Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-25 / 46. szám

14 DÉLMAGYARORSZAO 1914, február 22. A februári közgyűlés munkaprogramja. — Interpellációk, indítványok, választás, nyugdíjazás. —(Saját tudósttónktól) Szegted törvényhatósági bizottsága szerdán délután, négy órakor tartja februári közgyűlését, amelyeléggé érdekesnek és változatosnak ígérkezik. Két interpelláció, hat indítvány szerepel a közgyűlés programiján, imajd a tanácsi és egyéb előterjesztéseik során a többé-'ke v és bé fontos városi ügyeknek egész tömege. A közgyűlés érdekesebb tárgyait az alábbiakban isimertetjük: (Interpellációk és indítványok.) Az interpellációk során Pick Jenő törvényhatósági bizottsági tag azt kérdezi, hogy a f-ágyás okozta vízvezetéki mizériáik ellen szándékozik-e intézkedést tenmi a tanács és -hia igen, mit? A tanács azt válaszolja, hogy a vízvezetéki -csövek a városnak csupán három pontján romlottak el, de nem a fagyás, hanem technikai hibák következtében s minthogy a mérnökség a megrongálódott csöveket -már kijavíttatta, további intézkedésekre szükség -nincs. Magyar József azt teszi szóvá interpellációjában, hogy a városnak a Nagykörúton kívül eső részein az átjárók alatt lévő esatoma-áteraszek bedugultak s igy az árkokban felgyülemlő szennyvíz nagymértékben veszélyezteti a külváros közegészségügyét- A tanács javasolja, iuta,.sitsa a közgyűlés a .mérnökséget, hogy az átereszeket sürgősen hozassa rendbe. Pásztor József -a nyilvános vigalmiak, mulatságok és előadások rendezéséről' szóló szabályrendelet, végleges elintézését sürgeti indítványában, amelyet tegnapi számunkban részletesen ismertettünk. A tanács az indítványt elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Vadász János dr. a vásárcsarnok mielőbb való felépítése érdekében, nyújtott be ipditványt a közgyűléshez és azt- kívánja, hogy a kivitelre szolgáló végleges terv elkészítésére a, tanács hirdessen pályázatot a szegedi építészek között. -a tanács1 javaslata az, hogy a közgyűlés most ne határozzon ebben az ügyben, miután márciusban úgyis jelentést kíván, tenni róla. Addig :is megtudjuk, hogy Strasser Albert négyezer koronáért átengedi-e a vásárcsarnok tervét, vagy sem; Szűcs Béla az alsóközponti ut -melllett lévő citék földek eladását indítványozza. -A tanács pártoló javaslattal terjeszti az indítványt a közgyűlés elé. Katona (Mihály azt. kéri indítványában, hogy a tanyai iskolákba vezessék be a telefont. A tanács javasolja a (közgyűlésnek, adják ki az ügyet a, mérnöki (hivatalnak, hogy költségvietést készítsen. Back Bernát és társai a Markoviios- és Fenyő-utca, Vetró Barna Lőrinc és társai pedig u. Lengyel-utca. gáz világit,ássál való ellátását indítványozzák az, érdekelt lakosság ( nevében. A tanács mind a két kérelmet, pártoló javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. Kordás József és társai a balástyai legelőn szárnyék-erdők létesítését kérik inditványukban, miután a balástyai kapitányság területén ilyen — pihenésre szolgáló -erdők nincsenek. A tanács javasolja a közgyűlésnek, hogy a szegedi állami erdőinvatai-hoz írjon át. a szárnyék-erdők létesítése érdekében. (A tanács előterjesztései.) A félmilliárdos államkölcsön kötvényeiből, -mint már jelentettük, a város is jegyez. A pénzügyi bizottság véleménye alapján a tanács azt javasolja a holnapi kiözgyülésnelk, hogy a kötvényjegyzésre a különböző alapítványokat használja föl -a város. Ezeknek az alapítványoknak az összege 152,000 korona, a,mely most több szegedi bankban gyümölcsözik. A tanács javasolja a közgyűlésnek, ihogy ezeket a betéteket március hatodikáig mondja föl, hogy a jegyzéstől kezdve az alapítványok rögtön négy és fél százalék kamatot jövedelmezhessenek. A Fischer János és Fiai cég föleíbbez a közgyűléshez a tanácsnak az ellen a határozata ellen, amellyel a fogadalmi templom kőfaragó munkáit netm neki, -mint legelőnyösebb ajánlattevőitek, hanem a budapesti Jüan gyilkosa és hogy a P-adre Don Jüan csontváza küldte a háláiba Don Douartét, méltó boszuij ában. II. DON J'UAN MANUEL LEGENDÁJA. Ez a Don M-an-uel dúsgazdag ur volt, akinek az a szörnyű bün. tenhelte a lelikét, ho-gy — embereket ölt. Mimdlen éjjjel tizenegy órakor, mikor a kastélyának órája ütött, eltávozott az ő pompás lakóházából, mely még ott áll ,a róla elnevezett utcán, teljesen beburkolózva köpenyébe s ez alatt tőrét rejtegette .a kezében. Ha -aztán valakivel találkozott a sötét utcán, udvariasan megkérdezte tőle: — Az éjnek hányadik órája van most? A kérdezett, hallván az óra ütését, ezt felelte: -•- 'Most étijei 11 óra van. Mire aztán Don Jüan Manuei igy szólt hozzá: — Sennot, te minden emberek felett szerencsés ember vagy, mert tudod azt az órát, amelyben meg -fogsz halni! Erre leszúrta öt tőrével s aztán a halott úriembert ott Hagyva ifeküdni az utcán, visszatért otthonába. És Don Manuel ilyetén gyilkosságainak szörnyű sorozata igy tartott számos éveken keresztül. Don Jüan Manuelnél lakott egy tino'kaöcscse, akit ő kimondhatatlanul szeretett. Minden .este együtt vacsoráltak. Későbben az unokatestvér el szokott men-ni egyik-másik barátjának a meglátogatására, még később pedig Don Jüan Manuel szokott eltávozni, hogy valakit megöljön. Egy éjjel az unokaöcscs nem tért haza. Don Jüan Manuel nyugtalan lett az ö távolmaradása miatt, mert féltette őt. Kora hajnalban az éjjeli őr kopogtatott a Don Jüan Manuel ajtóján, magával hozva za unokatestvér holttestét, szivében egy mély sebbel, amely -megölte. S -amikor Don Jüan Manuel megtudta, hogy hol akiadták rá a holttestre, mindjárt rájött,, hogy — nem ismervén föl a sötétben — ő maga ölte meg a saját unokatestvérét, akit ugy szeretett Ekkor aztán Don Jüan Manuel belátta, hogy bizony ő gonosz életet folytat. Elment a paphoz, akinek meggyónt és bevallotta valamennyi gyilkosságát, amit eddig elkövetett. A szent atya bűnbánatot szabott ki rája: -h-o-gy éjnek idején menjen egyedül az utcákon, míg az Espiración-kápolnálhoz nem ér, mely szemben van a Plaziuela de Santo Doimingoval és azon időkben egy akasztófa állott előtte, térdeljen le a kápolnával szemben az akasztófa alá és igy térdelve, irnádkozza végig az egész olvasóját. Don Jüan Manuel még örült, hogy oly könnyű bűnbánatot szabtak ki rá s ujgy gondolta, hogy lelkének nyugalma nemsokára ismét visszatér. Amdé azon éjjeli, lécéikor, imiikoron a bünbocsánatkérésr-e elindult, alig lépett ki az ajtóján, hangokat hallott zúgni a fülei körül és borzalmas volt közelében egy kis harangnak a kongása. Tudta, hogy azok a hangok, melyek őt kétségbeejtették, az általa megölt emberek lelkeinek hangjai voltak. S e hangok oly gyászosan hangzottak füleiben s a kis harang kongása oly félelmetes volt, ihogy nem tudott tovább haladni. Csak csekély utat téve meg, egész testét kínozta a félelem, mely erőt vett rajta s ö megint csak hazatért. Másnap aztán elbeszélte a gyóntatóatyának, hogy .mi történt és ihogv ö nem' volt képes teljesiteni az előirt bűnbocsánatot, kérte tehát, hogy másat szabjon ki rája. De az atya iminden -más bűnbocsánatot megtagadott tőle s megparancsolta néki. 'hogy azt tegye, amit meghagyott neki,, vagy haljon meg bűneiben és menjen öröíkre a pokolba. Krá-hl-cég-neik ítélte oda. A tanács a fölebbezés chitasitását javasolja a közgyűlési/ azzal az indokolással, h-ogy a döntés (minden tekintetben megfelelt a pályázati feltétel®' A Szegedi Kereskedelmi és Iparkad átirt a városihoz, hogy intézzen föliratot 11 kereskedelmi -miniszterhez a délvidéki vasúti forgalomnak Szerbiával való közveti/ összeköttetése érdekében. Az átirat szer'/ ki kell építeni Temesvár és- Báziás közlött a vasutat, továbbá a dunai hidat, hogy a gyar vasutakat Gradistenél összekapcsolhassák a szerb vasutakkal. A kamara kén a szegedi törvényhatóságot, h-ogy hívja föl £ összes magyar -városokat, hogy a keres/ delmi miniszterhez terjesztendő -föliratot / sonló szellemű fölirattal támogassák. A / nács a szegedi kamara átiratát párto'lo W vaslattal terjeszti a közgyűlés elé. , A Müker-tészek és Kert gazdák OrszágEgyesülete pünkösd két napján országos / állítást akar rendezni Szegeden az újszeg®, népkertben. Erre a célra kéri az újszeg® népkert átengedését és kér a várostól cí; korona segélyt. A tanács a kérelmet w toló javaslattal terjeszti a közgyűlés (Választás, nyugdíjazás•) áftíSÍ' Választás és -nyugdíjazás fe lesz & f ^ dai közgyűlésen. 'Betöltik az adóellenőr® lást, amelyre Báló János és Zombory Py . adótisztek pályáznak. Príváry Ferenc f® szeti -felügyelő — mint már émílilettüK^ (nyugdíjazását kéri a közgyűléstől. A díj -bizottság javaslata alapján, a. ta®. ajánlja a közgyűlésnek, hogy Priváryt 1 . tésének 60 .százalékával nyugdíjazzák, " 21 évi szolgálat után -a szabályzat ben többre igényt -nem tarthat. A közg/®, — n-gy -értesülünk — jegyzőkönyvbenkifejezni elismerését Príváry (buzgó és kény szolgálatáért. A városi párt ura délután hat ői// Becsey -Károly dr. elnöklésével -az Eurt/ szálló éttermében ülést tartott, amelyen' re ról-poptra 'megbeszélték, -a szerdai köagf •Don Juian Manuel tehát ismét tne/;, relte teljesiteni /a bűnbánatot s -ekkor ® fél utat tett' meg az, Espííración-kápoui® de bizony megint csak hazatért, azok v \. a gyászos hangok imiatt és mert oly metesten kongott az a kis harang. / megint csak kiérte, Ihoigy más bűnbánat ^ bassék ki rája s az ujna meg -lett $ tőle, majd aztán — azon az éjszakán 3 ^ polnához vivő útnak Jháromnegyedrés/ j ve -meg — ismét ihozzáfogött véghezy" ^ parancsolt teendőket. De népi érhetett # gére azok miatt a gyászos hangok y? mert oly borzalmasan csengett a K1 rang. Utoljára még elment a szent hogy imás bűnbánatot kérjen s ez azt e ra is megtagadtia tőle, utoljára távo® , y hazulról éjeikor Don Jüan Manuel. l/W Espiración-kápolnálhoz menjen s ezzete^v ben, az akasztófa alatt téndel-ve vég) kozza az olvasóját. És ez az éj ^^ között a legborzasztóbb éj volt! A ^ oly fenyegetőek és oly nagyon g>''s voltak, hogy ő megborzongott tőlük « js \v ketett a félelemtől s testét kínozta 3 / rang borzasztó kongása. De ő cs" aff miult előre, — -ez volt az egyedüli ' hogy lelikét megmentse a pokol kif'/jg/, egész 'örökkévalóságon keresztül, f -rt, a Plazmela de Santo Damingódhoz ^ ^ szemben az Espiración-kápolnával. 3 to 1 tófa alatt térdre bukot't és az olvas ges-végig imádkozta ... És reggel az egész1 város e^nfjrá'fy és minden teremtett lény — ^ríl^^f kezdve le a corgadorc-kig. — a 11 ^t-vy Santo Dotningóra sietett. Micsod" volt itt! Azt látták, Hogy Don ji*, holtan csüngött az akasztófán. a!ho ^^ az anifyalok akasztották iföl öt a bu J l