Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-08 / 32. szám

tóf4. február t. fjbkms GYÁB0SSM8 í ruházattal való ellátását vállalta magára. Lovag Worzikovszky Károlyné országos Ihirü tevékenységei közül a gyermekvédelem fontos ügyét említjük meg, melyet a Fehér Kereszt Egyesület megszervezésével a szegedi lelencházban gyakorolt. Az első vidéki lelencházat lovag Worzikovszky Károlyné állította föl Szegeden minden segitö eszköz nélkül. Kiváló munkássága révén az „Erzsébet királyné-alap" alelnökévé választották meg.. Majd 1882. telén az a kitüntetés érte, hogy •a belügyminisztérium az akkori Ínségen enyhítendő, vidéki népkonyhák fölállítását kívánta, ezek megszervezésére s a tervezet elkészítésére Ivánka Imre révén lovag Worzikovszky Kárölynét kérték föl, aki valóban .meg is szervezte országosan a népkonyhákat. A Vörös Kereszt mellett még az Országos Gyermekvédő Liga s Fehér Kereszt Egyesület háláját is kiérdemelte lovag Worzikovszky Károlyné, amidőn az ujszegedi Árpád-Otthon egyik pavillonjának megépithetésére 40.000 koronát gyűjtött és adományozott. Ezenkívül egyik alapítója volt a Szegedi Nőiparegyletnek és sokáig kiváló munkása a Kisdedóvó- és Jótékony Nőegyletnék. Kiváló érdemeiért tiz évvel ezelőtt a király az Erzsébet-rend hölgyévé nevezte ki, megelőzőleg a Fehér Kereszt csillagkeresztjét kapta gyermekvédelmi munkássága elismeréséül. Most a 35-ik év határánál az a nagy kitüntetés éri az egyesület kiváló ügyvezetőelnöknőjét, hogy a Vörös Kereszt Egyesület szegedi választmánya, de az egész város társadalma is elismeréssel és tisztelettel övezi. Az egyesület elnöksége részletes jelentésben fog beszámolni a keddi 'közgyűlésen a. szegedi választmány mult évi imnnkásságáról. A netalán bekövetkező háború esetén fokozottabb mértekiben gondoskodtak a sebesültek elhelyezéséről, kisegítő kórházak szervezéséről. Megszervezték .a szegedi nők önkéntes egészségügyi osztályát a következő úrit asszonyok és urileányokból: Worzikovszky Károlyné, Pilis Béláné drné, Kovács Pálné, Papp Gyuláné, Tor.ma Józsefné, 'Szmollény Ilonka, Torma Mariska, Balog Anna, Hajnal Rózsi, Nikolics Fedora, Satöjkovits Katinka, Csetnaky (Mariska, Gyehnár Irma, Matieza Mária, Harangozó Mariska, Petreesz Rózsi, Fodor Margit, Bercsényi Ella, Miskolczy Ilona, Szőregi Juliska, Micskey Vincéné, Torina József és a szegedi választmány két hivatalos ápolónője. Ugyancsak megalakitották 1913. június 23-án a szegedi kisegítő kórházak hölgy- és kezelő-bizottságát azoknak az önként jelentkező úrhölgyeknek a sorából, akik a terhesebb egészségügyi osztag szolgálatára nem 'vállalkozhattak. A 'hölgyihizottság a követke* ző úrhölgyekből áll: Halász Miklósné, özv. JSfeugebauer Istvánné, Wiobl Aladárné, Vészi ts Lajosné, Szekerkc Lajosné, Szeksrke Irén, Enyedy Etelka, Farkas Ágoston né, Láng Istvánné, Vecsey Kálmániné, Lukács Jánosné, Juhász )Eta, KohmSpiteer Paula, Barna Eta, Birk Ilona, Vajda Rózsi, Vajda Aranka, íReich Erzsi, Sláger Erzsi, Krausz Irma, Tóth Lajosné, Bauer Miksáné, Vértesi Jenőné, Liskay Ilona, dr. Bodnár Gézáné, Rudiger Jánosné, özv. Benke Kálmánné, Kocsis (Maca* Hajinia! Margit, Kamocsay Feneniq«nó, Kamocsay Margit, Csikós Teréz, dr. Somogyi Szilveszterné, Kátay Irón, Janiozky Angéla, Mann Ilona, Szabó Juliska, özv. Füstös Károlyné, iSzücs Mariska, özv. Szűcs La* gosné, Pataki Juliska, Kopasz Mariska, Ménesi Ilonka, Rónai Aranka, Rónai Irma, Konrád Maca, Jóny Lászlóné, Urbanek Istvánné, Hubert Lajosné, Buaella Viktorné, Benedek Ferencné, Lázár Jánosné, Fehér Miklósné, Kristóf Maca, Borosuk Juliska, Károlyi (Erzsike, Wickl Alajosné, Vér Mariska, özvegy ifi. Árvay Sándorné, Orbán Gizi, Bőre ük Viktor, Winkler Sándorné, Grün Jn,li~ka, Miskolczy Mariska, Masa Annuska, Csaradsaky Mórné, Kiss Mórné, Csonka Lászlóné, Miixich Tamásaié, Berta Teréz, Szász Andrásáé, KakusziRózsi, Guttmamn Sarolta, özv. Beksits Gyulámé, Vass Erzsébet. A kezelő bizottság öt egységre felosztva, a következő úrhölgyekből alakult meg: I. csoport el'ioke: Polgár Lászlóné; tagok: Poklák Lajosné dr.né, Almássy Endróné, A'bafy Rózsa, Somogyi Szilveszterné drné, Mossa Ilona, özvegy 1

Wagner Gyuláné, Wőber Györgyné, Beneriikt Ferencné, Polczner Elvira, Sz. Sz'gethy özvegy lovag Worzikovszky Károlyné ünneplése. — Beszámoló a szegedi Vörös-nereszt Egyesület munkásságáról. — (Saját tudósítónktól.) Az Országos Vörös Kereszt Egyesület szegedi választmánya kedden délután tartja 34-ik évi rendes közgyűlését a városiháza dísztermében özvegy lovag Worzikovszky Károlyné elnöklésével. A közgyűlésnek külön érdekessége lesz annak az ünnepségnek az előkészítése, amelyet a tagok az egyesület 35 éves fennállása alkalmából fognak rendezni s amelynek keretén belal impozáns és bensőséges ünneplésben részesitik az elnöknőt: özvegy lovag Worzikovszky Kárölynét, aki harmincöt év óta megszakítás nélkül szolgálja az egyesüiet zászlójára irt emberbaráti törekvéseket és célokat. Harmincöt év előtt, a deszkapallós, dobogós Szeged utcáit rótta nap-nap után lovag Worzikovszkyné, hogy az éhezőknek, •szomjazöknak, szenvedőknek fájdalmait enyhítse. Ott volt az árviz nyomán• fakadt nyomor bdhegesztésének minden munkájánál: az ujszegedi levesosztó konyhákon, a gyermekágyas nők menhelyén, a ragály/kórháziban, a varrodában, a kosárfonó műhelyben s mindenütt, ahol az elme okosságára, a sziv szeretetére volt szükség. Jóformán vizben úszott még a város, amikor 1879. júniusában Zichy Nándorné grófné, Teleki Sándorné grófné, Ivánka Imre és Argay János személyes fölhívására szervezni kezdte az országos Vörös Kereszt Egyesület szegedi fiókját s első utján mintegy 200 tagot gyűjtött az uj emberbaráti szervezetnek. Az árvizkorabeli tevékenysége alkalmából, a nyomor és szegénység enyhítésére mintegy kétszáznegyvenezer koronát hozott Szegedre a Vörös Kereszt központja részéről, melynek maradványát, tízezer kortaát a központi gyűlésen kieszközölte, hogy tágedjék át a Nőegylet rókusi óvodájának fojépitésére. Ennek emlékére a Nőegylet minden év Erzsébet napján a tőke kamatai fejében 12 szegény gyermeknek teljes téli jámbusban. Különben nálunk is egyik-másik ösztönszerűen tapogatódzó dilettáns is beleesik, ha különösen zamatos akar lenni, java próza közben az alexandrinusba. * A W-ilde fajtájú pózoló irók olyanok, mint Lenau volt, mikor a postakocsiban őrültséget színlelt: már ez is őrültség volt. Az igazi költő akkor is őszinte, mikor komédiázik. Saját magát komédiázza. * Mikor Dante hitta a császárt: az magasztos volt. Mikor M. 'Paul Bourget király után nyöszörög: az nevetséges. Ebbe a különbségbe pusztul bele a rojalizmus. * Az idők mesgyéjén álló prófétáknak szomorú a sorsuk; a maguk nemzedéke számára a tartalmuk túlságosan uj, a következők számára pedig a ionmájuk túlságosan (>don. Kemény Zsigmondot neon igen érthették meg, akiket a Dumas pére s a Walter Scott játékossága gyönyörködtetni tudott, s nem igen' tudják élvezni, akik a Maupassant s az Anatole Francé elegánciáján nevekedtek. * A Kemény Zsigmond stílusa a tipikus ranatlan-stilus. Olyik helyt lendületes, maival ragadó, valósággal elmésen és leleményesen kifejező, — ilyenkor az iroda kialudt volt vagy lázasan izgatott. Többnyire azonban bágyadt, pongyola, erőtlen; a mondanivalót az intellektus utolsó erőíeszitésével épen csak hogy kifejezett — ilyenkor az írója nyilván kialuvatlan volt. Különben Balzac is, bár duzzadt a mondanivalótól, majd mindig pongyolán, kuszáitan s erőltetetten irt, nyilván ugyanezen okiból, mert azért néha és néhol, teszem stilizált boccacciós novelláiban, föltétlen ura nyelvnek és formának. * Általában nem olyan szamárság az a moebiusosdi, mely idegbetegséget szimatol a szellemi munkások 'életrajzában. Ezzel a feltevéssel, épen az idegbeli rabló-gazdaság okozta álmatlanságával és, ami ezzel együtt jár, a frisseség, az izgékonyság s a memória egyenetlenségével, sok ipálya görbéjét meg lehet magyarázni. Például olyan irókét, kiknek pályája hamar és vakitó föllobbanás után hirtelen s ettől fogva állandó hanyatlás. Olyanokét is, akik érthetetlenül egyenetlenek, s az róluk a benyomásunk, hogy nem urai a saját képességeiknek, s nem számithatni arra, hogy mi kapja meg érdeklődésüket. Innen van, (hogy sok megrendelt dolog balul sikerül, és sok arra való ember a „legnekivágóbb témát" kétségbeejtően elrontja. v i i ttt—i • ' A Maupassant tragédiájában bizonyára nagy része volt az asszonynak, — annak a sok uri asszonynak, aki ez isteni snob mohó vágyának s égő becsvágyának meghódolt. Van egy novellája, két ilyen nagyúri aszszonyságról, amint forró nyári reggeli után becsípnek cihartreusetől. s ez alkoholos bizalmasságban az egyik édes angyal elmeséli a másiknak, hogy az ő hat láb magas lakája mennyire szerelmes őbele. Micsoda mulatság ilyen édes angyal számára az ilyen hat láb magas óriás! Micsoda humor van. abban, mikor az asszonyka elmeséli, mint zengette ö a lakája jelenlétében, csak ugy akadémikus általánosságban, a tisztaság dicséretét — s a hosszú legény mint fürdött meg attól fogva mindennap a folyóban, s mint árasztott olyan pacsuli szagot, Ihogy az embernek belefájdult a ;ieje, s a szobalányok s a pesztonkák mily hiába epedtek utána! S egy szép délután, mikor a szép asszony a szép inassal magában kocsikázott ki, hirtelen rosszul lett, s aléltságában fűzőjét a szép lakájjal oldatta meg... A menyecske csönget, s a novella végén az ajtóban áll a legény, reszketve, némán, mint egy szerelmes szobor. — Ez Maupassant egyik legjobb, legpokolibb szarkazmusu novellája. Ily pokoli kegyetlenséggel csak saját magunkat lehet kikacagni. Bntoro((at SS Kár ájz-u.7, W 0 bútoráruházában szerezhetünk he. ™ mindennemű lakásberendezési cikkeket = Telefonszám: 1303.= ======== SZEGED. --