Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-28 / 49. szám

bruár 28 —71 % -51 % —36 % közölt ik a Budai)®-64 % fuvarfis ezt a ma?' és még kiilíáik befejezés® izei egyötöd?, rdögiazldástálgí* fogja élvezni, -na forgalmát iásból ered? íeglitéilnii, ugí iát, melynek sorban hivat' üinjk a csalói't tovább íny0; 13 .effilankezá l .nyugat iffl'3 ÍRNA ÉJ ÖRIEszámba, mi®) eszközölheti i tása .azoubü'11 nyugatról & szűk tekiiintét; nem találta'" , de meheaf11 bon kellett «* i.ny,a az a k® tépitéswknél9 k 25—30 szá; enjuitiartásáiiá' KÖLTSÉGEKNEK liik. Ha a D® kikor taz A" ő anyagot ' icsot magáiig tlifihiatn-ij, M n. a.z Allföe d sókkal iépítései vá| Jen arra aM'l Tisza-cSűtOj ben áll a ., kikötő kérdő iksége rmírn®-1 ihogy anrrt vetlenül ván által meg00' yolitása a n :n akadályom iő körök00 arra, hogy ' :»ba a csaton sebben és íyen. <§14. február 28. DÉLM1AGYARQR8ZAG csböl jeléig' ii tegnap ©y ég tisztietek© i megjete0' ' il saembe0 s amifkor at olbaigJ'tól íid basáo«fcj, *«»u minisztert itt Bépgj M a » itonai PJ( 1 A főrendiház ülése. (Egy javaslat: egy ellenzék. — Roham rohamra egész nap. — A többség nyugodtan állta az ostromot.) (Saját tudósítónktól.) A főrendiház ma is egész nap együtt ült és napirendre kerülő valamennyi javaslatnál az ellenzék bőségesen támadta a kormányt, anélkül, .hogy támadásaival nagyobb hatást ért volna el. Uj témákat a vita nem igen vetett föl és a javaslatok védelmében a kormány tagjainak siikertilt 'meggyőzni a főrendeket arról, ihogy szándékaik helyesek és ihogy javaslataik a kritikát megállják. 'Megállapítható a két napi vita után, ihogy a főrendiházi ellenzék erőteljes fellépésével semmiféle sikert elérni nem tudott és hogy a kormánynak még presztízsben még csekélyebb csorbulást sem okoztak. A főrendiház többsége tömören sorakozott a konmáiny mellett és a viták lefolyása is a kormánynak nagy fölényét bizonyította. Azokból az érdekes eseményekből, melyeket a főrendiház imai ülése igért, az ülés délelőtti része csak kevés izeltetőt adott. Ez az volt, hogy az ülés elején Jósika Samu báró főrendiházi elnök a főrendek sorában foglalt helyet és innen válaszolt Hadik gróif tegnapi beszédének a palotaőrökre vonatkozó részére. Kijelentette, hogy mint elnök, fölötte ált a pártoknak, de azt nem titkolja, hogy mint magánember, munkapárti meggyőződéit. Azt is kijelenti, hogy az eimlitett hírlapi nyilatkozatot ő tette, ezeket a hírlapi nyilatkozatokat azonban nem szabad olyan szigorúan venni, mert a helyzet az, hogy az újságíró mindig el van készülve a kérdésekre, ellenben akit meginterjúvol, az nincs készen a válasszal. Azonban ennek ellenére továbbra 's szivesen rendelkezésére áll az ujságirók"ak, amíg csak okot nem talál arra, hogy feás meggyőződésre jusson. ;Ezt a választ helyesléssel tudomásul i vették, azután néhány apróbb javaslat következett, majd pedig áttértek a véderőjavaslat tárgyalására. Vavrík Béla .elnök tizenegy órakor mieg"yitj.a az illést és jelenti, lvogy a főrendiház ©'Jrök.0 nyilatkozna kíván. Jósika Samu bánó személyes kérdésben szólalt föl, mert Iladik János gróf tegnapi beszédében ő rá is hivatkozott. Kijelenti, bpgy a palotaőrségnek a főnendiházbain vájó alkalmazása ellen tiltakozott annak ideién és ezt a tiltakozását ugy a miniszterel'xnittit a képviselőház elnöke itudomá-ul v&tte. Jósika Samu báró ezutáin elfoglalta az elnöki széket. A Ház vita nélkül -megszavazta az egyes f'üietuiesiitő társulatok segítségéről és az álvasgyáralk vusércszükségikdének miegUiui vasgyáraik vasércsziikségikdének mfopitásáról szóló törvényj a,vasiatokat. ,, Molnár Viktor előadó ismerteti az újonc 'otszáiu uj meg,állapításáról szóló törvényj.aráslatot és ez alkalomból visszapillantást °t a véderő fejlődéséinek történetére, j Prónay Dezső báró hosszasan fejtegeti, U;fy a védőerő törvénynek 1912. junius 4-én a képviselőházba,n való elfogadtatása .államAgy volit. A jogrend megsértése .mindig - S'au nyomokat ba,gy, aameijneknelk .következ( feuy ei bel áthat,atla.n Ok. FöLszölaikisáuak t(f;Vlk oélja az, hogy a súlyos alkot:má,nysérre rámutasson, arainál inlkább, mert a sérelem orvoslására ínég csak kilátás sincsen. A képviselőházban az ailkotmányosság .némi látszatával önkényuralmi rendszer uralkodik, ,a panamák és a nyers erő segítségével. A ma uralkodó íieaidiszert lehet nevezni pártabszolutizmusnak, de azt ,letagadná, bogy az egész rendszer panamán és erőszakon alapszik:, nem lehet. Az elnök rendreutasítja ,a szóuokot. Prónay Dezső báró arra hivatkozik, hogy negyven év óta tagja a főrendiháznak és sok vitában részt vett, de most először történt vele, bogy rendreutasítják. Kérdi az elnököt, nem erőszak-e, ha a képviselőket .fegyveres erővel kiviszik a képviselőházból és nem a bíróság mondotta-e k,i, hogy igenis páni amiáztak. EdelsheiniMyulay Lipót gróf szólalt fel ezutára a kormány m,ellett, örömmel üdvözli a Tisza-kormány minden ténykedését, mer; látja, hogy a haza és az •állam érdekében való munkát teljesít. Hazai .Samu .báró honvédelmi miniszter szólalt ,fel ezután « a véderő javaslat elfogadását kérte. A javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadták. Mihalovich Aurél a horvát pragmatika 'kérdését és törvényjavaslatát ismertette s azt el is fogadták. Günther Antal volt igazságügymireiszter, a Kúria elnöke beszélt ezután ,az esküdtszéki reformról. A kormány ellen beszólt, 'inert é.p e .javaslatával is fölösleg^,, sőt ártalmas munkát végzett. Nem fogadhatja el a javaslatot, mert azzl az esküdtszéki intézmény ellen követnénk el helyrehozhablan hibát. Balogh Jenő .igazságügyi .miniszter arra hivatkozik, hogy az utóbbi években az esküdtek annyi hibát követtek el, bogy szinte lehetetlen behozni. Günther Antal újra felszólalt, majd elnök a vitát bezárta s az ülést délután négy óráig felfüggesztette. .Negyedötkoir folytatták a tárgyalást. Hadik János gróf a javaslat ellen beszélt, majd Balogh .miniszter elfogadásra ajánlotta ,a javaslatot. Prónay Dezső beszólt ezután az esküdtszéki javaslat ellen, majd a .főrendiház ,ugy áltáláinosságíban, .mint részleitebbdn ;a .( javaslatot változatlanul elfogadta. A sajtójavaslat tárgyalására tértek át ezután. Bernáth Géza ismertette előadói beszédében a javaslatot. Chorín Ferenc nem fogadja ei a javaslatot, anivel kiszámíthatatlan károkat okozna a magyar társadalomnak, közéletnek s a (független magyar sajtónak. Egyik legnagyobb vívmányunk a független magyar sajtó és •vigyáznunk kell, nehogy megfojtsuk. — IEZ ,a javaslat csak egy fontos láncszem abban a rendszerben, amely a magyar alkotmányt akarja 'lerontani, — mondotta Chorin Ferenc. Zselénszky Róbert gróf örömmel üdvözli a kormányt, mert volt bátorsága az égetően fontos és sürgős javaslatát e kérdésbon piegtenni. .Hiszi, hogy a sajtóreform meghozza a célozott eredményeket. Wesselényi Miklós beszólt ezután a javaslattal kapcsolatban s többek közt azt. a passzust kockáztatta meg, hogy a Tisza-kormány a nemzet ellen dolgozik akkor, amidőn rosszul informálja az uralkodót a magyar állapotokról. Tisza István gróf miniszterelnök azonnal válaszol. Olyan súlyos a vád, — mondotta, — hogy ha igaz lenne, egy volna a haza ellen való munkával, ellenben igy viszszaszál arra, aki mondja, Az iilés félnyolc órakor végződött. Tanácsosok a rendőrség fejlesztése ellen. — Tizennyolcezer Koronát elvonnak az államsegélyből. - Leszavazták a főkapitány javaslatát. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi rendőrség részére kiutalt 64,000 koronás államsegély fölosztása körül rendkívül érdekes vita támadt a szervező bizottság pénteken délután tartott ülésében. Arról volt szó, hogy Somogyi Szilveszter dr. főkapitány a 64,000 koronás államsegélyt — nagyon is indokoltan — a rendőrség fejlesztésére kivánta fordítani, ennek a szándékának azonban erős ellenlábásai akadtak Bokor Pál ihelyettespolgármesterben, Taschler Endre főjegyzőben és Balogh Károly pénzügyi tanácsosiban. A város ugyanis már évek óta száz koronát ad évenként a rendőrlegénység,nek lakbérkiegészités ciimén s most, Ihogy a rendőrség a .mult évi államsegély kétszeresét kapta, a pénzügyi tanácsos azt szeretné, hogy az ő tárcája javára a száz koronákat, amik együttesen tizennyolcezer koronát tesznek ki, a főkapitány az államsegélyből visszatérítené. E körül aztán harcos vita fejlődött az ülésen, amelynek a során a főkapitány szemére lobbantotta a javaslatát ellenző tanácsosoknak, hogy a város már évek óta nem áldozott a rendőrség (fejlesztésére feemmít, ) a külvárdsrészek biztonsága szinte tarthatatlan s ime, amit eddig adott, azt most el akarja vonná az államsegélyből. A szavazás során egyenlő arányban oszlottak meg a szavazatok a főkapitány javaslata mellett és ellene s végül is az elnöki szó döntött: Bokor Pál (helyettes-polgármester a főkapitány ellen szavazott. Az érdekes ülésről az alábbi részletekben számolunk be. Az ülés megnyitása után elnök bejelentette, ihogy a rendőrségi államsegély felosztásáról és — Iha az időből ki nem fogynak — a felelős műszaki üzemvezetői állás szervezéséről lesz szó. Somogyi Szilveszter dr. főkapitány tett előterjesztést a 64,000 koronás államsegély felosztására vonatkozólag. A ^miniszter rendelkezései szerint az államsegélyt a következő célokra kell forditani: rendőrségi szaktanfolyamokra, a bizalmi alap gyarapítására, a polgári rendőrség .fejlesztésére és létszámának emelésére, kiválóbb és nehezebb szolgálatot teljesítő rendőrök fizetésének megto'idására, végül: a rendőrlegénység fizetésének és lakbérének a müinimális állami skála szerint való kiegészítésére. Becsey Károly dr. azt kívánja, hogy azt a száz koronát is az államsegélyből fedezzék, amit a város ad a rendőrlegénységnek lakbérkiegészités cimén, vagyis ettől a tehertől, amely körülbelül 18,000 koronát tesz ki, mentesítsék a várost. Ellenzi azt is, hogy a harmadosztályú rendőrök évi fizetését 700 koronáról 800 koronára emeljék föl az államsegélyből. Taschler Endre főjegyző szerint is a 18,000 korona, amit a város kvázi előlegképen adott a rendőrség fejlesztésére, a 64,000 koronából visszatérítendő. Somogyi Szilveszter dr.: Pedig az előterjesztésemnek változatlanul kell keresztülmennie. Taschler Endre: Aki birja, marja. első kézből, nagy választékban csakis az lljHIMlfiáMllM Connniinn Tisza-Lajos körút 19. szám alatt | kaphatók, aaatleg róazletfiietéare