Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-08 / 32. szám

mlmaöyaíiöbseaö 1914. február 8. OE»t-iiAí»*a»i4j'»i '- > ^^ÖN-jé,. íwSS&ié Ltvd&jfoAtyftftfet •" révei árad a „guruló rubel". De ahova eljut, ott fü nem nő többé. Átok és szerencsétlenség kél nyomában. Ime ezek a nyomorult rutének is hogyan megszenvednek Bobrinszki gróf judáspénzéért. Oda a nyugodalmuk, a régi hitük, a polgári becsületük, a biztosságuk; fölfordult az egész életük rendje; megingott ezerszer és méltán dicsért hazafias hüségük nem egyébért, ha Bobrinszki őszintén vallott, mint hogy Bobrinszki ortodox hite szerint — üdvözüljenek. Hiszi ezt az apostoli miszsziót józan ember egy orosz gróftól, aki idegen országba megy téríteni görög katholikus parasztokat? De hát ki nem tudja, hogy Oroszország a balkáni háborúkat is szent vallásáért és keresztény testvéreiért csinálta és nem Konstantinápolyért és az orosz politika érdekeiért. Ámde mit várhattak a szegény balga ruténjeink a csalogató orosz hatálomtól? Miért nem néztek át a cári birodalomba, ahol rutén testvéreiknek rettentő elnyomás a részük? Mindez a sok kérdés Bobrinszki grófot és társait nem érdekli. És nein érdekű az orosz propagandát sem, amely a vallás álorcájátől, tág köpenyétől védve, tőrt rejteget és idegen nemzetek élő testéből akar darabokat kivágni. Az egész metóduson, amelyet Bobrinszki követett, ráismerünk erre a propagandára, amely hol itt, hol ott üti föl a fejét, de mindenütt ugyanazzal a módszerrel dolgozik. Veszteget, ámít és áiszenreskedik. j Kérdezzétek meg a testvér finn nem- j zetet, hogy ölték meg izenkint, megfosztván hitétől, alkotmányától, szabadságától, csaknem nyelvétől és műveltségétől. Kérdezzétek meg a Balti-tartományok \ egykori luteránus németjeit, mi lett Kurlarid, Livland, Ingermanland lakóiból. És a falánk orosz még mindig nem lakott jól. Lengyelországot százötven esztendő alatt sem tudta megemészteni, most is birkózik vele, de azért örökké uj prédára jár. És ahol csak egy csekélyke rés kínálkozik, rögtön odateszi feszítő vasát. Az északkeleti vármegyék rutén népe tárt előtte ilyen rést, tudatlanságával, szegénységével és épp e két okon megközelíthető erkölcsével. Nosza megindult t az ostrom. Az eszköz a vallás volt, a cél nyilvánvalóan a politikai hóditás. Nem hisznek az uj Balkán-szövetségben. (Saját 1tudósítónktól.) Take Joneszku, volt bolgár belügyminiszter a Neue Freie Presse bukaresti levelezőjének a következőket mondotta az uj Balkán-szövetség lehetőségéről: — Nem hiszem, hogy uj szövetséget lehetne létesíteni a Balkán-államok közölt. Az első szövetség balsikere még mindenkinek emlékezetében van. Sem Szerbia, sem Görögország nem tehet ma oly területi engedményeket Bulgáriának, amelyek ezt az államot arra 'birnák, hogy Szerbiával és Görögországgal szövetkezzék. A béke minden barátja kétségtelenül óhajtja minden Balkán-állam szövetkezését, amihez az európai Törökország is csdílakoznék. Bulgária belső zavarai miatt azonban, amelyek összefüggésben vannak a külső politikai kérdésekkel, nem vjuósziriü, 'hogy Bulgária magatartásában ilyen gyökeres változás álljon be. A bukaresti béketárgyalások folyamán azt a benyomást szereztem, hogy sem Szerbia nem fog soha lemondani Isztipről és Kocsánáról, sem Görögország Kavaláról. Az én véleményem tehát az, hogy a pétervári tanácskozás nem változtatta meg a bukaresti békében megállapított helyzetet. Pétervárról táviratozzák a Berliner Tageblatt-nak: Pasics szerb miniszterelnök Bukarestbe utazott, ahol folytatni fogják a szerb-görög-román szövetségre vonatkozó tárgyalásokat. Az orosz diplomáciai körök minden cáfolat ellenére kijelentik, hogy Pasics és Venizolesz Pétervárott mélyreható eszmecserét folytattak a balkáni háborúk likvidációjáról és uj Balkán-szövetség létesítéséről és hogy Oroszország biztosította Szerbiát és Görögországot támogatásáról. Ezt •legjobban bizonyltja Pasics bukaresti látogatása. Az albán kölcsön tekintetében a Berliner Tageblatt kitűnően informált részről ugy értesül, hogy a kölcsönt már a legközelebbi napokban ideiglenesen rendezni fogják. Az osztrák és magyar s az olasz kormány ugyanis, hogy Wied herceg elutazása el ne húzódják, öt-öt millió frankot bocsát a herceg rendelkezésére, előlegül a hetvenöt milliós kölcsönre. Ezzel lehetségessé válik, hogy Wied herceg az albán deputáció tisztelgése után, amely a koronát fölajánlja a hercegnek, azonnal elutazzék Albániába. Wied herceg valószínűen már holnap Rómába utazik, onnan Bécsbe megy, majd Uj-Wiedbe tér vrszsza és itt fogadja az albán nemzeti 'küldöttséget. A herceg durazzói útjáról a Vossisahe Zeitung ugy értesül, hogy az uj fejedelem ; egy osztrák-magyar hadihajón megy Triesztbői Brindizibe, ott átszáll egy olasz hadihajóra és február 24-én érkezik Durazzóba, Kísérete a két nagyhatalom 'hadihajója lesz. éppen ez az, amit az Ibsen emberei elmulasztanak megtenni, ami annál furcsább, mert egyre az élethez való jogukat hangoztatják. Két árnyék, amint kezet fog egy ihalott felett — micsoda gyönyörű képi Ezzel a képpel végződik a John Gábriel Borkinann — de Ibsen csak hiszi, hogy csupán végződik. Valójában már ezzel kezdődött, ezen folytatódott is, mint az Ibsen legtöbb darabja. S bármit mondotok: ez neim az Észak fogyatkozása. Föltéve, hogy a skandináv ember csupa alvajáró: az alvajárónak is van lépe, mája, veséje és iőképp vére, mint ahogy van a Jacobsen, a Knut Hamsun s a Geijerstram embereinek. Csak az Ibsen főztje hasonlatos a zsidó konyháéhoz, mely a húsból előbb kisózza és kiáztatja az élet nedveit s a halovány rostokhoz aztán sóval, borssal, hagymával, gyömbérrel és sáfránnyal hazudja hozzá az élet izét és színét. Az elmésség s a dialektika, a lelemény s a következetesség, az elrendezés s a íölépités, a kiszámított egyszerűség s a vakitóan tiszta tálalás materiális, spirituális és hangulatbeli lószerszámaival senki biztosabban nem bánik, mint Ibsen. De vannak, akik futtában lövik le a vadat, a húsát azon párologva nyársalják frissen tört ágra. puszta földön, rőzselángon pirítják meg r— és nincsen ennél jobb étel a világon. A februáriusi forradalom ereklyéi közt ott látni egy nemzetőr-puskát, melynek hegyébe szurony helyett paraplé van tűzve. Ilyen az Ibsen forradalmársága. Wer den Didhter will verstehen. Muss in Didhters Lande gehen. Ez arra 'js áll, hogy a kölíőt túlságosan agyon ne sejtelmezzék. Több elmés és finom kritikus mutat rá, mint szimbólumra, hogy az Ibsen emberei mind kézi táskával járnak, mintha egyre uton volnának valamely felé. Holott, aki járt Krisztiániában, tudhatja, hogy ott, nyilván, mert sokan laknak kivül a városon s csak este térnek haza, majd mindenki ilyen kis bőriszákkal jár, amiben van hálóing, fogkefe, hajsütő vas vagy sommás kereset, csak éppen probléma nincs benne. Hauptmann Gerhard nagy költő, igazi költő, bár igen kevés dolga sikerült teljesen. De egy sincs, aminél könny ne szöknék a • szemedbe, észrevevén, hogy mire gondolt ez az ember és mit akart megcsinálni. « Mikor Sudermannak valamelyik darabját adták nálunk, a mi Bródy Sándorunk annyira fölháborodott, hogy még német voltát is megtagadta töle. Ez már nyilván túlzás. Sudermann ur nem Hebbel, nam Hauptmann, de azért német. A németség két típusban mutatkozik az emberiség előtt. Az egyik az a doktor Mayer, aki megtalálta az energia megmaradásának törvényét, mely ujjáalkotta a tudományt. A másik az a doktor Jager. aki olyan fehérneműt talált ki, amit egy esztendőben egyszer kell csak mosni. * Hebbelről jut eszembe, mily feltűnő ennél a nagyon nagy embernél, hogy főképp verseiben, mennyire küzd a nyelvvel s a formával. A versem különösen meglátszik, hogy eleve kész mondanivalóra kívülről rá erőltetett forma, mely nem segíti a kifejezést és nincs rá szükség a hatás teljességéhez. Biztos vagyok benne, íhogv Ura ma élne, nem irna verset, — ebben csak kora divatjának hódolt. Drámáit sem igen irná versben, noha a hatodfeles jambus igazában nem vers, nem az még Shaksperenél sem s igazában nem volt az még hajdan való olasz novellás és fakul ista származásában sem. Legfeljebb verspótiék, azaz, hogy inkább prózapótlék, olyan időkből, mikor a próza még nyers, kiforratlan. durva és kezelhetetlen volt s a költő, ha lendületes akart lenni, a vers-ritmus külsőségével pótolta, amit belső numerust a prózának megadni nem tudott. Ujabban is megmegtörténik ez, teszem Dickensnél, a bájos barbárnál (az angol mind barbár egy csöppet). hogy mikor különösen magasztos lélek feszül benne: egész paginákat ir meg *3= irtesltés. m Telefon 1203. sz. Ur pitos m MrW»e|[ rftzMfaetftf * is Dús választék kész diván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — javitások jótállással szakszert röen és olcsón eszközöltetnek. :: BALOG :: kárpitos-üzlet Kossut Lajos-sugárut 6. szám=13 t=2!