Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-08 / 32. szám

dmimagyarorszáö Kré-jtffítm 1914. február 8. Viknosné, Móra Ferencné. H. csoport elnö ke: Veress Károlyné; tagok: Vén. Andrásné, Hauser Adolfné, Janky Anna, Orikonyi Edéné, Falta Mareelué drné, Nagy Mihály-né, Kövessy Gyuláné, Turcsányi ünréné drné, Szmollény Nóndorné, Lantos BéLáné, Arany Irén. III. csoport elnöke: Jóny Lászlóné; tagok: Gergely Miiklósné, Sertic Ottóné, Urhanek Jánosaié, Török Bátlintné drné, Jóny Lindi, Deresényi Lászlóné, Vajda Béláné, Kőhegyi Lajosáé drné, Edvi Gyuláné, Illés Imréné drné, özv. Benedikt Jánosné. IV. csoport elnöke: Lázár Györgyné drné; tagok: Baok Bernátné, Faragó Ödönné drné, Lázár Duci, Nagy Gézáné drné, Hósa Izsóné drné, Eisenstein Jakabné drné, Griin Józsefné, Balassa Arminaé drné, Gyuritza Sándorné dr.né, Arany Károlyné drné, Kiss Bertalanmé. V. csoport elnöke: Vajda. Sándorné; tagok: Brecher Albertné, Palesco Ottmárné, Scheiinberger Antalné, Varga, Borbála, Puskásné, Richter Irma, Bödőné Triniksz PauLa, Lippay Györgyné, drné, özv. Schlcssarik Jánosné, Gliioksthal Lajcsné, Ungár Benőné, Beksics Gyuláné. A jelentés beszámol még azokról a jótékony akciókról és .segélyezésekről, amelyeknek a célja a szegények gyámolitása volt. Elparentálja aztán a választmány elhunyt tagjait: özvegy Broszmitz Vilmosnét, özvegy Rigó Józsefnét, Duka Marcelt .és Perjéssy Lászlót. A választmány november 15-én tartott illésében az egyesület jogtanácsosává Rózsa Andor dr.-t választotta meg. Fölsorolja a jelentós az egyesület uj tagjait, majd az elnökség bejelenti, hogy március elsejétől kezdve a szegedi úriasszonyok ápolónői ttn,folyamát Boross József dr. kórházi főorvos és Illés Imre dr. főtörzsorvos vezetésével meg nyitják. Farkas bácsi a pozitiv filozófia mestere. — Lisztes zsákoktól a megfigyelő-intézetig. — (Saját tudósitónktól.) Farkas Alajos 54 éves, szegedi illetőségű zsákbordó-miunkás; privát foglalkozásában .magántudós és pozitív jbö,lcs(2iLkedő. LegeJ/ső ;és főfoglalkozását egészen a .mai nap délelőttiéig űzte, mikor ás bősz és zordonképii emberek jöttek érte és minden tiltakozása dacára betessékelték a iközkórház elmemegifigyelő intézetébe. Farkas bácsi életében valószínűleg nem ez lesz még az utolsó stáció, mert bár természete hajlik az elzárkózott, magában való morfondirozás felé, amit magyarul csöndes .tébolynak neveznek, valószínű azonban, hogy ez csak felszínes látszat, amely csal és akik jobban megismerik Farkas bácsi (legbensőbb énjét, azok máskép fognak gondolkozni felőle. De kezdjük elején a dolgot. Farkas Alajos fiatalabb korában tengerész volt, ö azt mondja tengerész-százados, de mivel ez neim lehetett, tegyünk egy kis engedményt és lngyjük el, .hogy káplári sarzsit viseli Életrajzírója még nincsen, tehát azt bizonyossággal meg nemi állapíthatjuk, hogy már fiatal korában nagy előszeretettel bújta a fiiloaofnsok munkáit, annyi azonban tény, hogy Farkas (bácsi a legutóbbi időkiben (különösein kezdett viselkedni. A Tisza malom r.-t.-nél vqlt alkalmazva, mint kocsis és az volt a föladata, hogy a Dugonics-téren lévő raktárhelyiségbe fuvarozza a .lisztes zsákokat. Végezte is a dolgát rendesen, de előfordult igen gyakran, hogy amikor a fuvarozott .mennyiség iránt érdeklődött nála a raktárnok, akkor felelet helyett a kocsis Schopenhaur, Hypolit Taiue, sőt még Kant prolegcmenájából is idézett .nagyon fenkölt, de a raktárnok előtt homályos dolgokat Eleinte (neon sok ügyet vetettek Farkas bácsi .különc feleleteire, de később mindég morozusahb lett az Öreg; fent, a bakkon vastag köny véket húzott eiő ködimene alól 03 miközben a lovak vánszorogva húzták a nehéz terhet, ő nyugodtan, derült arccal olvasgatott. Ebből is sok kellemetlenség lett, mert a kocsija többször nmjdínem neki ment a villamosnak, másszor pedig a lovak kedvet kap tak fedikapaszkadni a gyalogjáróra. Ezt még elnézték neki, de ma aztán, különös dologra ragadtaitt-a magát Mikor a kocsijával megérkezett a Dugomes-jtéren lévő raktárhelyiség iáié, akikor leszállt a kocsiról ós anélkül, hogy a 'zsákokat lerakta volna, leült az ajtó elé és szavalni kezdett. A malomba várták, várták visszatérését, de nem jött. Telefonáltak érte a raktárba, ahol aztán megtalálták az öreget az ajtó előtt Hallani sem akart a zsákolásról, hanem (hadonászva kiáltotta: — Heuréka, heuréka! Ez az igazi pozitiv filozófia! Empedoklas „sphairosa", Heracleitos „diíkéje", Deim.ckr.itos „atomjai" mindmind ezt igazolják. 'Ez alatt köréje csoportosultak az alkalmazottak éa annyira megijedtek a sok idegen névtől ós a soha neim hallott fogalmaktól, hogy azonnal értesítették a -mentőket az esetről, akik kivonultak és Farkas bácsit, a pozitiv filozófust elszállították a közkórháziba. Farkas bácsi itt tiltakozott elmebeli fogyatkozással -való meggy anusitása ellen és kérte szabadon bocsájtását. De egyelőre nem bocsájtottáik szabadon. Érdékelt az eset és ma délután elmentem a közkórházba, ahol sikerült beszélnem Farkas Alajossal, a pozitiv filozófia -ezidőszenint Szegeden élő mesterével. A „történelmi hűség" -kedvéért gyorsírással jegyeztem le -mindent, amit -mondott — Kocsis vagyok, — kezdette —és mégis filozófiával foglalkozom, nyilván ezért tekintenek bolondnak. Ezen az alapon bizony Diogén-est, de még Socratest és Arcbiinédest is bolondnak kellett volna tartani, aminek nem ás voltak hijján a bolondok részéről. Én már régóta, hajlandóságból foglalkozom a filozófiával és talán ezért -nem -válogattam a foglalkozás (keresésben. Tisztában vagyok a 1-aLcsel'kodés minden ifogaimlával. A ráción kezdtem, magam is vontam már korolláriumokat, alkottam hypothézisefcet Nekem mindegy, akár az inkarnáción, akár a revelláoión is alapul a mai emberek vallása. — És mondja mester, — kérdeztem egy kissé meghatva ós túlságosan komolyan, — a filozófia milyen ágában (képezte magát? — Én nem képeztem magam, hanem én képezem tovább a modern filozófia legfontosabb korszakalkotó részét, a pozitiv filozófiát. Platón alapelvén indultam el, aki a filozófiát három tartam szerint osztotta fel: dialektikára (fogalom kifejtési), fizikára ós ethikára. Tudásunk tartamát fcétfélekép vizsgáljuk. Az egyetemes gondolkodást pedig három részre osztjuk: metafizikára, ismeret elméletre (noetiika) és logikára. Különös rendszerek pedig a természet-bölcselet, lélektan, erkölcstan, jogbölcselet, esztétika, a vallás- és történ elembölcselet. A legutóbbiból fejlődött ki a társadaloniiböLcselet is. Most. mindjárt eljutunk az én bölcseletemhez is. A metafizika alapján, amely egyrészt -az ismeretnek, tudásnak alapjait és végső céljait kutatja, azután rendszeres egészbe foglalja; másrészt a világ-létezés állandó alakulásának végső elveit igyekezik .megállapítani. Eszerint ontológiára és phanomenolcgiára oszlik, amely tüneményekkel és a tüneményeket létrehozó utolsó okokkal foglalkozik, hogy annak igazi mivoltát úgyszólván magukban valóságát magyarázza. Ez volt eddig az episztámó episztémou, a tudományok tudománya és most ennek akarok én véget, vetni a pozitiv filozófiámmal. — De mester, — szóltam közbe szerényen. ön immár nagyon elkésett A pozitiv filozófia alapelveit megtaláljuk az ó korban .már. Sőt Descartes-nál is, absztraháló-dedukáló módszerében. Aztán elsikkasztja ön Hume-1. — De hogy sikkasztom el. Tudom ón -jól, hegy ő mondta: „az igazi ismeret csak az le-f bet, amely a tapasztalásból ered és azzal bizonyítható". De én ennél tovább megyék. — Hisz még ez sem olyan nagy dolog, — jegyeztem megismét. Huxley-töl egész Spencerig, akinél öszpontosul az angol agnosztieizmus, már nagyot fejlődött a pozitiv filozófia. — Desokat kotyog maga, — förmedt rám egyszerre dühösen az öreg. Maga mindent jóhban akar tudni. Nem fejlődött semmit. Én fejlesztem csupán. — Mester, ne izéljen! Hát kifelejti Leives ,H. György barátunkat, aki ezeket, mond-* ta: a pozitiv bölcselet a természettudományok .módszer-ének kiterjesztése minden kutatásra, mely ennélfogva politikát és vallást is szolgáltat az emberiségnek. — Ez nem igaz, — kiáltotta Farkas bácsi. Ez hazugság, ezt én akarom megmondani. — Sőt, — folytattam, — még azt is -mondja Lewes, hogy a pozitiv filozófia célja a társadalom újjáalakítása. — Akkor az a gazember, — dühöngött most már a kocsis-filozófus, — az én eszméimet lopta el. Én akarok uj társadalmat alkotni, én akarok uj politikát és uj vallást csinálni, Ez bitangság! Magát is azért küldték ide, hogy ellopja az én eszmémet! — De Farkas ur, — szólottam ijedten, csak nem gondol rólam 'ilyet? Nem vagyok ón mór semmire sem kíváncsi, csak azt szeretném tudni, hogy miért hagyta abba olyan hirtelen ma délelőtt a liszt fuvarozását és miért . . . — Semmi köze hozzá, miit háborgat! Menjen innen, mert (megölöm, — ordította. Ki akarja fosztani esznaeköröimet. És ezzel vérben forgó szemekkel ugrott felém . . . Két (markos ápoló azonban még idejében elkapta és -mialatt Farkas bácsi tajtékzó szájjal elbánt egy pillanat alatt az összes filozófusokkal, csöndesen ráhúzták a kényszerzubbonyt. Herczeg István. i Iciraló bór- ós •» Utbiumos gjógjfor ré.8 vese- is hólyagbAjolutál, köszvéaynél, vörhimynél, emésztési t* lélegzési szervek hurutjainál kitüné lutávo. — Térrajzaim: vacme&tM •avanyuvia. i Kaphat* áar*ufrtskcrc«k«!*Mktw» és oráfimartánkhaal sckultes Ágost