Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-11 / 58. szám

Szeged, 1914. III. évfolyam 58. szám. Szerda, március II. Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefonszám: 305. Egyes szám ára 10 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K 12-negyedévre K 6'— egy hónapra K 2ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28'— félévre . . K 14.— negyedévre K T— egyhónapraK 240 Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér. FELÉPÜL AZ UJ KORHÁZ. INDÍTVÁNY A KÖZGYŰLÉS ELŐTT. - KÜLDÖTTSÉGILEG KÉRI A VÁROS AZ ÁLLAMSEGÉLYT. — NÉPGYŰLÉS AZ UJ KÓRHÁZ ÜGYÉBEN. (Saját tudósítónktól.) Ha az események a ifeöz-el jövőben — ami alig hihető — niás irányt nem vesznek, rövidesen megkezdik Szegeden az uj kórház építését. A városi párt ma népes értekezletet tartott a közeli tisztújítás kérdésének programjával. A napirend letárgyalása után egy indítványt terjesztettek elő, mely módosításokon ment ugyan keresztül, de csak a, lényeg és az inditvány megerősítése, minél gyorsabb és alaposabb realizálása céljából. Az inditvány elvi deklarációt tartalmaz arról, hogy a város legsürgősebben megoldandó föladatai közé a kórhúz, a vízvezeték és a csatornázás megépítését sorozza. A kórház minél előbb való fölépítésére konkrét rendelkezéseket is kíván a közgyűléssel elfogadtatni és ezek a hozzáfűzött és elfogadott módosításokkal eSyütt olyanok, hogy a kórház épitésének közeli megkezdésére a legalaposabb réménekét nyújtják. , Az inditvány, amelyet az uj kórház fépitése ügyében a városi párt mai ülésén elő-' terjesztettek és amelyet a közgyűlés minden agjával alá kívánnak iratra, szórói-szóra a következő: Nagyságos Polgármester Ur! Alwllrottak tisztelettel kérjük nagyságos Polgármester uralt, hogy alábbi indítványunkat a törvényhatósági bizottság márciusi közgyűlése elé terjeszteni, sürgősnek lcii— taondatm és nyomban érdemi tárgyalás a|á bocsátani szíveskedjék. Mondja ki a törvényhatósági bizotlt-. hogy a város közönsége a közkórház, v}*vezeték és csatornázás ügyét elsőrangú es elodázhatatlan követelménynek tekinti 7 mindhárom intézmény Létesítését a legSllrgösebben kívánja. Tekintettel pedig ar^ t '.\ bogy a közkórház tervei kivitelre már Ebesen készen állanak s a kormányhatóáltal is jóváhagyattak: utasítsa a tek. ' anáesot, miszerint a 687—912. sz. közjwiuési határozat mellőzésé vei, — mely a teüházat az állam álltai akarja fölépíttetni, /T a Korb Flór is-féle tervek s költségvetés apján a város közgyűlése által egyhanknoA me?szavazott 3 millió kölcsönt a égvetésiben e célra már kijelölt anmúTf ellenében 30 nap alatt fölvegye, az épieI J ezután minden más középitkezésl megvzően haladéktalanul megkezdhesse s IvJ n a minisztérium által kilátásba betett hozzájárulást kieszközölje. <jr Az indítványhoz először Becsey Károly " szól,t hozzá. Nem tartja helyén, valónak, hogy egy régi közgyűlési 'határozatot megmásítsanak. Nem a közönség érdekében való, hogy a város épitse a kórházat, mert ez nagy megterheltetéssel jár. Azt tartaná helyesnek, ha a város közönsége sürgősen, a kormányhoz fordulna, hogy már a legközelebbi állami költségvetésbe nagyobb összeget vegyen fel a szegedi kórház céljaira. Nem gondolja annyira komolyan előadottnak azt, hogy a város vegye fel 30 nap alatt a kölcsönt, hogy éhez hozzá is járulhasson.. Csak arról lehet szó, hogy sürgősen gondoskodjék a hatóság a pénzről. Boross József dr. szerint a közegészségügy nem kizárólagosan állami föladat. Magyarországon van 85 kórház, amelyeket városok építettek és csak háröm, amelyet az állam. Kassán építtet az állam kórházat, mert körülötte öt megyének nincs kórháza és Kassa szegény város. Az állam építtette, bővíttette és tartja fenn 'Szegeden a bábaképzőt, a gyermekmenhelyet, a szemkórházat, nem lehet tehát mondani, hogy ezen a téren mostohán bánnak Szegeddel. A kórház építéséhez pedig kilátásba helyezte a kormány a segélyt. Nincs az országnak egyetlen városa, amelynek annyi kórházépületét adott volna az állam, mint Szegednek. Korb Flóris •tervei szerint /négy imiilióba kerülne a kórház, ehez is egy millió korona állami segély van kontemplálva. A közegészségügyi tanács három kategóriába osztotta az ország kórházait, köztük Szegedet az elsőbe, azok közé, amelyek helyett elsősorban kell az uj kórház. Ha harminc napos terminus esetleg erős, vegyék bele az indítványba, hogy a /legközelebb fölveendő kölcsönből' legelőször a kórházat épitsék. Turcsányi Imre dr. az indítvány teljes egészében való elfogadását ajánlja. A hangulat a városban, az, hogy a közönség eminens érdeke, hogy az uj kórház fölépüljön. Szmollény Nándor nagyobb államsegélyt nem remél, az eredeti inditvány elfogadását ajánlja, ugy, hogy /minden törvényhatósági bizottsági tag írja alá. Vadász János nagy súlyt helyez arra, hogy Becsey is hozzájáruljon az indítványhoz. Magyar József Becsey indítványát pártolja. Alsóbbrendű feladatnak tartja a vízvezetéket és a csatornázást. A külváros pocsolyákban úszik. Szeless József dr. mindjárt kiíratná a pályázatot a munkákra. Ditrói Nándor az indítványt pártolja. Pásztor József indítványozza. hogy az egy millió korona államsegély kieszközléséért küldöttség menjen a kormányhoz. Hollós József dr. bejelenti, hogy március 22-én népgyűlés lesz a kórház ügyében és igy a küldöttség abban a helyzetben lesz, hogy ennek a határozatát is magával viheti. Becsey Károly ismételt felszólalásában szükségesnek tart ja* elsősorban az államsegély kieszközlését, ezután apasztaná a költségeket. Végül egyhangúlag elfogadta a városi párt az mdittványt Becsey Károlynak azzal a módosításával, hogy a kölcsönt a hatóság ne harminc nap alatt, hanem csak haladéktalanul szerezze /meg, Pásztor Józsefnek a módosításával, hogy az államsegély kieszközléséért küldöttség menjen a kormányhoz és Szeless József dr.-,nak a módosításával, hogy a közgyűlési határozat1 jogerőre emelkedése ntán a munkákra a pályázatot haladéktalanul kiirja a tanács. A kórház ügyéhez tartozik még, hogy március 22-re a Tisza-szálló nagytermébe Kelemen Béla dr., Derszib Béla, Lantos Béla és Jedlicska Béla népgyűlést hívtak össze. Az erre szóló meghivó a következő: Szeged város polgárai! Mindannyiunk panaszának és elkeseredettségének az egész lakosság sürgős óhajának akarunk hangos kifejezést' adni, amikor népgyűlésre hivurnk össze benneteket a városi közkórház építése ügyében. Rá akarunk mutatni a jelenlegi kórház szégyenletes állapotára, rá akarunk világítani a kórház fontos közegészségügyi jelentőségére, mindannyiunk életbe vágó érdeke és tiltakozni akarunk az ellen a lassúság és nemtörődömség ellen, amely miatt az uj kórház építése évről-évre halasztódik. Polgároki Munkások! Van-e drágább kincsünk, mint az életünk, az egészségünk? Egészség nélkül sem dolgozni, sem az életet élvezni, sem embertársaink javára munkálkodni nem tudunk. Lehet-e fontosabb föladata egy modern városnak, minthogy gondoskodjék lakossága életéről, egészségéről. És hol vannak városunkban azok az intézmények, amelyek egészségünk fantartását, életünk meghoszszabbiíását, a betegségek elhárítását és gyógyítását biztosítanák? Sehol sincsenek! A melyek pedig vannak, azok elhibázott ak, ósdiak, hasznavehetetlenek. Ez igy nem tarthat tovább! Mi élni akarunk és egészségesek akarunk lenni és maradni! Olyan intézményeket akarunk, amelyek útját állják a járványoknak, meg gyöngítik a tüdővészt, csökkentik a nemi betegségeket és alkoholizmust. Elsősorban az uj kórházat akarjuk. Tiltakozunk mirulen további halasztás, minden késedelmeskedés ellen. A kórház telke, terve, jóváhagyása készen áll és várja a munkáskéz teremtő erejét. Jogos kívánságunk az, hogy az uj kórház építése a legsürgősebben megkezdessék!