Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-12 / 59. szám

1914. március 11. DÉLMAGYARORSZÁG 1 1 Bonyodalom a szép asszony nyakéke körül. (Saját tudósitónktól.) Lapunk olvasói (bizonyára emlékeznek még a múltkoriban (hozott ama hírünkre, hogy az egyik helybeli kereskedő szép, szőke felesége, akii értékes Qyöngynyákékét a fésülőnője utján zálogosittatta él, akkor, amikor az nra a drága ékszer holléte iránt érdeklődött, kénytelen volt bevallani, hogy a nyakék a zálogházba került. Bűnbakul a fésülőnöt akarta odaállítani az úriasszony. 'Azt .beszélte be a férjének, bogy ő csak a fésülő nő rábeszélésére bizta ®eg azt a nyakék zilogbatevésével, majd a zálogcédulát is eladta a fésülőnőnek, aki bizonyára azért vitte bele mindebbe őt, hogy ravasz fondorlattal megszerezize magának a gyönyörű ékszert. A férj erre feljelentette a íésülőnőt a rendőrségen. Mi már akkor is lelkiismeretesen utána jártunk a dolognak és a tények pozitív ismerete alapján hangoztattuk akkori cikkünkben a fésülőnő ártatlanságát. Most módunkban áll — a nevek kihagyásával — közreadni az ügyészség hivatalos végzését, mint irásos és hiteles bizonyítékát akkori föltevésünk helyességének. A szegedi kir. ügyészségtől. 2314. szám k. ü. 1914. Csalás büntette miatt terhelt (Név) elleni bűnügyben. a Bp. 101. §-ának 3. Pontja értelmében a nyomozást megszüntetem és a bűnjelként lefoglalt gyöngynyakéket (Név) terheltnek jelen határozatom jogerőre emelkedése után kiadni rendelem. Erről a Bp. 42. §-a alapján egyidejűleg (Név) sértettet azzal értesitem, liogy ezen határozatom ellen annak kézbesítésétől számított nyolc nap alatt jog.á'ban áll a szegedi kir. főügyész úrhoz folyamodni, mely folyamodást nálam kell benyújtani, vagy pedig ugyanezen határidő alatt a szegedi kir. törvényszék központi vizsgálóbirájánál a vizsgálat elrendelésének kérelmezése által a vád képviseletét átvenni. Indokolás. (Név) feljelentést tett (Név) terhelt elten, hogy rábeszélt© nejét arra, hogy 7—800 korona értékű igazgyöngy nyakékét zálogba [ugye, majd később rábeszélte, hogy a zálogtegyet is eladja, melyre neje reáállott s ezütán (Név) a zálogjegyet saját kérésére megártotta tiz koronáért s azt később ki is váltotta. A zálogban kapott 250 koronát, valamint a zálogjegyért járó 10 koronát (Név)nénak átadta. , Terhelt tagadta azt, hogy ezen nyakék ^zálogosítására, vagy a zálogjegy eladására (Név)-nét rábeszélte volna, — s ezen tagadásai SZemben (Név)-nónak egyedül álló valteniása nem képezhet olyan bizonyítékot, mely a terhelt tagadását megdöntené. , Sértett neje vallomásában beismeri, togy a nyakékért a zálogházitól kapott 250 koronát és a zálogjegy eladásából kapott 10 koronát átvette, illetve a szabón éj ának kifizette. . Magából abból a körülményből, hogy a ?alogjegy eladása még 1913. október haváPan történt, (Név) pedig feljelentését esak tobruár 6-án tette meg, megállapítható, hogy 'Aév)-né az ékszer elzálogosításába és a záogjegy eladásába beleegyezett s abban meg * nyugodott. Ezen körülmény még a terhelt "vadasát, illetve védekezését támogatja is. , Miután semmiféle megnyugtató bizonyító arra nézve fenn nem forog, hogy terhelt ^szer elzálogosítására csak azért beszélte , . (Név)-nét, hogy igy az ékszer birtokába i °nnyü szerrel juthasson, a ravasz ifoador*t meg nem állapitható, s igy a nyomozást meg kellett szüntetni. (Név) terhelt a zálogjegy birtokába jouton, megvétel utján jutván, a nyakéket a zálogházból jogosan váltotta ki s most már neki tulajdonát képezvén, neki kiadni kellett. Szeged, 1914. február 19. Harsányi s. k. kir. ügyész. A kiadmány hiteléül: Olvashatatlan aláírás k. ü. kiadó. Érdeklődtünk illetékes helyen, de felebbezést .a kereskedő nem adott he s ágy a fésülőnő a legrövidebb idő alatt ismét jogos tulajdonának a birtokába jut. •suBxastiuiitiBaaastKKSEaxit Az uj kórház ügye. — Nyilatkoznak: a polgármester, a helyettes polgármester és a pénzügyi tanácsos. — Hogyan gondoskodjanak az építkezéshez szükséges kölcsön amortizálásáról. — A pótadó. — (Saját Tudósitónktól.) Szerdai számában részletesen ismertette a Délmagyarország annak a mozgalomnak minden fázisát, amely azt akarja kivívni, hogy az 'uj kórház építése a közeli hónapokban megkezdődjék. Egész terjedelmében, leközöltük azt az indítványt, amelyet ebben az ügyben a márciusi közgyűlés elé ^szándékoznak benyújtani és amely a többi között határozattá kívánja emeltetni, hogy a tanács a körház épitésére „a város közgyűlése által egyhangúlag megszavazott három millió kölcsönt a 'költségvetésben e célra már kijelölt annuitás ellenében haladéktalanul fölvegye". Már a városi párt keddii ülésén, ahol ez az inditvány legelőször került megvitatás alá, fölmerültek bizonyos aggályok ennek az állítólag megszavazott annuitásnak létezését és fölhasználhatóságát illetőleg. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a kórház építésének megkezdéséhez a lehetőséget az teremti meg, aki a reális és megvalósítható finanszírozás módjaira rámutat. Ennek a kérdésnek megvilágítására, meg azért is, bogy rámutathassunk arra, hogy a hatóságnál milyen fogadtatásra talál az inditvány, felkerestük éá véleményadásra kértük Lázár György dr. 'polgármestert, Bokor Pál helyettes-polgármestert és Balogh Károly pénzügyi tanácsost. A polgármester ur a következőket volt szives mondani: — A szegedi kórház az árviz óta nem volt olyan jó, mint amilyen most. A belgyógyászati osztály külön elhelyezés1:, nyert és azokat a betegeket, akik az egészségtelenebb termekben voltak, egészséges épületekben helyeztük át. Ha azonban a közönség óhaja az, hogy uj kórházat építsünk, a város ezt teljesiti, ám legyen tisztában a közönség azzal, hogy a pénz drága és öntudatosan csinálja meg, amit akar. Egy millió korona államsegély a kórház építési költségeihez biztosítva van, ezt feltétlenül megkapja Szeged, Éppen azért .én fölöslegesnek tartom, hogy mons'treküldöttség menjen a miniszterhez a kórház államsegélye érdekében. A helyettes 'polgármester szerint a kórház egyike azoknak a fontos terveknek, amelyeket elsősorban kell megvalósítani. Azt a reményt azonban, hogy a kórház fölépítéséhez tetemesebb állami támogatást kapunk, nem kellene föladnunk, mert ha az állam a beruházási költségeknek csak a felét is vállalná, már ez is nagyon sokat jelentene a város pénzügyi háztartásában. Ha azonban nekünk kell fedezni az építkezési költségeket teljes egészében, ez bizony olyan erős megterheltetés volna költségvetésünkre, hogy más szükségletekre nem maradna pénzünk. A pénzügyi tanácsos nyilatkozik a legrészletesebben, igy: — Négy éve — akkor, amikor olyan nagy lelkesedéssel kezdte meg a Jutást Szeged az egyetemért, — elhatározta a közgyűlés, hogy 500 ágyas kárházat építtet, a tervéket Korb Flórissal elkészítteti és a szükséges kölcsön amortizálásáról költségvetésileg gondoskodik. A költségvetésbe akkor beillesztettünk 157,000 koronát erre a célra, de minthogy a kórházat még nem építtettük, később az egyetem is elmaradt és az államsegély is egyre késett, közgyűlési határozattal kövezési célokra fordítottuk ezt az összeget. A következő három év kövezési programja már meg van állapítva, el van határozva, hogy ennek kivitelére használjuk fel ezt az összeget is. Nagyon 'tévednek az urak, ha azt hiszik, hogy a tanács nem akar kórházat, vagy vízvezetéket építtetni. De mi felelősségteljes állásban vagyunk, számolnunk kell a város háztartásának teherbíró képességével is. A kórház Korb Flóris tervei szerint négy millió koronába kerülne. Akkor ugy terveztük, ihogy egy millió koronát ad az állam, egy millió korona megtérül a kórház mai területének értékesítéséből — ami az akikori pénz- és telekviszonyok mellett reális számítás volt — és a városnak csak két millióról kell gondoskodnia. És azt hiszi, hogy azzal a négy millióval rendben lesz a kórház? Ez csak az építkezésire kell, hol van a belső berendezés? A kórház ma is deficittel dolgozik, nőni fog az is, ha nagyobb ilesz a beteglétszám. Mondja ki a közgyűlés, hogv fölépítteti a kórházat, de akkor legyen áldozatikész és mondja ki azt is például, hogy a kórház épitésére fölveendő kölcsön amortizálása husz százalékos pót adót ad. Igy 20—25 éves kölcsönnel de tudjuk az építkezést bonyolítani, a pótadónak husz százalékkal fölemelt részét csak a kölcsön törlesztésére fordíthatnánk és a tőke és járulékai visszafizetése után ez a pótadó megszűnnék. Ha ezt nem teszik meg, akkor véleményem szerint a fogadalmi templom — a melyről már is bizonyos, hogy sokkal Többe fog kerülni, mint amennyi pénzt megszavaztak rá — és a kórház a pótadó fölemelésére fogják kényszeríteni a várost. iA 'tanácsos ur legtöbb aggodalmát nem osztjuk. Mindenesetre szükséges, hogy ezek a kérdések még a közgyűlés előtt minden •kételyt kizáróan tisztáztassanak. A szegedi főispánság. Napok óta ismét különféle verziók kerültek forgalomba arról, hogy a szegedi főispáni szék legközelebb betöltésre kerül. Az áprilisban megejtendő tisztújítással kapcsolatban merült föl a szegedi főispánság végleges betöltésének a hire, mert a tisztujitó közgyűlésen, amelyen Lázár György dr. polgármester és főispán-belyettes betegsége miatt még nem vehet részt, minden körülmények között a főispánnak kell elnökölnie. Érdeklődtünk ma Lázár György dr. polgármesternél, hogy a főispáni szék betöltése iránt történt-e már intézkedés. A polgármester ur azt a választ adta, hogy éppen ma fölterjesztést intézett a belügyminiszterhez, amelyben a tisztújításra való hivatkozással arra kérte, hogy a főispáni hatáskör helyreállításáról gondoskodjék. Megkérdeztük a polgármestert afelől is, hogy a főispáni hatáskör helyreállítása alatt a főispáni szék végleges, vagy csu-, pán a tisztújító közgyűlés alkalmára ideiglenes betöltése értendő-e, mire a polgármester ur azt válaszolta, hogy ez már a minisztertől függ s lehet, hogy valamelyik szomszédos vármegye főispánját rendeli át a tisztujitó közgyűlésre. Szerdán két forrásból is kaptunk hireket a szegedi főispánság betöltésére vonatkozólag, az