Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-08 / 32. szám

1914. február 8. DÉLMAGYABOBSZÁG rr i-ftÉiliirr A fogadalmi templom elrontott tervei. A legnagyobb bizonytalanság mindenben. — Lényegesen megváltoztatták Schulek terveit. — Az elhamarkodott kőfaragó munkák. _____ (Saját iudősitónktól.) Néhány nap óta izgalommal tárgyaljáik Szegeden a ma még csak az alapozásnál tartó templomépítési munkák 'körül támadt zűrzavart. A legnagyobb bizonytalanság uralkodik e téma körül és maguk a beavatottak tudják •legkevésbé, hogy mennyiben felel meg a valóságnak a Pillich Kálmán által először hangoztatott az a vád, hogy a fogadalmi templomnak Schulek Frigyes által készített eredeti terveit a kivitellel megbízott Foerk Ernő műépítész a maga felelősségére megváltoztatta és ezáltal a drágán megvásárolt tervéknek művészi egységét jelentékenyen megvazarta? A templomépítés ellenőrzésével meghízott bizottság tegnapi tárgyalásairól olyanféle hírek jelentek meg, mintha Foerk Ernőnek sikerült volna meggyőzni a bizottság közvéleményét abban a tekintetben, hogy a Schulek-féle terveken csak jelentéktelen változtatások történték. Alkalmunk volt ma a hírhedt terveket megtekinteni és az eszközölt változtatások dolgában kiváló szakemberek véleményét kikérni, a •ffely fáradozásaink nyomán jelenthetjük a közönségnek, hogy az eredeti terveken tényleg olyan változtatások történtek, a helyek a fogadalmi templom egységes stílusát a leghatározottabban veszélyeztetik s amelyek ennek a századokra szóló alkotásnak a művészi becsét igen erősen leszállítanák, ,ha azok tényleg kivitelre is kerülnének. Röviden ismertetjük itt a mai zűrzavar előzményeit és rámutatunk azokra a változtatásokra, melyeknek jelentőségét az olvasó akkor is fölfoghatja, ha az építészeti stílusok eltéréseinek részletkérdéseiben nem teljesen járatos. •MIFÉLE VÁLTOZTATÁSOK SZÜKSÉGESEK? Szeged város megvette Schulek Frigyeslek, a legelőkelőbb magyar építőművésznek a fogadalmi templom számára készített tervvázlatait hatvanezer koronáért. A hírneves 'feüépitő vállalta volna a tervek kivitelét is, í,e miután a megállapodások előkészítése alkalmával bizonyos indokolatlan kicsinyeskedésekkel elkedvetlenítették, visszalépett a kivitel hosszú és nagy munkájától, megelégedvén azzal, hogy terveit méltányos tisztetidij ellenében átengedte a városnak. A hatóság most érintkezésbe lépett Foerk r"ö pápai lovaggal, ismert miiépitővel, akit az Egyezkedési tárgyalások eredményeként is bizott azzal, hogy a fogadalmi tem-Pni(>t harmadfél millió költség keretében, öt f.V( alatt, a Schulek-féle tervek szerint ópitse . • Az épités ellenőrzésére kiküldött nagy^''ság foglalkozván a kérdéssel, amint ez évi március hó 18-án kelt jegyzőkönyvéből is kitűnik, szigorúan kötelességévé tette a vállalkozó müépitőnek, hogy a Schulek Frigyes terveihez, — főleg stílszerűség szempontjából — szorosan alkalmazkodjék, csupán azt a kívánságát fejezte ki, hogy az épület impozáns méretű két tornya és egyéb épületrészei díszesebbek legyenek, a templom bejárata pedig előbbre tolassák. AZOK A HÍRES TORNYOK. Foerk Ernő átdolgozta a terveket a maga szájaize szerint, azután anélkül, 'hegy azokat bárki is felülbírálta voína, hozzáfogott a templomi alapozásához. Miféle változtatások törtéinek a tornyokkal? Foerk Ernő saját előadása szerint aggodalmat érzett abban a tekintetben, hogy ha a Sdhulek tervein látható, karcsú, magas toronytetőzet az idők viszontagságai miatt javításra fognának szorulni, in agyon nehéz lesz kívülről oda fölmászni és a javítást nyolcvan méter magasságban eszközölni. Kőből való fedőlapokkal gondolta tehát a kérdést megoldani, miáltal azt remélhette, hogy a kőanyag kevésbé romlandó lévén, a tető javítására gondolni nem kell. A kőfedél természetesen más iméretezést, formát és teherbírási képességet igényelvén a toronytól, annak teteje laposabb lett s ezáltal a tornyok jellege is megváltozott. Ez a „süvegcukor" hasonlatnak a magyarázata. De még furcsábban jártak a kereszthajók; tornypeskái. A templom kereszthajójának két végére Schulek két-két gyönyörű tornyocskát tervezett. E tornyok egyike a földbe mélyeszteti alapból emelkedik ki, másiká pedig — jobb megoldás lehetőségének .hiányában — a kereszthajók 'födémszerkezetén nyugszik. Érezte azt Schulek Frigyes, hogy l ennek az építészetileg hibás , megoldásnak valami orvosszerét kell találni. Ezért a tető-' íből kiemelkedő torony elé egy áttört rivivü ballusztrádot tervezett, mely eltakarta a torony és tető érintkezési vonalait és a tornyot olyannak tüntette föl, mintha szabályszerű falazaton nyugodnék, vagy a földön állana. Ez a mindenképen szerencsés megoldás elterelte a néző figyelmét attól, hogy a toronynak lefelé való folytatását keresse, miáltal a kereszthajók külső végződésének kiképzése művészi szempontból is kifogástalannak tűnhetett föl. Foerk Ernő nem méltányolta az ösz •mester kiváló inüérzékének megnyilatkozását, hanem egyszerűen lesöpörte a ballusztrádokat, miáltal a kérdéses tornyok olyan szinezetet nyertek, mintha a kereszthajók tetőszerkezetéből nőnének ki. Sőt nemcsak ezt a szinezetet nyerte, hanem tényleg a tornyok onnan is nőnek ki. Hogy ez a megoldás szépnek mondható-e, azt határozza meg az, aki látott már embert láb nélkül, templomtornyot masszív kőalap nélkül. A KERESZTHAJÓK. A legnagyobb kalamitás talán a keresztha'jókkal történt. A kereszthajók két végződésére a zseniális tervező mester kivül kidomborodó két apsziszt, magyarul szentélyt rajzolt. Már a Schulek-féle tárgyalások idején több hozzászóló arra ikérte a tervezőt, hogy a szentélyeket ne toldalék gyanánt tervezze, hanem •épitse bele a kereszthajók falába, miáltal a kereszthajók térfogatban nyertek volna. Schulek Frigyes azonban megmagyarázta a hozzá nem értőknek, hogy kívánságuk teljesítése teljesen lehetetlen. Az apsziszt azért kellett toldalékul tervezni, hogy a toldalék összeilleszkedése felett egy hatalmas, rózsaalaku, szines üvegablak legyen elhelyezhető, ami nélkül tiszta stilusu román kereszthajó el sem képzelhető. De szükség volt arra a két pompás ablakra világitási szempontból is. Foerk Ernőnek ilyen aggodalmai nincsenek. Egyszerűen beleolvasztotta az apsziszokat a kereszthajók terébe s a rózsaalaku nagy ablakok helyébe három-három keskeny kis ablakot illesztett. Mikor eziránt kérdést intéztünk hozzá, Foerk Ernő ur ezt a magyarázatot jelentette ki: — Hiszen igaz, hogy eltörültem a kereszthajók két nagy rózsaablakát. De helyettük beillesztettem egy még nagyobbat oda, ahova Schulek nem tervezett: a főbejárat fölé . . . Vagyis: oda tett ablakot a kiviteli vállalkozó, ahol a mesteri tervező izlése nem engedte azt meg. Igy keli érteni azt a kifejezést, hogy az eredeti terveken . . . „csak lényegtelen változások történtek . . ." A RÉSZLETRAJZOK. A részletrajzok azok, melyekben az olasz román stílus elemeit Foerk Ernő átformálta a német reneszánsz képére és hasonlatosságára. Az bizonyos, hogy maga Schulek Frigyes is változtatott volna a saját tervein, főleg az után, hogy a templomépitő bizottság díszesebb részleteket kivánt és nem elégedett meg az épület proporcionális tagoltságának egyszerű szépségével. De Schulek aligha tervezett volna reneszánsz oszlopfejeket és azokat is négy-őt különféle korszak izlése szerint, mint azt Foerk Ernő tette. A részletek kidolgozásában téliát a legnagyobb baj az, hogy nemcsak az egységes stilus, de főleg a román stilus hiányzik belőlük s joggal lehet tehát azt mondani, hogy az eredeti tervek nemcsak nem maradtak meg a maguk érintetlenségükben, hanem saját stílusukból gyökeresen kiforgattattak. Annál sürgetőbb a baj, mert a kőfaragó munkák vállalatba adása immár a tizenkettedik órához jutott el; csak a véletlenen mult, hogy eddig is nem kezdték m'ég a köveket a Foerk-féle vegyes reneszánsz stílusban kifaragni. első kézből, nagy választékban csakis az íHltáhün (bnnnrlnn Tisza-Lajos körút 19. szám alatt y kaphatók, eactlag rószJ«tfÍMtóar«