Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-22 / 44. szám

1914. ftbiuár 22. DÉIxMiAOYARORSZÁG 5. aí araikor virágszirmok hullanak fejére; szeresse hálásan az éilet minden nagy ajándékát: ma még a _ csodást tavaszt, valamikor az érett kincsü őszt, 8 amikor hazamegy a bálból, kedves kis kisasszony és ama bizonyos ifjú szeme újra mosclygéau lkérdez, — felelje rá, mit a z>ozmai>ás fák bólogatva rebesgetnek: jól vau, •1C)1 van, liisz ez a tavasz . . . Egyébként pedig legyen nyugodt: erről, távaszról és egyéb csodás titkokról nem fogok trécselni, (a mindenttudó Iszomszédaliritlüal. dv% Szegeden még tűzoltásra sincs viz! Mit mond a tüzoltá-psrancsnok ? — (Saját tudósítónktól.) Ma hajnali három órákor Putics Péter dr. ügyvéd házában, a Török-utca 6. szám alatt, tüz ütött ki. A ház "dvarán legy hosszú épületben, Wolf Mártámnak péküzlete 'és imaoesz-jgyára 'van,. A tádláson nagymennyiségű toll- és bőráru v°lt fölhalmozva. A maceszszáritó kemence ^tejére pedig,, amelyet közvetlenül beépítetek a padlásra, néhány zsák macesz volt elllelyezvie szárítás végett. Eddig még ki nem táritett okból, a madesz meggyuladt és a táigok hamarosan belekaptak a tollba és a 'terhe. A tüz sokáig lappangott a padláson károm óra előtt .néhány perccél az épület táindclyteteje is lángba borult. A házibeliek hamarosan észrevették a tiüós. azonnal értesítették a közelben, levő táoltóparancsraokságot}, ahonnan egy-két rc ®latt ,a tűzoltók naigy apparátussal voltak ki a helyszínére Papp Ferenc tiizoltóteranosnok vezetésével. Rögtön az oltáshoz ®tá!k, jobban mondva akartak fogni, de nem r v*z. A tanács határozatára ugyanis, Ihá., m hónap óta Szegedien minden éjjel li2 • a'kor, sőt az utóbbi időben már 11 órakor l yizmütelepén elzárják a vizet és reggel öt ho*g .nem íehet vizet kapni. Egy negyedóra \)trZ(ÍÍg nem birtok a tűzoltók vizhez jutni, toár a tüz. ekkor hatalmas lángokkal és attól lehetett tartani, hogy a főtek zsi'ndelytetejébe ás 'belekapnak a lánzotit' amÍ!kor a Niz- sok ezer korona kárt okoviz vfna- Igy a tűzoltók kénytelenek voltak amin Icül 'hozzá fogni a tüz lokalizálásához, y\2 . lu'gyon veszélyes és fárasztó munka. és gerendákat baltákkal ütötték széjjel tá'Ulv- tetőt '^bontották. Negyed óra fólötltf aztíl'n ltnegjelent az első vizsugár és gyárat; te'1ÍieSen ^oltották a tüzet. A macesztenj a aZünban 'mar IIwm lehetett megmentádt 'Szobák plafonja több helyen besza^m'oz fSZár"tó támence tönkrement, a felTencsér átuk pedig teljesen elégtek. Szelörfeintt e a gépházban levő gépeknek nem ezer ' bajuk, a kár meghaladja az koronát. ezzel az 'esettel 'kapcsolatban Papp Fedői ltbpairaincsnok érdekes és plauzfihond el arról, hogy a tanács 5 '"s* intézkedésének, amelyet nem ákar megváltoztatná, milyen következmiényei lehetnek. — Nem ia mi hibánk lenne még az sem, — mondja Papp — ha az éjszakai vízhiány miatt esetleg végzetes szerencsétlenség történne Szegeden. Én előrelátásból ugy intézkedtem, mióta a tanács éjjelre elzáratja a vízvezetéket, hogy egy tűzoltó legyen állandóan az éjjeli őrségen, aki tüz esetén azonnal telefonál a vizimiütélepbez a viz megindítása végett. Ez igy történt ma is. Csakhogy a dolog hisztórikurnához tartoznak a következő tények is, amiket nem lehet figyelmen kivül hagyni. Először telefonálni kell a vizmütelepre. Mondjuk, Ihogy ez egy pillanat alatt meg van, 'bár néha a kapcsolás nem megy olyan gyorsan. Most a vizmütelepről elindítanak valiakit felkeltem a lakatost. A lakatos (tegyük fel,, hogy azonnal) kimegy ,a v izma telephez és fölnyitja a főtolózárat, amelynek husz csavarja és negyven csavarmenete van, amelyek nagyon lassan járnak és egyszerre nem i,s szabad fölnyitni. Ezután, ,a Gizella-térre kel menni, ahol ismét fel kell1 nyitni egy tolózárat. De ezzel még nincs vége a körmenetnek. Végül abban az irányban, ahol a tüz van, szintén egy tolózárat kell felnyitni, hogy csak Oda hatoljon, be a viz. Most mig a viz megteszi addig az utat, az is beletelik két-három percbe. — Számtalanszor végigcsináltuk már ezt a kísérletet, de rövidebb idő alatt még solia sem lehetett éjjel vizhez jutni. Szabad hát és ésszerű dolog ilyen körülmények közötti, — kérdeztük — elzárva tartani éjjel a vizmiütelepet. — Sammiesetre sem volna szabad kérem, mert nagy tüzeseteknél minden perc órát számit és a legkisebb késedelem is helyrehozhatatlan' veszedelmet rejthet magában'. Arról meg ne is beszéljünk, hogy ésszerű volna, mert a vízvezetékek létesítésének történetében nem találunk hasonló esétet. Példa még nincs erre máshol, hogy egy vízvezetéket elzárjanak. Mi annak idején1, amikor a tanács erre vonatkozólag kérdést intézett hozzánk, határozottan tiltakoztunk ilyen víztakarékoskodás ellen és kijelentettük, hogy minden felelősséget a tanácsra hárítunk. Ezt mondotta a szegedi tüzoltóparancs,nok. És a tanács ennék dacára elzáratja minden) este a vízvezetéket, pedig ezzel éppen az ellenkezőjét éri el a takarékoskodásnak. Mert igy mindenki nagymennyiségű vizet ereszt ki éjjelre, amit aztán reggel, mint állott-vizet kiont. Bukaresti lap a román tárgyalásról. A Minerva ciímü bukaresti lap hosszabb cikkben foglalkozik a megbiusult román-magyar paktummal, s erősen nacionalista irányzatú, egyoldalú fejtegetésében ,a többi között ezt irja: Az egész román-magyar megegyezési tárgyalás során nem arról volt szó, bogy Tisza István gróf külön jogokat akar biztosi tani a románoknak, hanem ,az uralkodó szándék mindig az volt, hogy a rpmánokaf, minél több jogról való lemondásra bírja és csupán néhány jog élvezetében hagyja meg. A dualisztikus paktum alapján a, magyar kormány arra vállalkozott, hogy törvény utján is biztosítja a magyarországi románok jogait. Ezt a törvényt pedig se megváltoztatni, se eltörölni nem leliet. A magyar kormánynak és országgyűlésnek csak ugy volna joga ezt a törvényt megváltoztatni, ha a király beleegyezését adná hozzá, a királynál: pedig a Habsburg-dinasztiia tagjainak tanácsa elé kellene terjesztenie ezt a kérdést. Hogy a nemzetiségeknek még külön jogokat is biztositottak, bizonyitj a a görögkeleti román egyháznak elválasztása a szerbtől és a két egyháznak adott autonómia, amit a 'király szintéin megerősített. Még ezt az autonómiát is csak akkor változtathatná meg a mavyar kormány, iia a két ,szentszék elithez hozzájárulna. A halálos pisztolypárbaj részletei. A két rokon nem akart párbajozni! — Kényszeritették őket. — Babochay Géza vallomása.) (Saját tudósítónktól.) A szombati reggeli lapok jelentették, hogy pénteken délben, Budapesten borzalmas tragédia történt, a mely a főváros társadalmának lkét uri családját sötét és 'fájdalmas gyászba borította. Babochay Zsigmond hivatalnok pisztolypárbajt vívott sógorával, Hajdú István főhadnagy gya'l, akit a második golyó váltás •alkalmával oly szerencsétlenül talált, hogy a fiatal katonatiszt egyetlen hang, nélkül, holtan bukott le a földre. Munkatársunk ma délelőtt megtudta ennek a tragikus 'párbajnak az előzményeit, a melyek csak még borzasztóbbá teszik azt a hatást, amelyet a két fiatalembernek ez a véres összeützése okozott. Kiderült ugyanis, hogy Hajdú István és Babochay Zsigmond között nem történt semmi olyan sértés, a mely megokolttá tette volna nemcsak a párbajt, de a legparányibb haragot is. A két rokon egyáltalán nem akart párbajozni és a halálos végű viadalra egyesegyedül a budapesti térparancsnokság illetékes urai kényszeritölték őket. A dolog részleteit a gyilkossá lett hávata'liniok bátyja, Babochay Géza dr. mondotta el, akit fővárosi munkatársunk Váci-utcai előkelően 'berendezett lakásán keresett föl ma délelőtt. A SÉRTÉS. — Természetes, hogy valaminek kellett •történnie, — kezdte Babochay Géza drámaian érdekes előadását — ami alapul szolgáljon a két sógor között arra, hogy az ügy •párbajjá mérgesedjék, öcsém exaltált természetű, roppantul Ideges ember, ugyanilyen a felesége is és közöttük igen gyakori volt a nézeteltérés, annak ellenére is, hogy egyébként igen jó házaséletet éltek. Itt kell .megjegyeznem, hogy őrültség az az állítás, a ímely az újságokba is belekerült, hogy öcsém Hajdú István húgával vadházasságban élt volna. — Néhány nappal ezelőtt történt, hogy a fiatal pár között ismét vita támadt. Ennek a vitának a során öcsém haragjában bántóan nyilatkozott a Hajdú-famíliáról. Nem volt sértő szándéka és kijelentését nem léhet egyébnek tekinteni, elszólásnál. Felesége a dolgot közölte az én feleségemmel, aki szintén Hajdu-leány, amennyiben én és öcsém két testvért vettünk feleségül. Amikor Irtesités, Telefon 1203. sz. Kárpitos m bárijinelj rftMizrifttt is JjgÜLEaOGr. :: kárpitos-üzlet :: Kossut Lajos-sugárut 6. szám* Dús választék kész díván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze:: rüen és olcsón eszközöltetnek. ::