Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-07 / 31. szám

1914. február 7. te. DÉLMAGYABOftSZÁÖ Száz munkanélküli a városházán. — N«rn bírják tovább a nyomort. — A város ad munkát 1 korona 80 fillér napibér mellett. — (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt a rendőrség folyosóján szines csapat jelent meg. Csöndben, alázatosan sorakoztak föl a folyosókon, soraik nem akartak véget érni, pedig csak nagyon kis része ez a Szegeden élő munkanélküliek gondozatlan társadalmának. A néma felvonulás után betódultak mindnyájan a főkapitány előszobájába. Akik nem (fértek be, azok kint maradtak és az ajtó előtt várták, mig már ól-hol napra eldől a sorsuk odabenn. Somogyi Szilveszter dr. főkapitány, amikor értesült a szomorú küldöttség megérkezéséről, kiment az előszobába megtudni, hogy mit akarnak a munkanélküliek. Egy értelmes arcú, idősebb munkásember vitte a szót: — Nagyságos főkapitány ur, eljöttünk százan, hogy még egyszer munkát kérjünk. Nem birjuk már tovább a nyomort. Hónapok óta nem keresünk egy fillért sem és a hosszú tél fölette mindenünket. A családunk ezalatt az idő alatt több napon éhezett, mint amenynyin evett. A lakásunk üresen áll, mert a 'bútorokat el kellet adnunk és amit eladni nem bírtunk, azt föltüzeltük, hogy meg ne fagyjunk a rettenetes hidegben. Eddig hitegettek bennünket, hogy majd magjavulnak a viszonyok és tavaszra kapunk munkát, addig pedig segélyt. A segélyből megélni nem lelhet, a tavaszt meg nem győzzük kivárni. Nagyon kérjük tehát a főkapitány urat, hogy intézkedni méltóztassék az ügyünkben: ne segélyt, hanem munkát adjanak. Akármilyen munkát, csak megélhessünk belőle! És ne tavaszkor, hanem azonnal, mert nincs kitartásunk tovább! A főkapitány, akinek humanitása ismeretes, megértette a nyomor e betanulatlan jajszavait és megígérte az embereknek, hogy a lehetőség szerint azonnal elintézi ügyüket. Jelentést tett kérelmükről Bokor Pál helyettes-polgármesternek, aki nyomban rendkívüli tanácsülést hivekt össze. A tanácsülésen aztán megtárgyalták a dolgot és azt a határozatot hozták, bogy azokat a munkásokat, akiknek rögtöni munkára van szükségük, a köztisztasági vállalatnál helyezzék el ideiglenesen. A tanács határozatát Papp Ferenc tűzoltóparancsnok, a köztisztasági telep felügyelője hozta az összegyűlt munkások tudomására. Kijelentette, hogy afki dolgozni akar, az •ielentkeahetik minden nap déli 1 óráig a köztisztasági telepnél. Reggel 5 órától délelőtt 11 óráig kell dolgozni. Egy óráig tart az ebédidő. Azután 1 órától este 6-ig tart a munka és ezért egy korona 80 fálér napszámot kapnak. Az összefagyott, kiéhezett emberek morogni kezdtek erre: — Ez nagyon kevés, ennyiért nem megyünk munkába. — Éhbérért akarnak dolgoztatni velünk. — Inkább 'henyélünk, ha éhen is kell halnunk. A tűzoltóparancsnok aztán megmagyarázta, hogy ez nem kivételesen megállapított •munkadíj, hanem a többiek is, akik állandóan dolgoznak, ennyi fizetést kapnak kezdetben. A munkások ezután ugy ahogy jöttek, eltávoztak nagy csöndben. Még levertebbek, még csöndesebbek voltak. Némelyik magában morgott valamit, a másik fogadkozott, hogy ennyiért bizony nem fog dolgozni. Déli egy óráig huszonnégyen mégis jelentkeztek a százból. Foerk Ernő nyilatkozik a fogadalmi templom terveiről. (Saját tudósítónktól.) Pénteken délután öt órakor a fogadalmi templom-bizottság Bokor Pál helyettes-polgármester elnöklésével összeült, hogy tisztázza azt a kérdést, történtek-e a templom eredeti tervein olyan változtatások, amelyek a Schulek-téle tervektől lényeges eltérést mutatnak. Az ügyet Pillich Kálmán törvényhatósági bizottsági tag tette szóvá a januári közgyűlésen és annak az aggodalmának adott kifejezést indítványában, hogy az egész templomot kiforgatják az eredeti román stílből és a torony olyan közönséges süvegcukor alakú torony lesz, mint amilyen a rókusi templomnak van. A közgyűlés erre utasította a fogadalmi templom-bizottságot, üljön össze és állapítsa meg, miiyen eltérések történték a Schulek-féle tervektől. A bizottsági ülésen, a melyen jelen volt Foerk lErnő, váratlan doigok pattanták ki. Zombory Antal nyugalmazott városi tanácsos (kijelentette, 'hogy a változtatásokért maga a nagybizottság felelős, mert a terveken Foerk csak a nagybizottság utasításai szerint tett lényegbe vágó módosításokat. Egyben kemény kritikát mondott a tanácsról, amely hallatlan közömbösséggel kezelte az egész ügyet. Ma sem tudja a tanács, hogy a fogadalmi templom milyen tervek alapján épül: a Foerk, vagy a Sdiulekiféle tervek alapján. A tanács — amint a nyugalmazott tanácsos nagy megütközés közepette jelentette ki — egyszerűen megfeledkezett határozni arról, hogy a nagybizottság tette változtatásokat elfogadja-e vagy sem s amikor a templom terveit a minisztériumba fölküldte, nem mellékelte a torony keresztmetszetét. A miniszter ezt megreklamálta és a tanács fölküldte a Foerk-féle toronymetszetet abban a hiszemben, hogy azt Schulek készítette. Az ülésről az alábbi részletekben számolunk be : Bokor Pál az ülés megnyitása után elmondja, miért vált szükségessé a fogadalmi templom-bizottság összehívása. Egyrészt azért, mert a bizottság tájékozódni kiván a felől, hogy milyen lesz a legközelebbi építkezési program, másrészt pedig azért, mert a közgyűlésben aggodalmak merültek föl, hogy Foerk Ernő müépitő az (építkezésnél lényegesen eltért az eredeti Schulek-féle tervektől. Fölkérte ezután Foerk Ernő műépítészt, hogy ezekben a kérdésekben tájékoztassa a bizottságot. (Foerk nyilatkozata.) 'Hogy mi történt eddig és mi fog történni ezután — kezdte Foerk — kitetszik a tervekből. Az alapozás megszilárdulása után a falazást fogják megkezdeni, amellyel kapr csolatban a kői a r a gó-m 11 n k áka t is megkezdik. Ami a tájékoztatás második pontját illeti, hogy van-e eltérés a Schulek-téle tervektől vagy sem, arra nézve röviden elmondom az ügy történetét. Nekem — ugyinond — a város ajánlatot tett, hogy hajlandó vagyok-e a fogadalmi templom építését 2 millió 500,000 koronáért elvállalni a Schulekféle tervek alapján. Én ezt elvállaltam, köteleztem magamat, hogy öt éven belül fölépítem a templomot s szerződésbe is foglaltuk. Azután összeült a templom-bizottság és utasításokat adóit bizonyos részletek megváltoztatására. Én, mint becsületes ember, mielőtt a munkához hozzáfogtam volna, u Schulek-féle terveket átvizsgáltam, átrajzoltam és az építéshez e szerint hozzá is fogtam. Én a Schulek-féle terveket lényegileg nem változtattam meg, engem semmi vád nem érhet, én ugy jáéiam el, amint a templom építését ellenőrző bizottság kívánta. Kérem a bizottság idevonatkozó üléséről fölvett jegyzőkönyv fölolvasását. Gaál Endre dr. tanácsos fölolvassa az ülés jegyzőkönyvét, amely 1913. március 18-án kelt. A jegyzőkönyvből az tűnik ki, hogy a bizottság ragaszkodott a Schulek-féle tervekhez a stílszerűség tekintetében, csak a torony és egyéb épületrészek díszesebbé tételét kívánta és azt, Ihogy a templom bejáratát előbbre tolják. (Ki a hibás?) Zombory Antal azt mondja, hogy Foerk Ennő müépitészd sem felelősség nem terheli, sem vád nem érheti. Ha azt akarnók ímegáüapLtani, hogy el'tért-ie a terveiktől, alklkoar vissza 'kellanie térni az eredeti Schu lek tervekhez, de erre inin.es iis SBÜteág, mart a bizottság nagyon jó! tudja, hogy a főhibát nem Foerk, hanem a fogadalmi templom-bizottság követte el legelőször, másodsorban pedig o. tanács. A tanácsnak módjában kstt volna a hibát kikorrigáind, de a (tanácsi határozatból még az sem tűnik ki, hogy elfogadta-e a Foerk által módosított terveket vagy sem. Sőt. egyéb imuliasiztás is ferludli a tanácsot, az, hogy o terveket csak részben terjesztette föl a minisztériumhoz s amikor ott megreklamálták a torony keresztmetszetét, akkor a Foerk-féle keresztmetszetet terjesztette föl. Az egészből a® derül ki, hogy a tanács nem hídja még azt sem, hogy a Schulek-féle vagy a Foerk-féle tervek szeiint épül a fogadalmi templom? A.z árlejtések kiírásánál' is kitűnt ez. Pedig a Foerk és Schulek-féle tervek között nagy eltérések vannak, ezekért 'azonban csakis a .na.gy bizottságot lehet felelőssé tenni Felszólalása végén oda konkludál, hogy az ópitést, — koszit vas® koszt — a Schulekféle tervek alapján kell végrehajtani. Indítványozza, hogy a niagybiaottság" egy kisebb bizottságot küldjön ki annak a megállapítására, hogy miben hént el a műépítész a Schulek-féle tervektől. (Még egy bizottságJ Maiina Gyula szerint miután aggodalom menüit fal, hogy eltértek az eredeti tervektől, azt kell 'tisztázni, van-e olyan lényeges eltérés, amely a Schulek-féle terveket a jel, HsswH es svai fin urain első kézből, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám alatt | kaphatók, esetleg részletfizetésre