Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-19 / 41. szám

MtiiáAöY.áJáCJÉ^iii Végűi Rakovszky István linterpeiMall egyes lapoknak a pályaudvarról való )tótiil-< tása tárgyálban. Á kormánynak erre semmi joga sincs, — mondotta. Harkányi Jiántís kereskedelmi miniszter válaszol és 'bejelenti, ih-ogy azonnal intézkedni 'fog, (hogy a kitiltások megszűnjenek. /Az ülés est© félkilenc óraikor végződött. Létesítsen a város állandó sporttelepet — Jégpályát Újszegedre házi kezelésben. — (Saját tudósítónktól.) A Korcsolyázó Egy-e-süiliein-eík isizerencsetlen ^íejlöméniyteWbeni bővelkedő "házi skandaluma személyi válság felé sodorta enneik a. mindenképen önmagát felélt társulásnak a vezetőségét s nem lehetetten, hogy a különös perpatvar az egyesület teljes 'fölosizilás'ára fog vezetni. Valljuk meg, hogy ez a feloszlás, mely•n-elk a gondolatával Gaál Endre dr. városi tanácsnok, az egyesület elnöke, fenyegette meg a társadalmat, már a bejelentése napján széfes körben, örömet keltett. Végre valahára eltakarodik a látóhatárról egy egyesültet, mely soha sem állott föladatának magaslatán, a mely soha sem volt képes a közönség érdekeit csak kielégítően is szolgálni. Ezzel más •egyesületekre hárul át az a kötelezettség', ho-gy fe -téli sportok lehetővé tételéről -gon,áoskodjék, esetleg magának a város közönségének kell fölkarolnia a jobb bánásmódra •érdemes ügyet olyanformán, hogy az uj korcsolyapályát magának a városnak kell megteremtenie, kapcsdntosain -egyéb célokra is afeilimas; a modiern igényeiket- -teljesen kielégítő, állandó sporttelep létesítésével. A mostani korcsolyázó terület egyébként sem alkalmas már a jégpálya céljaira. Kicsi is, célszerűtlen' is, meg a vasutas palota gazdáinak állandó -kifogásai miatt, amúgy is állandóan !ki volt téve az áthelyezés veszélyének. Ezt a kérdést tehát 'előbb, vagy utóbb meg kell -oldani. A -tél folyamán kiküldött ad • hoc-bizottság valami' szerencsétlen ötlet által 'félrevezettetve, a Cserepes-s-cr tájékán jelölte (ki az -uj jégpálya helyét; oly területen, melyre városfejlesztési okokból is rövid időn belül feltétlenül szükség van s a mely a közvágóhíd és a vas-uti vonalak közvetlen közelsége miatt igyápépitésii célokra "kiválóan alkalmas. A cserepes-sori kombinációt tehát -miinél előbb véglegesen, el kelll ej-teni. El" kell ejteni főképen azért, mert akkor, amikor Szegediek olyan nagyszerű területe van, mint amilyen az ujszegedi "liget, -addig gondolni sem 'lehet arras hogy az állandó jégpályát másutt helyezzék el, mint az ujszegedi- népkert fái között. j Az ország legszebb jégpályáinak egyike a kolozsvári, mely -az úgynevezett sétatér százados platánjai között terül d. Nyáron- át a korcsolyázó terület tiszta viz-ü tó, -melynek fekrén hófehér hattyúik úszkálnak. A g-yöiyönü tó ép oly disze a szép ligetnek, mint a fegpompásatb virágágy. Nagy előnye még dinek a szabadban- álló jégpályának az is, 'vize a legkisebb hidegben is könnyen befagy, amit a házak "közé ékelt .korcsolyáZo területek vizéről- épen- nem lehet elmondaai. Az uj pályát tehát feltétlenül Újszegein kell létesíteni, ez olyan princípium, mely-, ' °1 még a tervezés szélsőségei között sem lenne szabad eltekinteni. Legalkalmasabb terültet lenne erre a célra a mostani gyermekjátszótér, mely közvetlenül a villanyos vasút végállomása mellett terül el. Hatalmas, erdővel övezett térség, melyet valamennyire még bővíteni lehetne. Az ártézi- !kut ott van közvetlen, közelében. Ezt a térséget -el kellene látni valamilyen szilárd -alapozással; legalkalmasabb lenne az aszfalt, -de viszont a legköltségesebb is. Ellenben kevesebb költséggel- beton-alapozás,t lehetne létesítem, amely -esetben, szükség lengne még a villanyos végállomás közvetlen szomszédságában emelendő melegedő és öltöző csarnokra is. A terültet ilyen átalakítás utáni természetszerűleg nem felelne meg a nyári- gyermekjátszóhely követélményeinek, mert a gyermekeknek gyöpös 'területet keli játszóterül, biztosítani, de meg másrészről azért sem, mert a tágas térség nyári rendeltetését egész másképen vélném gazdasági szempontból is előnyösen .megoldhatónak. 4 A korcsolyapálya területét nyáron, át épen kifogástalan pormentes alapozása -miatt kitűnő tenniszpályává lehetne kiképezni. A gyermekjátszótér céljaira akad még az ujszegedi- ligetben; gyöpös tisztás, mely a te gr csekélyebb befektetés, vagy áldozat nélkül •átengedhető erre a célra. A meglevő tennisztársaságok 'amúgy sem- képesek már egy fejlődő nagyváros igényeit kidégiteni s esetleg szívesen beleolvadnának abba a társaságba, mely a létesi-ten-dő uj sporttelepen fejtené ki -működését. Ezáltal a tenn-isztár-saságok egynémdiyik által ma elfoglalt területek is fölszabadulnának. í Hogy kiintek a föladata lenne az álla-ndó n-agy sporttelep "létesítése? — erre a kérdésre az a legtermészetesebb feleltet, hogy a város hatóságának. Magának a városnak kellene közérdekű intézményt létesítenie és házi kezelésben íentartania, amivel arra célozunk, hogy a városnak még.akkor is kötelessége lenne a sporttelep mielőbbi megépítése, ha az az első években -megfelelő anyagi ellenszolgáltatással nem kecsegtetne. De -másrészről bizonyos, hogy ha -a telepet -kellő körültekintéssel, a modern igényeknek megfelelően tervezik meg és létesítik, u-gy az a közönségnek olyan fokú szimpátiáját fogja kivívni mindjárt az első időkben, mely a sporttelep további virágzását és jövedelmezőségét fényesen biztosítja. Csak akkor, ha a város közönségét semmiféle meggyőző érvvel sem lehetne cselekvésre birni, vélném kívánatosnak valamely jól szervezett, komoly vezetésre hivatott egyesület teékemységének biztosítását. Legalkalmasabbak lennének erre a célra a -már kipróbál'tan szolgálatkész, vezetésükben a közönség érdekeinek szolgálatát kifejezésre juttató régi egyesületek, amilyeneik például a tisztviselők Otthona, a Szegedi Kaszinó, vagy ,a Szegedi Atlétikai Klub. Okos berendezkedés és céltudatos vezetés mellett a létesítendő -nagy sporttelepen' nemcsak kitűnő sportélet fejlődhetnék ki, hanem a vállalkozás igen- szép jövedelmet is biztosithatna, amiből játszva fedezni lehetne a pályafentiartási és kezelési kiadásokat. Felhívjuk a közönség figyelmét és érdeklődését a (megvalósításra mindenképen érdemes terv részletesebb kidolgozása iránt. Hirdetések közlésére legcélszerűbb a Délmagyarország. Baj van hatvan szegedi jogász indekszével. — Irtó hadjárat a „mezti jogászok" ellen. — (Saját tudósítónktól.) Ismeretes dolog, hogy Magyarországon még -mindig a jogi pálya a legfrekventáltabb és hogy a jogászoknak eddig nem kellett állandóan eljárná az előadásokra, ímert jelenlétüket senki seim ellenőrizte. A szegényebb sorsú d'iákok, akik diplomát akartak szerezni, épen ezért kénytelenek voltak a jogi pályára iratkozni, ímert arra nem volt pénzük, liogy állandóan a fővárosban tartózkodjanak, amiig egyetemi tanulmányaikat befejezik. lA medikusok, a technikusok, a fUozopterék, -a teologu-sok nem lehetnek" cl az előadások hallgatása nélkül; egyedül a jogászoknak volt meg az az előnyük, hogy szeptemberben a félév elején beiratkozva a jogi fakultásra, nyugodtan mehettek ismét haza, ki-ki a maga városiába. ahol valami jövedelmező foglalkozás után nézhettek, amivel fedezhették főiskolai tanulmányaik kidásait.. Ez a magyarázata annak, hogy a jogi pályát még mindig elözönlik, dacára annak, hogy a jog elvégzése tetemesen meg van nehezítve. Az igazságügymin,Lszterin ék ós a közoktatási -miniszternek minden igyekezete kárba veszett azonban; mert a legszigorúbb intézkedésekkel sem sikerült az ifjúságot gyakorlati pályákra téríteni, dacára, annak, hogy az utóbbi időben -már nyilvánvalóvá vált, hogy a jogi pálya túlzsúfoltsága miatt, biztos egzisztenciát csak keveseknek nyújthat. Egy mód maradt tehát .még hátra, -aimivel biztosan célt lehet érni és pedig az, hogy lehetetlenné teszik a vidéken tartózkodó egyetemi hallgatóknak, a „-mezei jogászoknak", tanulmányuk elvégzését. Erre irányult az egyetemi rektornak a mult -hetekben megindított intézkedése, melynek folyamán több mint 500 indekszet koboztak e;l a jogi fakultás két szolgájától Csobántól és Szaluitól, a kik a mezei jogászok -megbízásából, -az indekszeket a félév végén és elejéin, jó pénzért az egyetemi tanárokkal aláiratták. Igy a mezei jogászoknak tetemesen meg volt könnyítve a dolguk, mert csak vizsgázni kellett Pestre utazniok, évközben pedig felé sem néztek az egyetemnek. A rektori hivatal már rég sejtette ezeket az üzelmeket és hogy sejtelme nem volt minden alapnélküli, ezt az 500 indeksz bizonyltja, melyek mostan a rektor magnifieus asztalán fekszenek és gazdáikkal együtt szamo-ru eljárásnak néznek elébe. -Mind az ötszáz joghallgató ugyanis, fegyelmi eljárás alá kerül. amelynek folyamán igazolniok kell, hogy a szabályoktól eltérőleg miért mem sajátkezü-leg nyújtották be in-deksaüket egyeztetés ós aláíratás végett. Ha ezt plauzibilisen (pl. orvosi bizonyítvánnyá!, betegséget hozva fel okul) igazolni nem tudják, akkor annak vannak kitéve, hogy eltávolítják őket az alma mater kötelékéből, vagy legjobb esetben, a félévüket veszítik el. Annak igazolására, hogy milyen komolyan és szigorúan kezeli ezt az ügyet a rektor, már meg is van az első bizonyítéka. Ma délelőtt a szegedi rendőrségre, a budapesti magyar tudományegyetem rektori hivatalától egy megkeresés érkezett, amelyben 60 szegedi joghallgatónak közlik a nevét azzal a kérelemmel, hogy a rendőrség állapítsa meg nevezettek lakhelyét, továbbá azt, hogy az illetők állandóan Szegeden tartózkodnak-e és hogy milyen foglalkozást lüzuek. A rendőr-