Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-25 / 46. szám

1914. február 25. 11 Sohulek ás látta már a módosításokat és semmi kifogása sincs ellenük, sőt azt. mondotta, hogy ha ő vállalta volna el az építés -kivitelét,' valószinüleg ő is igy csinált volna. Ezt már alig (hisszük Foerk mesternek. A távozók egyébként csöndben és megilletődve távozták és magukban azon tanakodtak, hogy igy állván az ügy,, ki tervezte tulajdonképen a templomot, Foerk-e vagy Schulek. •amua«*«a»n««»a«aaa«aha*naaca«»aam«»ii«»i(a«(i** SZÍNHÁZ, művészet. 4, századiból is a föld1 alatt egy templomot, a mely hánmassziög motivmrrilu építmény és a longobárdok művészetét dicsőiti. Ezek per dig innen vándoroltak ki Alaim országba és ott terjesztették tovább á kiulturát. A kalocsai és csanádi püspökségek székhelyén Szent István korabeli építkezésekre bukkantak. Kalocsán épen Foerk ásatott fel egy bazilikát, amiely szintén Szent István korabeli müépitészetet dicséri. Kár, hogy kevés ilyen műemlék maradt az utókorra, de ennek oka a tatárok pusztítása és az, hogy a törökök, 'ha neim is romboltak, d'-e az épületek fentartásáről abszolút nem1 gondoskodtak. « Hódmezővásárhely vidékén 12 templom romjaira bukkantak és Szeged se állott 'hátrább, amit mutat egy-két följegyzés, továbbá a fönimaradt Szeged-esorvai füstölő, melyet a csorvai lelet felfedezésekor találtak. Azt is meg léket állapi tani, Ihogy Alsótanyán hárem, Felsőtanyán pedig két templom, állott. A mostani alsóvárosi templom pédiig egyike a legszebb és legegységesebb stilü templomoknak. Zsáimltlékon, Ócskán szintén gyönyörű templomok állottak, de azok is elpusztultak. Amikor téhát Szeged fogadalmi templomot építtet, akkor csak folytatja azokat a tradíciókat; amelyeket itten eddig is ápoltak. Bár a templomot nem ő tervezte, de a tervpályázaton résztvet-t és második dijat nyert, most, hogy ő rá bízták a term plctrrr fölépítését, minden igyekezetével azon lesz, hogy maradandót alkosson. Ezen bevezető szavak után kezdte el Foerk tulajdonképeni előadását a fogadalmi templomról. Tizenöt vetített képet mutatott; be, melyek a S'clhuleik eredeti terveit és az ő módositásait ábrázolták. Az első kép .a Schulek által tervezett eredeti templomot mutatta, teljesen készen, aztán ugyanezen tervnek -homlokzata, oldala, hátsó része, keresztés hosszmetszete, továbbá alapja volt látható. Majd! Foerk módosításai következtek, amelyeiknek folyamán részletesen bemutatta azokat a változtatásokat, amelyek az. ő korrigálását és Ízlését jellemzik. Mindazon változtatásokat keresztül akarja vinni, melyéket már annak idején, amikor először került nyilvánosságra ez az ügy, részletesen ismertetett a Délmagyar ország. Először is a templom homlokzatált változtatja meg teljesen Foerk Ernő. Szerinte Schulek a fösulvt nem a Boldogasszony-sugá rútra néző homlokzatra fektette, hanem az épület két oldala viselte magán a monumentális jelleget. Ezen Fcerk ugy segített, hogy a két tornyot beljebb tervezte, a templom homlokzatát és főbejáratait pedig kiemelte. Teljesen más bejáratot létesített és a főbejárat mellett -még két másik bejáratot is létesített, amelyek a főihajló mellett, a mellékhajókat reprezentálnák. A homlokzat ornamentikáján is változtatott. A nagy rozetta alakú abla'k helyett több kisebb alakú ablakot csinált; mig a rozettát old'alra helyezte át. Tizenkét mélyedést is tervezett a homlokzaton, ahová a tizenkét apostol szobrát tervezi elhelyezni. Nevezetesebb változást eszközölt még a tornyokon. Schulek tervei szerint a tornyok négyszögűek és kis ablakokkal vannak ellátva. Ehelyett Foerk nyolcszögü tornyot tervezett, amely gyűrűs és ablakok helyett az alapra, ahonnan a süvegalaku torony kiemelkedik, kisebb diszitmények jönnének. Megváltoztatta a templom hátsó részét is, ahová egy keresztelő kápolnát illesztett be, mely őneki, magának nagyon tetszik. Mondta is folyton, hogy ezt most nem tudja tetszetősen illusztrálni, de ha kész lesz, nagyon szép lesz, olyan szép lesz, hogy nagyon. Ideviszik keresztelni majd az „uj világpolgárokat." Közben elromlott a vetítőgép és Foerk ezt az időt arra használta fel, hogy kedvenc témájáról, a keresztelőről és a süvegalaku toronyról magyarázzon a közönségnek. Fel is rajzolta egy nagy táblára vagy négy kiadásban a süveget és folyton gyönyörködött bennük. Majd a vetitő ismét megjavult és ekkor hamarosan befejezte előadását azzal, hogy a hátsó rész nagyon szép lesz és hogy DÉtAÍAGYARORSZAG Közkívánatra 1 tiliniwwti^ Ma Utoljára I Színházi műsor: SZERDA: A kis király, opiuiett. Páros ja. ÍOSÜTÖRTÖIK: A kis király, operett. Páratlan '13. PÉNTEK: A kis király, operett. Párois 813. (SZOMBAT: A kis király, operett Páratlan 1/s. •VASÁRNAP -délután: 1913. történelmi sziiniü. VASÁRNAP este:M kis király, operett. Bérletszümet. HÉTFŐ A kis király, operett. Páros 9/». Regényes szinmü 5 felvonásban A szezon ezen eglátványosahh felvételének szenzációi: és utasainak izgalmas menekülése, valamint az Előadások 5, 7 és 9 órakor. A kis király, — Operett bemutató. — Farsang vége meghozta a színháznak az igazi slágert, mely a nézőtér minden régiójának ny-ujt valamit s amely előreláthatólag m.eg sem áll az első jubiláris előadásigMagyar szerzők operettje került sorra a siker minden külső jelenségével kísérten és a színültig megtelt nézőtér sokat tapsolt a darabnak, és szereplőknek egyaránt. Kálmán Iimre muzsikáját isimeri és sze" réti a mai színházi közönség. A kis király zenéje rokonszenves, könnyed, búsongó ®ie" lódiák gyűjteménye, mely nemcsak változatos, hanem szépségekkel teljes is. Az oP°" rett librettója nem túlságosan szerencse5 ugyan, de bő alkalmakat nyiui.it fényes cso.portosulásokra és olyan mókákra, amelyé nélkül inai énekes darab nincsen. Marna0'' Uek, a kis portugál királynak a sorsát W dázza a darab. A könnyelmű kedvű, gyerekkirály asszonyi mosolyok rabja és ^ dáirn dárid'ózás közben veszíti el tróntá' mialatt künn a színfalak közlött csattognak * plélhkardok és reng a nagydobos ágya. zelimes jelenetek egymást váltják föl a ^ féktelenebb bohóságokkal. A szereplők közül Antal Erzsire irt -nyúlt a legnagyobb figyelem, ö játszott kis király szerepét, kedives ambicióval- ' kesen, teljes odaadással. Szép éneke éP hí* megtette hatását, mint gondos játéka, rab címszerepét azonban más szinpa' < ; férfiszinész játszotta s aligha csalódul' ^ í azt hisszük, hogy féríiszereplővel a ^ Iuziót kel több. A szinlliáz vezetősége jó'. :i né, ha kétféle szereposztásban játszat'1'1 d'araboti az összehasonlítás kedh/éért. Déri Rózsi és Solymosi Sándor kFjjj, hatatlan jó kedvvel fűszerezték tele »z ^ adást és gondoskodtak az állandó ^^ ségről. Szép és kedves volt Hüberi^ ^i is, akinek énekművésze te a -bemutató ragyogóan érvényesült.. Sümegi. ^ Szendrö és még sokan tnások vettek ^ az előadásban, mely éjfélig tartott . szünetek és az előadás vontatottság®