos felállítása, miáltal a belvárosi vezeték nemcsak minden külterüle­té ágazatának ellátásától szabadulna fel, hanem szükség esetén igy uj erőforrásokat nyerne. Szükséges továbbá a most nagy víz­pazarlást okozó szabad kifolyókat szabályoz­ni. A 2. uj meglévővel kapcsolatosan létesí­tendő külvárosi vízvezeték ellátását szintén artézi kutak segélyével kell eszközölni. 'Ezen módszerek minden irányú óriási előnyeit a Tiszából nyert átszűrt vízzel szem­ben nem óhajtom bővebben részletezni, csak annyit kívánok megjegyezni, hogy a mester­séges szűrés igen költséges, nagy területet igényel ós köztudomás szerint bizonyos idő letelte után tisztitóhatása kétessé válik, — ami a mostanában .gyakran előforduló kole­rás időkben kimondhatatlan bonyodalmakat idézne elő. Természetesen az ártézi kutak kellő felhasználását csak ugy lehetne sike­resen elérni, ha a most megalkotott ártézi kutak szabályozására szolgáló rendelkezés végrehajtására szolgáló törvényt mielőbb kieszközölni sikerül. Az ártézi kutak kiapadásának egyik fő­tényezője ugyanis a mostani nagy vízpazar­lás ós a kellő biztosíték nélküli szerkezetek bedugulása. — Nemcsak az uj kutakra, de az összes meglévő kutakra kötelezővé kellene tenni az önműködő elzáró készülék felszere­lését. .Ezek után egész bátran lehet kellő szá­mú, kevésbé igénybe vett külterületen furam­'ó ártézi kutak segítségét igénybe venni. Az uj magasnyomású vízvezeték kiterjeszkedne a nagykörúton kívüli összes rendezett és csa­tornázandó területekre. 1914. évben már a részletes terv elkészítendő. 1915. ében a víztorony és szivattyútelep felépítése tétetnék folyamatba mintegy 1.000000 korosa költséggel. 1916. évben ezen munkálatok befejezése és csőhálózat leHhelyezésie ' végeztetnék szin­tén 1.000000 korona előirányzat mellett. — Itt óhajtom felemlíteni azon körülményt, hogy a belvárosi vízvezeték költsége a polgá­rok által 40,000 lakrész után befizetett víz­dijakból teljesen fedezve van; ezen külvárosi nagy területre kiterjedő aránylag is kisebb mintegy 30,000 lakrész által igénybe veendő berendezkedés nagyobb költsége az általuk arányosan fizetendő meg, mig közös kezelés

Next

/
Thumbnails
Contents