Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-25 / 46. szám

ebruár 25^ rács a közgyűlési •döntés -minden ;ati feltétel®' és Iparkoni0 ron föliratot 3 délvidéki vasvaló közvietl® átirat szeri"' lázíáS közlött a Lt, hogy a maösszekapcsolkaim ara kéri a tv hívja fölaí >gy a 'keresfe16 föliratot ";l' >gassák. A ta-, tát pártoló ; 'ölé. , „. zdák Orsrf in országos w; m az újszeg® -i .az újszeg® várostól kérelmet W özgyülés ©lényugdijad fa fesz A fj adóeldfiflöri * lombory I,9ty l y Ferenc ©mililettiis léstől. a nj* ján, a ta?;' Priváryt UJ gdij-azzák, . úlyzat érteg at. a közgy1' könyvben Q,. buzgó és t<? I ISI 4. február 25. déimagyarorsjzág 3. án hat rel az Eu^ í amelyen vfí ardai «yul ismét meg* ; t s ekkor ión-kápoln®; Art, azok FJ mert oly harangi. ^ ; bűnbánat^ eg lett taí3^ éjszakán ? ^ egyedrés^jí t véghezvijV ji értietett M rangok n1!3 j giett a KP síi' szent atjja; s ez azt ára távojíí lanueb n s ezzel elve végf az élj fef,; volt! ryon t rítt tőlük ésjri inozta a j / >e ó csaj , •eőülitöfii; rkol Ztűl. ^ ési , göához n á va'l. a j5 / rz olvas°] f s elcs^J Áicsit'a tó m .ma'' > jt a h'"161 Programját. A Fischer János és Fiai-cég -föntebb ismertetett fellebbezése ügyében a városi párt, arra. az álláspontra (helyezkedett, bogy ezt a kérdést a közgyűlésen tisztáztatni fogja, és tőle telhetőleg .azon lesz, hogy a szegedi iparosolk és a szegedi munkásság jogos érdekeit megvédje. Foglalkozott ezután a Párt a budapesti Magyar Keramitgyármaik azzal az ajánlatával, amely szerint a -gyár hajlandó elvállalni az egész Nagykörút keramittal való burkolását. Ennél a pontnál' is kimondotta a városi párt, hogy a -közgyűlésen oda fog hatni, hogy ezt a munkát a szegedi gyáripar kapja. Majd Pick Jenőnek a vízvezetéki csövek megrongálódása miatt beadott interpellációja kapcsán állást (foglalt városi párt a tanácsnak az ellen az intézkedése ellen, hogy a vízvezetéket éjszakára az egész város területén elzárják. Szóvátették azt a tüzesetet, amely 'néhány nap előtt t a Török-utcában történt, amikor csakugyan bébizonyult, hogy ha a városban tüz támad, még oltáshoz sem lehet mindjárt vizet kapni. Ennek -az, állapotnak rendkívül káros következményei lesznek -a tűzbiztosítások miatt. Az a kellemetlenség fenyegeti a város ,lakosságát, hogy a biztosító társaságok vagy riszszavonják a tűzbiztosításokat, vagy drágább díjtételeket fognak Szegeden megállapítani. Minthogy a tanács helytelen intézkedése miatt rendkívül suilyos károk érhetik a város egész lakosságát, a városi párt, megbízást adott az egyik tagjának, hogy a holnapi közgyűlésen ez ellem szólaljon föl és toJrnásolja a pártnak azt -a kívánságát, ihogy a tanács a vízvezetéket az egész városban éjszakára is rögtön nyitássá meg. Az elrontott templomtervek. — Foerk Ernő nyilvános beszámolója. — Schulek nem nyilatkozik. — Egészen rosszak a tervek. — (Saját tudósítónktól.) Kedden délután ooerk Ernő építész, a fogadalmi templom ©Dilésének vezetésével megbízott tervező lövész, előadást tartott azokról a módosi'ásokról, melyeket a fogadalmi templomnak etedetileg Schulek Frigyes által megkonsruált tervein vitt keresztül. Ezekről a mió"Qsitásokról a Délmagyar ország már annak feején megírta, hogy igen sok aggodalomra adnak okot, mert első tekintetre is elárulok annyit, hogy nem a Schulek által adott j^vészi programnak további kiépítését tartóazzák, hanem egy igen vegyes hatású es '&en kéte's értékű, a cél nagyszerűségéhez J>1)en nem, -méltó kombinációnak szerencséten erőszakolásai. I A Délmagyarország akciójának meg is v. egyelőre az a látszatos sikere, ihogy a ar°s hatósága Sdhulek Frigyeshez fordult -móri' a 'kléréssek tekintené meg a Foerk-féle '^'ödosit,ásókat és nyilatkoznék azoknak müig5 értéke felöL Sdhulek állítólag mege' hogy véleményét Írásiban fogja köa2()n' Bokor Pál p ol gá rme s te r -he lye t te s sel, "aip á'llitóIag^ Ígéretének mai napig ten tCtt 'eleget s a .iővőben sem fog eleget vánit •8chulek Begyes kitért a. véleménynyilko^T kötelezcttscgc elől, mert ha nyilategyöh'1 ke,,ene' nyílván nem mondhatna miényet' m'nt aanit az elfogulatlan kőzvéleb'that niU mar a bizony°sság érzetével áhanu.Isá meg' n'9vezete-s'en azt a szomoru taI>ás f0t> b°gy a fogadalmi templom pomunnyir'Vei a főhető legteljesebb mértékben ^vot íüVamak rantva' óiknak mai cgVfU, , m val(> kivitele a vártís érdekéből fiában nem kívánatos. mény,cszögezzük itt ezt a meglepő eredmár a' ,nc|y talán a legközelebbi órákban W-osi közgyűlés tárgyalási anyagát ;> tőrVlé 1>evXni" Nom sok remény v.an rá, hogy Sal '! lafosági bizottság kellő alaposságb'rálhat 0rültelkintéssel fogja a kérdést el^e-düi"1' de miiv,el nz adott helyzellxn aka-(]fl! törvényhatóság jobb belátása hirlLm'mtja ,neg cgy évszázadokra szővötéSét nek Ígérkező, nagy tévedés elkö*ott<ibb rt al,kalomlnri1 " főhető lehatároteHi fokozást fejezzük ki a 'Foerk-féle "tervek kivitelével szemben, mint a mely tervek megvalósításuk esetén Szeged városnak egyáltalán nem fognak dicsőségére válhatni. Előadásának keretében Foerk Ernő kifejtette azokat az elveiket, melyek szerint a mesteri tervező koncepcióját átdolgozta. Azt hittük, hogy az átdolgozást valami nagy belső szükség, vagy a -művészi meggyőződésnek ellenállhatatlan kényszere tette indokolttá és hogy a nagy átalakító kellően alá fogja tudni támasztani az ö sajátságos álláspontját olyan tiszteletreméltó érvekkel, amelyek előtt miniden kételkedőnek m-eg kell hajolnia. Az előadás után azonban az a meggyőződésünk szűrődött le, hogy 'Foerk Ernő' módosításait nem művészi meggyőződés, hanem a nagy koncepció teljes félreértése ihozta létre. Foerk egyáltalán kisebb kaliberű művész, semhogy a Schulek-féle ragyogó szépségű tervekhez egyáltalán hozzányúlhatna. Az elvitathatatlan tény és ha a laikus nagyközönséget néhány vetített képpel könnyen meg lehet győzni arról, hogy a Foerk-féle templomban is eredményesen léhet majd imádkozni, a szakértők és művészek az előadás után viszont csaknem kivétel nélkül arra az egyediül helyes meggyőződésre juthattak, hogy sokkal könnyebb a Schulek-féle eredeti tervek imponáló stilmstisztaságát és művészi teljességét szemlélet utján észlelni, mint a Foerk-féle átdolgozás zavarosságálban a legkevésbé indokolt, szükségességet felifedezni. Bizonyos, hogy Sdhulek Frigyes sem tekinthette a maga nagy kompozícióját véglegesnek. Programja azonban olyan volt, a melyet egyediül ő maga tudott volna tovább fejleszteni. A város teihát akkor köve te el a képzelhető legszerencsétlenebb baklövést, a mikor ennek a művészi programnak a kiépitését a tervezőnél kisebb kaliberű egyénre bizta. Ha .már nem tudott a város a kivitelre és az épités személyes felügyeletére nézve Schulekkel megegyezést létesíteni, legalább arra kérte volna föl, hogy terveit ő maga fejezze be. Ime, hosszas huzavona és próbálkozás után isimét csak ott vagyunk, hogy vissza kell menni az eredeti forráshoz, mert ha a Foerk-Hé'le tervek mai állapotukban kerülnek kivitelre, az igy létesítendő templom nem dicsősége lesz Szegednek, hanem takargdtm való szégyenbe. Nem részletezhetjük most a bemutatott terveknek iminden fogyatékosságát. Már volt alkalmunk részletesen tárgyalni azokat és szakértők is elimon-dták róluk épen nem hízelgő véleményüket, itt .legifelj'ebb csak hangsúlyozhatjuk, hogy a toronytkiupolát el sem lehet képzelni más megoldásiban, mint azt Sahülek tervezte. A Foerk Ernő tornyai íogpiszká 1 ószennek, merevek, stílustalanok, egyszerűm és tökéletesen rosszak, melyek az egész épület szépségének ötven százalékát lerombolják. Itt nem lehet olyasféle kifogásokkal-érvelni, hogy a két torony üti egymást a tömegé vei, azért kellett fcönynyebbekké tenni őket. Azért lettek könnyebbek, mert hozzá nem értő kéz nyúlt hozzájuk. Hasonlóan teljesen el vannak rontva a kereszihajók is. Az egy-etlen módositás, a mely ellen kifogást nem emelhetünk, a főhomlokzat előtibretolása. De Foeilk ,Ernő mit sem szólt az ol-dalablakok Stílusának megváltoztatásáról, a német reneszánsz ostzlopíejekről, az egész épület masszív jellegének — a román stílus legnagyobb szépségének — elsikkasz'tá'sáról, az oldalfalaknak pillangós reneszánsz ablakokkal való áttöréséről. Mit sem szólt arról, hogy egyáltalán van-e érzéke a Sdhulek gyönyörű román stilusának megértéséihez. Kár volt bizony igy elhamarkodni a rég tervezett temiplomépitést! Ugy, ahogy Sdhulek gondolta el a nagyszerű alkotást, az országnak messze földön híres ékessége lett volna a szegedi fogadalmi templom. 'Álljon a sarkára Szeged város közönsége és követelje, hogy vagy az eredeti tervek szerint építsék meg a meszr sze jövőnek szóló alkotást, vagy inkább sehogy, mert senki sem akarhatja, hogy egy gyökeresen elhibázott, furcsaságairól Ihires templomért kelljen viselnie a kényelmetlen felelősséget. A kedldí előadásról egyébként ,a következő tudósításunk szálmol be: A magyar mérnök és élpitész egyesület szegedi osztálya ma dléiután félhat óraikor a városháza közgyűlési termében szakelőadást rendezett, amelyen Foerk Ernő, a fogadalmi templom építője ismertette az uj templom részletes terveit és azokat a változtatásokat, amelyeket ő saját belátása szerint Schulek Frigyesnek a tervein eszközölt. Akkora és olyan előkelő közönséget már rég nem látott a szegedi városháza közgyűlési terme, mint ma. Nem is hinné az ember, hogy szakelőadás iránt ekkora érdeklődést lehet kelteni Szegeden. Nemcsak szakférfiak jelentek meg, hanem laikusok is, sőt még a hölgyek is szlép számban voltak képviselve. Foerk előadását azzal kezdte, hogy külföldön téves hirék és fogalmak állnak fent még ma is a magyar épitőmiüvészettel kapcsolatban. Ennek magyarázata főleg abban található, hogy Magyarország nyugati részén vannak javarészt azok a műemlékek, a melyek a mi műtörténetünk bázisát és fejlődését dokumentálják. Ezért mondják azt a külföldön, de még itt is, neves magyar tudósok, hogy Magyarországon igen is van kultura. de német kultura; művészet is van, de csak német művészet és ott, ahol németek vannak túlsúlyban. Ez pedig nem áll. Mert igaz az, bogy főleg ott van kultura, ahol németek laknak, de ez azért van, mert az ország északi és nyugati része magasabban fekszik és hegyektől van körülvéve, té hol a tör öklök és a tatárok netrn bírtak pusztítani. Ezután a magyar műemlékekröi beszélt, amelyek mind azt bizonyítják, hogy az építészet minálunk is produkált eléviilhete len alkotásokéit. Találtak a Krisztus után 4-ifc