Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)
1914-02-22 / 44. szám
8s«rke*zt<ség Kárász-utca 9. Telefon-szája: 305. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K 12-ncgyedévre K 6*— egy hónapra K 2 Ezyes Kin ára 14 BJUe. ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egészévre . K28 — félévre . . K14.— negyedévre K T— egy hónapra K 248 ECTW náa ára 14 Bttér. Telefon-szám i 985. Szeged, 1914. III. évfolyam 44. szám, Vasárnap, február 22. A beruházási kölcsön. A város pénzügyeinek tanácsnoka, Balogh Károly, csaknem naponta uj szituációk elé állitja a közvéleményt. Hol angol ajánlatról, hol magy beruházásokról, hol hatalmas, városépítési tervekről van szó azokban a bizottságokban, ahol ö fejjelen ós ekszpozét ad. Ez a jelenség ózonban csak örvendetes. Arról tanúskodik, hogy az eszmék erőteljes forrásban vannak, az ötletek egymást kergetik, a vár°s fejlődése jelentős nagy fellendülés köztien küszöbén áll. Legújabban egy tizenhat milliós költőn felvételiének lehetőségéről esett szó a Pénzügyi. bizottságban. A kölcsön feltételei °'yanok, amelyek a lehető ilegelőnyöseb"ek a városra nézve. S miután most már hem >az ismeretes angol ajánlatról van S2ó, mely tulaj donkópen egy élelmes külföld'i cég pénzkihelyezési akciója nyomán derült föl Szegeden, hanem egy nagyon Is reális, külső megjelenési formájának 1 ószleteiben is tetszetős hitelműveletről, az uj szituáció alapján egészen más yilágitásba helyeződnek bizonyos dolgok lények, melyek az angol ajánlattal szemben tartózkodó álláspontra voltak utalva. A város közönségének elsőrendű érdeke, hogy azok a -nagy alkotások, melyek részben már megkezdettek, részben tervezgetések alakjában felmerültek, a lehetőséghez képest egy időben, [a (legközelebbi évek alatt megvalósittassamak. Ilyen kiválóan fontos szükségletek és alkotások: az uj közkórház, ia tanyai vasút, a vizvezeték reorganizációja, az általános csatornázás, a központi vásárcsarnok és zenepalota. Igyekeztünk a sorrenddel feltüntetni a fontosságnak s szükségességnek azt a fokát is, mely ia megvalósítás előtt álló intézmények jelentőségét kifejezi. Egy sincs ezek között, melynek közeli létesítése ne lenne 'a városnak feltétlen és halaszthatatlan kötelessége, — hacsak a zenepalotára nem mondjuk azt, hogy zenélni lehet még egy esztendeig a régi zeneiskolában, patkányok és penészgombák társaságában, a mig a fogadalmi templom építésének előhaladása miatt ezt a düledező téglahalmazt végre is el kell majd tüntetni a föld színéről. A mi álláspontunk tehát az adott helyzetben az, hogy a reálisnak Ígérkező tizenhat milliós kölcsönügyletbe a városnak feltétlenül bele kell mennie. Kötelezi erre ujabb rohamos fejlődése, a társadalomnak mind fokozottabb mérvű igénye modern közjóléti intézmények létesítése iránt, végül pedig a város saját presztízse, a mely nem engedi, hogy a jelenleg fennálló szánalmas drágasági és pénzviszonyok, a vízvezeték közeledő csődje, kórházának és iskolájának szánalmas állapota véglegesen kompromittálják az ország előtt. Szeged bek hivatalos Vagyonmérlege ötvenhat millió korona vagyont tüntet föl, amely összeg mintegy hatvan-hetven millióval megnövekednék, ha a hatálmas kiterjedésű, hetvenegyezer holdat kitevő városi ingatlanbirtok a forgalmi érték kitüntetésével állíttatnék be a költségvetésbe. Noblesse obiige! Ekkora vagyonnal, ennyi íekvőség birtokában a kicsinyeskedő nyárspolgári takarékoskodás annál kevésbé állhat meg, mert hiszen minden beruházás, amit a város létesít, a jövőre szóló takarékoskodás jellegével bir. A nagyvárosi élet fejlődő keretei kötelezik a város közönségét, hogy a tovább már halaszthatatlan közszükségletek kielégítése elől ezúttal ne térjen ki. Farsangi silhuette. Tarka viganóba. öltözött az ucoa. A zene szól és vigad a tömeg. Sejtet az alkony nászi koszorúkat . . • Bolondos zaj és sok hosszú föveg. G®örgetí láncát gondtalan kalandor, ~~ Ma lettél azzá. szertelen suhanc, te oroszlán! te erős! te bátor! Fenevad; a trónról még ma lezuhansz. Hég ma lőhetsz te bátor, ijesztő. Ucca leánya tőled megriad — Hahó! mi lesz majd akkor tevéled, Ha álmaidnak holnap megvirrad? IVANKOVJTS IMRE. Az uti pogácsák. 1 ta: Szini Gyula. tetv.i Plébános a kis elvakült tükör elönt bo~ s^tokozott. Szent ember volt és a világ hiutüff Rigaival nem törődött, ezért volt a lé, ^ska és homályos. Nem is nézett <be^Wonszerii'teg kaparta le a szappanos fcs egészen másra igondolt. Ktwto1 « kis mezővárosnak egv csudatévő ta libanoni cédrus fából. Szájról-száj10 hagyomány szerint ínég a tatáriáras idejién került a templomba és megóvta a városkát a háború, a pestis és a mongolok pusztítását ÖL Azóta is miaidig bevált a csodatevő ereklye, pedig hány háború dulita már fel századokon át az országot! És a hajadon1 leányok imádkoztak, 'hogy segítse őket férjhez. A gazdáik jó 'termést (esedeztek tőle. A bűnösek előtte vezekeltek és tőle kérték az enyhítő kilenc venk etted ik szakasz alkalmazását. De a legnagyobb csoda mégis az volt, hogy a oédrusfából való Krisztust a szu nem bántotta, az eső meg nem ártott neki, a színei is épen maradtak, holott a feszületet, a tmelyre rá volt illesztve, átlag minden tíz évben.' meg (kellett újítani. Most 'is egy százalékos pótadót vetettek ki a városra, hogy uj feszületet ácsoljanak az ódon Krisztus számára. Az ereklye az ácshoz került és a plébános épp azért borotválkozott, .ment meg akarta , látogatni 'az ácsot és meg akarta vizsgálni az uj feszületet. Az ács pedig ezalatt a korcsmában ült és az egyszázalékos pótadó eredményét (lassankint átadta a gömbölyű korcsmárosnénak, aki különben isten féle özvegyasszony volt. Az ács gyermekei pedig ezalatt az udvaron játszottak, amelynek írem volt kerítése. A szomszédos házakból és az egész környékről az udvarba csődülitek a gyerekek és nézték, hogy mi történik. Az ács gyermékei, a szőke Palkó és a pisze Miska papát-miamát játszottak. Kihozták az udvarra a bölcsőt, amelyben csecsemőkorukban ringatták őket és a bölcsőbe 'belefektették rögtönzött házasságuk váratlanul gyors eredményét, az újszülött 'babát. A babának ugyan szép gesztenyebaraaszinü szakálla volt, de ezzel nem törődtek. A babának a keblére piros, lángoló és vérző sziv volt festve, a tenyerébe és a lábába pedig 'Véres lyuk volt fúrva és a feje körül aranykarilka pompázott. 'Bebugyolálták tarka rongyokba, hogy a sebei meggyógyuljanak. Aztán a baba éhes lett és a papa-mama pogácsát dagasztottak neki az utca sarából. De a baba nem akart enni és ezért kissé meg kellett verni az ülőkéjét A harangozó fia boszusan nézte mindezt, mert irigyelte az ács gyermekeit, hogy olyan 'boldogan játszhattak. Neki .már nem volt szabad, mert iskolába járt és tudta, hogy az isten megbünteti azokat, akilk csuf* ságot tesznek vele, akik sárpogácsát adnak neki enni és akik kiporolják az ülőkéjét A plébános pedig már az utca túlsó feléről közeledett és az útszéli virágokat kaszabolta a botjával, amikor egyszerre csak észrevette, hogy egv csomó ember, parasztgazdák és parasztasszonyok állnak az ácsék udvara előtt. Amint egész közel ért hozzájuk, hallotta a szörnyűködő, fenyegető szavaikat te