Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-28 / 49. szám

2. tr DÉLMAGYARORSZÁG 1914. február 26. a terhelő és kicsinylő mellékér tetemnek, a .melyet a puritánok hazájának, Angliának történelme adott 'a szónak; ha a puritán egyszerű -életet, szeplőtlen karaktert, tisztán ragyogó becsületet, kevéssel megdl-égül-t szerénységet jelent: — ne is keressünk más jelzőt az uj államtitkárnak, ő beéri vele, m-i nem ékesi-thetjük föl különbbel. A Duna-Tisza-csatorna. Irta: Forbáth Imre dr., műegyetemi magántanár. Az 1908. évi 49. törvénycikk indokolása már magában foglalja: „ihogy vizíutaink arra a fontosságra emelkedhessenek, melyet a jövőben betölteni vannak hivatva, arra nézve elengedhetetlen fettétel, hogy azok a üuna—Tisza-csatorna és Duna—Száva-csatornával egészíttessenek ki. E két csatorna nélkül a meglevő viziutaiinkat kellőleg sem a bel-, sem a küliforgalom- tekintetében nem -használhatjuk ki." Most már a természetes viziutaink szabályozásába befektetett' sok százmillió korona észszerű értékesítése is hozzájárul tehát alhlhoz a sok .nyomós egyéb okhoz, mely a Duna—Tisza-csatorna minél előbb való megépítését követeli A végleges csatornavonal megállapítása előtt -főleg két kérdésre nézve kell dönteni. Az első a tiszai torkolat, a másik a magas vezetés, vagy mély bevágás kérdése. Mig a csatornának dunai torkolatára nézve véleményeltérés nem igen lehetséges, mert ezt a torkolatot természetszerűleg csak Budapesten -vagy B-udapestlhez egészen közel, a hajózhatóvá tett soroksári Dunaág mentén lehet elhelyezni, addig a tiszai torkolat számára három hely jöhet szám'ba és pedig Szolnok, Csongrád vagy Szeged. Az immár hosszú évtizedekre nyúló tárgyalások során mind a három1 torkolat mellett és ellen, szóló érveket alaposan megfontolták, ugy, hogy tiszta képet alkotihatunk magunknak a legjobb megoldásról. A szakbizottsági tárgyalásdk során a asszony szobájába Magda. Dacos szivvel fogadta, hogy el fogja űzni az árnyékot. Titkokat sejtett, ö meg fogja tudni, hogy Ágnes asszony könnyei -miért hullottak. Kivájja e titkot az ágyából. Az Imazsámolyából, a .függönyeiből, az ékszerei-bői. Akár honnan, de kivájja. És teritékre került egy levél; Még érzett rajta a régi -parfüm. A tinta elhalványult. Címe nem volt. Ezt a levelet csak el akarták küldeni. Ez a levél egy visszatartott üzenet. Diadalmas kacagással olvasta három szavát Magda: „Jöjj. Várlak. Akarlak." Hát csak gyáva volt az ő szent édes anyja. Kinek irta? Miért nem küldte el. És miért őrizte -meg lepecsételve, cim nélkül? , Magda gonosz szép fejecskéjében egy ördög gondolata született. Brávó, nem is kel! Írnia az ő üzenetet váró férfiúnak. A régi papirost kivette. -Beletette egy uj borítékba, ráirta a elmet s valami nagyon bus regényének örökre rejtelmes ihárolm szavával, az édes anyja el nem küldött levelével meginvitálta az udvarlóját. A siró és szomorú aszszony árnyéka pedig él'szállt. \ meghallgatott szak-férfiak legnagyobb része a Budape&t—Csongrádi megoldás maelfljeto foglak állást. Hogy tehát a továbbiak alapjául, ezt .a. vonalvezetést .fogadjuk el, tisztázandó másodsorban az a kérdés, vájjon a csatornát -mely bevágásban vagy pedig a talajhoz simulva, magasan vezessük-e? Minthogy a Duna vize Budapestinél körülbelül 20 méterrel .magasabban- fekszik, mint a Tisza vize Csongrádnál, a mólybevágásu megoldásnál a csatorna vl-zcl,látásának kérdését a .legegyszerűbben oldhatnák aneg a,z áltia.1, hogy a csatorma táplálásához szükséges vizet a Dunából vennők Ik.i, ós szállítanák magában ,a csatormában a Tisza felé. iBninek a megoldásnak azonban; sok nagy hátránya van. A magasvezetésü .megold,ásnak lényege, hogy a zsilipek segítségével ,lépcsőzetesen, felemelkedik a Duna—Tisza között, elterülő domb hátára, ugy hogy .mindenhol csak néhány méternyi kiásás válník szükségessé. (Ez elsősorban könnyebbé és olcsóbbá teszi az építkezést, kiküszöböli a mélybevágásu rézsűk biztosításának nehézségeit, kevé&bbó befolyásolja a talaj vízviszonyokat -s ennélfogva nem károsítja a csatormával! szomszédos területek mezőgazdaságii művelését és végül, a csatorna egész hosszában könnyen hozzáférhető a ki- és berakodni akaró fuvarok számára. Egyetlen hátránya a mélybevágásu vezetéssel szeiinben az, liogy a .csatorna vizeÜlátiásához szükséges vizet a legmagasabb tartányba mesterséges utóm, vagyis szivattyúzás által kell felemelni, hogy a víz a Legmagasabb csatorna-szakasziból a Dong—Tisza felé vezető két. lépesőzetbe lefolyhasson. Mérlegelve az .összes körül menyeket, a többször említett szakbizottság a legelőnyösebb megoldásnak ,a csongrádi magasvezetésü csatornát tartotta. Ez a csatorna, a miniszStériumlhain ílegiutóbjb fcplkésziltett tervezetek szerint, Dunaharaszti mellett indulna ki a hajózásra addig már alkalmassá tett soroksári Dunaágból, Délnyugati irányban indulna a Duna—Tisza közötti dombhát alján kb. Szabadszállásig, limaiéit kelletnek (fordul és 3 zsilip segítségével felemelkedik a dombhát magaslatára. A .legmagasabb tart,árny k'b. Monostornál fekszik, honnét a csatorna 7 zsilippel ereszkedik le a Tiszáiig, további folyásában érintve Kiskunfélegyházát. A legmagasabb tartányból egy elágazás van tervezve észak felé Kecskemétig, egy másik dél felé Szegedig. Ennek a csatornának hossza 126.5 km., épitési költsége pedig kb. 50 millió korona. A viziut Csongrádtól .Budapestig ennél a megoldásnál 140 kilométert tenne ki, a mai 70.9 kilométerrel szemben. Ennek a csatornavonailniajk tekintetbevótelével a következő utröviditéselk állanának ibe a csatorna befolyási szférájába tartozó forg,almi területekről Buda,pestig. A viziut hossza a különböző .helyiekről Budapestig a csatorna építése folytán a következőképpen változik: jelenleg azután Tokaj 1043 kin. 479 km. Szolnok 798 „ 229 „ Csiongrád 709 „ 140 „ Szeged 637 „ 212 „ Arad 756 „ 325 „ Piski 947 „ 516 „ Makó 663 „ 232 „ Tekintetbe fceíLl azonban vennünk, begy az utrövidités nemcsak a Budapestig, hanem a Wiienig ós Regetnsburgig terjedő forgalomra nézve is mértékadó lefolyással fognak hirni. A tényleges utrövkfitések a csatorna befolyási körzetébe tartozó különböző forgalmi területekről Budapestig 45—71 % W ionig 36—51 % Regensburgig 28—36 % között váltakoznak. Ezeknek az utrövidüléseknek a Budapestig szóló forgalomban átlag 45—64 % fuvar költségmegtakarítás felel meg. És ezt a ma? takarítást a folyamatban lévő és imég kilátásba vehető folyószaMllyozások befejezés után az ország .területének közel egyötlöde, még pedig ugy mező-, mint erdőgazdasági' ,lag egyik leggazdagabb része fogja élvez®, mint az a terület, mely a csatorna forgalmi1 tápláM fogja. Ha az ebből a megtakarításból ered/ hasznot közelebbről alkarjuk megítélni, a?!' vizagállnnmk kell azt a forgalmat, melyu®'" lebonyolítására a csatorna elsősorban hivatva lesz. Meg kell különböztetnünk a csatornán. keresztül Budapest és innét tovább nyugat fölé irányuló .forgalmat az aflllenkez" irányban haladó forgalomtól. A .nyugat ife" irányuló forgalomnál főleg gabona és őrk menyek, továbbá fa jönnének számba, miflj amelyeknél a fuvardíjaikban eszközölhet .megtakarítás szerepet játszik. A csatorna gazdasági kihatása azoubu31 még szembetűnőbb akkor, ba a nyugatról k0 •let felé irányuló forgalmat vesszük tekiűté' be. Az Alföldön útépítő a.nyag nem találhat11 és ezt az értékükben alacsony, de .nehézé1 szállítható anyagot eddig vasúton kellett ® Alföldre hozni. Enmiek folyománya az a kú' rüimény, hogy ma az alföldi útépítéseknél3 .szállitás az összes költségeiknek 25—30 százalékát teszi k,i, mig az utak fenntartásúéi' a szálllitás részesedése az összes költségek®0 60—70 zázalékára is felemelkedik. Ha a P" na—Tisza csatorna megépül, akkor az Ári földnek nagy részére az útépítő anyagot ' dunam.en.ti bányákból és a kavicsot magú®1 a Dunából hajókon fogják száll itbut ni, hogy a csatorna elkészülte után1 az AJI?® közúti hálózatának az eddiginél1 sóikkal 'J11 gyobb .mérvben eszközlendő kiépítése váf ható. Végül még csak egész röviden arra ak? runk rámutatni, Ihogy a Duna— Tisza - csaUC na építése szeges Összefüggésben áll a bj{' dapesti kereskedelmi ás ipari kikötő kérw] sével is. Ennek a kikötőnek szüksége Imin® annyira átment a köztudatba, ihogy an®1, létesítése rövid időn belül okvetlenül várj Iható. A Duna—Tisza-csatorna által meg"0' ve'kedett hajózó forgalom lebonyolítása a kötő nélkül szinte leküzdhetetlen akadály0/ ba ütköznék és azért az intéző körökrrt mindenesetre gondolniok kell arra, hogy kikötőt ugy létesítsék, ihogy abba a .csat0' na forgalma is minél kényelmesebben és 01 nél könnyebben bevezethető legyen. ym Az albánok Bécsben. Bécsből jeleo1? hogy az albán küldöttség tagjai tegnap , színházban voltak és a küldöttség tisztel0 ^ a királyi család több tagja is megjekafé színházban. Az udvari páhollyal szembe0 ^ vő páholyban ült Esszád basa s amik°r király .család tagjai páholyukat elhaig> f barátságosan átköszöntek iEsszáid basán?/' kit rendkívül megörvendeztetett ez a ^ tetés. Tegnap délután a hadügy niiniszté1'1.^, palotájában Krobatin hadügyminisztert ^ fogatta meg a basa. Ma délelőtt Góc8® j •lyen volt az albán küldöttség, ahol a ^ $ tüzérezred gyakorlatát és a katonai P repülőmutatványait nézték meg. Bátorodat SS Kárájz-n.7, W V bútoráruházában szepezhetünH be. w ^ és; mindennemű lakásberendezési cikkeket == Telefonszám: 13Q3,—— '.: SZEGED.