Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-26 / 47. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁG rai4. fehruár 26. térítsék. Az akciót a szinügyi bizottság kezdeményezte és támogatta legjobban. lSzmoMény .Nándor: Azért, mert szép volt a primadonna! Pásztor József: Ugyanakkor gazdasági válság dult az egész országban, muinkaraélküJíék ében veszteik el, Szegeden a főkapitány ingy enkenyérre gyűjtött s nem kapott pénzt. A primadonna ruhádra azcaban tudott tan remteni a. társa dalom. 'Azért hozta föl ezt az esetet, begy lássa a közgyűlés, vajjen. caakugyan clyan. tragikus 'dolog-e, ha száz esztendő alatt tönkremegy Magyarországon egy színigazgató . . . Fölkiáltúsok: fia. roesz üzletember, ugy kell neki! . . . csakugyan olyan tragikres-e, mint ahogy Ditrói ur föltünteti ési azt kívánja, hogy ezért hamut hintsünk a fejünkre, Ditrói: Úgyis hamvazó szerda van ma! Pásztor József: A mozi nagyobb ku'ltur.miissziót fog teljesíteni, mint 'a/milyent a színház eddig teljesített és teljesít most, A színházban nem is olyan régen sokkal idegizgatóbb darabokat játszottak, mint ma a moziban, olyanokat, amelyek direkt az idegeire utaztak a közönségnek. (Ezután a felszólaló -aizt mutatja kii, ihcgly mennyit áldoztak a városért a mozik és milyen összegeket adtak jótékony célra. A szegény al apát 11,680 koronával gyarapították, rendőri dijak óimén kétezer koronát fizettek, az önkéntes 'tűzoltóknak 3500 koronát adták, adóbajj 3000 koronát fizettek, jótékonyoélra, iugyen.kenyérre iközal ezer koronát fordítottak. Ditrói: Ezt a pénzt a közönség adta! Fölkiáltások: D>e a színház nem .ad semmit, inkább még mi adunk neki! Pásztor: Valóban, a közönség adta azokat a pénzeket, de nem jótékonycélra, hanem a inozitulajdonosoknak, akik aztán jótékonyoélra fordították .Hogy egy város fejlődésében mit jelent az orfeumok és kabaréik állandó engedélyezése, arról fölösleges beszélni. Valószínű, hogy 1914-ben Szeged város .közgyűlése nem fogja feláldozni a polgárságot begyöpösödött frázisoknak, hanem igenis, kérni fogja a minisztert, hogy ezt a várost ne részesítse clyan elbánásban, mint Zen tát, Tatatóvárost, Piripócsot. (Derültség,) Kormányos iBenő dr.: Vagy Mucsát! Pásztor: 'Módosítani kívánja indítványát aranyiban, hogy nemcsak az onfeuimkabaré, továbbá mozielőadások állán,dó engedélyezése tétessék .lehetővé, hanem .itt balle kell illeszteni a szabályrendeletbe azt is, — hátha 200 évig nem alkot a város uj szabályrendeletet (Derültség.) — bogy a mozikultura egyéb vívmányainak bemutatását is lehetővé kívánja tenni állandó engedélyezéssel. A közgyűlés Pásztor József indítványát ezzel a módosítással egyhangúlag elfogadta. (Választanak.) A fogyasztási adábiztoeok nyugdíj-kérdésében a közgyűlés Frank 'Antal felszólalása után elhatározta, hogy .a pónzügynfinis,zterhez föliratot intéz az adóbiztcödOc nyugdíj jogosultsága érdekében. Határozott választ kér a minisztertől, hogy abban az esetben, ha a város a fogyasztási adóbiztcsókát is a tiszti nyugdij-alap részeseivé teszi, a nyugdíj oirnéu kifizetett összegeket a uiirabzter visszatéri ti-e. Választások következték ezután. A közgyűlés az adóellenőri állásra névszerinti szavazás után Báló latrán adótisztet választotta meg 86 szavazattal Zcmböry János adó tiszttel szemben, aki 56 szavazatot kapott. A megüresedett, szülésznői állásra Kiss 'Sámdornét választották meg. Ezután az elnök a közgyűlést 'berekesztette és a folytatását csütörtök délután négy órára halasztotta. A román képviselőválasztás. Bukarestből jelentik: A tegnap este 'befejezésre jutott kamara választás eredménye szerint megválasztottak 169 liberális, 10 konzervatív demokrata, 9 konzervatív, 2 nacionalista és 1 !i'ítgetl.enségi képviselőt. iip 20., 27., 28. ís A világ legnagyszerűbb Csodás tengeri felvétel! 7 felvonásban. $ j ttamc katasztrófája eredeti tengeri /elvételben. Egyik főszerepet Kertész Mihály, a szegedi színház volt tagja játsza Egy egész előadást betoifő fiSín. Csak számozott helyek! Előadások hétköznapokon 5, 7,9 órakor Vasárnap d. u. 2"órától éjjel 12 óráig. Kedvezményes füzetjegyek nem érvényesek. Telefon 11-85. Mikszáth Kálmán és Szeged. — Rubinyi Mózes dr'. felolvasása. (Saját tudósítónktól.) Mikszáth Kál'®^ is .azok közé a ritka szerencsés talentum0'1 közé tartozott, akiknek művészetét .ás m,un' kálkodását még az életükben páratlan -eli®* mérés kisér-i és .haláluk után éz az .el isméid gigászi mértéket ölt. .Nemrégen halt 01® Mikszáth ós egész irodalom, keletkezett is életéről, pályájáról és müveiről Rubini1 Mózes dr. 'Mikszáth életrajzírója a fővár®1 Szabad Egyetemen egymásután tartja érdekos felolvasásait (Mikszátbról az intoilig10115 közönség meleg figyelme opellett. Tegnap ,eS' te Mikszáth pályáját ösmertette ós ezutta' egy budapesti embertől nem várt őszinte^' gél1 mutatott tó .arra, hogy Mikszáth éfefe ben milyen fontos szerepe volt Szegednek,a nagy iró második szülővárosának ós hogy hetsége tulaj donképein itt bontakozott ki, k fejlődött és innon lendült föl a karrier & igióiba. Az előadásról az alábbi tudósítás szám0 be: Rubinyi inai előadásában Mikszáth pályájáról szólott. Mikszáth is verssel te, mint a. legtöbb iró, de a tiaenbárojn®', Mikszáth nem lírai ömíegóseket, szerel01*? strófákat irt, hanem történeti tárgyú poe»'a kot, amelyek pcétikusak. Gyerek korát3' institutorisz Endre pajtásának nevenapj^ négysoros kis verset írt, melynek elmés®® abban áll, hogy a vonások elhagyásával ' verssorok éppen ellenkezőjét mondják . vers tartalmának. A jogászi évek alatt sááth talentuma már a nyilvánosság elé j, várakozott. A „Hon"-inak „Igazmondó" clIf., mellékletén sűrűn jelérat meg egy-egy í®;,j neti tárgyú költeménye vagy verses P°;1 . kai szatírája. Szerelmes verset :1877-ben irt legelj Mikszáth. Ezt sem azért, mert valami ^ relrni érzés inspirálta, hanem egyik kai® tiszt ismerőse felhívására két társával dósból irta .meg versét. A győztes Miksjtó lett. 1 A Mikszáth a versírással hamarosan jj hagyott, talentumát társadalmi cikkek, \ csészeti tanulmányok írására fordított0- } „Nógrádi Lapok"-,nál kezdte a prózai rá9 tó hol ,a lap olvasóközönsége nagy őrö01 várta 1873. január 1-én megindult regé0-! Amikor Szegedre került, imár iHP^ j ti eve volt. Szegeden csakhamar megisfferv várost, a népet, a társaságot, alakjait a i y g,edi életből 'veszi s Iha itt-ott csipőses is tirája, alakjait kibékíti jó kedvével. köz len hangjával, amelyből krcsillárnlik a. tóft teles iró jó lelke. Szegedről sokat ir "ejjji< is, főleg a pesti „Magyar Néplap"-^; tt, álló dolgozatain kivül franciából fordít0 ^ Igazi újságírói pályája 1877-ben a tód dapesti Napilap"-uiál kezdődik, a.hol barátságot köt Szama Tamással, Áo'"J val és Reviczky Gyulával. Mikor Ti^ mán ablakait 1877. december 18-án && Jrf tüntetés .alkalmával a nép ,be verte, J > kövek" cimen elmés cikket irt s azok g.a kövek a szegedi árvíz .alkalmává1' J; Kálmán figyelmességéből, lekerültek ! re. p||i Ebben az időben Mikszáth sebogj/ érezte jól imagát az- ország .fővár®' J: vissza vágyóit Szegedre, ahol igen 5 tó ték, tiki maga is szerette a népet, éjszakát a pásztortüzeknél töltött, tód szegedi lap meghívására lement Ví ott .mindenre fölhasználták, fő-képP6'1^ hogy a konkurrens laptdAsat cslpdes^tój; hogy azt Mikszáth cselekedte, sokai*, kurrens lap sem tudott rá haragpantój Ijjlj ban nagy örömmel jelentette a flU serfí hogy Mikszáth Kálmán Az öreg T^L^Í címmel regényt kezd az újságban. ' ^ jó palócok és a Tót atya fiak köve1* m A kritika (magasztalta, dicsérte a í,w # j Mikszáth kedve visszatért, mert ím'.1 tó / mondott arról, hogy irói tehetségé jele k