Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-19 / 41. szám

IÖ14, Hbmte 19, ség nyomozó osztálya már hozzá is fogott az adatok megszerzéséhez. Csakhamar ki is tűnt, hogy .kérdezettek jó rész© tényleg Sze­geden vau hivatalban: ügyvédi irodákban, az üzletvezetőséginél, a leszámoló hivatalban, a kataszternél, miagán cégeknél, szóval min­denfelé, ahol keresni is, meg tanulni is lehet Ezek a szerencsétlen mezei jogászok most rossz sornak néznek elébe. Mert -ha ki­tűnik pozitív, hogy állandóan Szegeden jag­hallga tósk ódnak, akkor kiteszik a® egye­temről a szűrüket. Elutasítás békés formában. - A román komité határozata. — (Saját tudósítónktól.) Amint már tegnap meglrtulk, a román paktum— legalább egye­lőre — meghiusult. A k-oroi-té tegnapi tanács­kozásán vita nélkül elícga.d'fcák a tiztes bizott­ság határozati javaslatát, amely tudvalevően békés formában elutasítja a miniszterelnök javaslatait. Ma reggel ismét -összeült a nemzetiségi bizottság. A tárgyaíás-t ugyan -ti® óraikor akarták megkezdeni, d-e cs-alk -háromnegyed tizenegy felé került rá a -sor. Pap György elnökléséve'l a -tegnapi ütés jegyzőkönyvét Ili­teles itették. A -terjedelmes jegyzőkönyvet Viola Rqiniul-usz -olvasta föl. Míg' a Kaiton-a-étteir-m-ek etkülönitett he­lyiségeiken -ez a kevéssé érdekes foldva sás ifolyt, a tanácskozáson ikivül sóikkal .érdeke­sebb dolgok -történtek. Egy másik -teremben Braniste Valér, Maniu Gyula és Mihályi Ti­vadar, a hármas bizottság tagjai jöttek ösz­sze rövid, konferenciára, kezükben azzal a határozati javaslattal, amelyet komité teg­nap egyhangúan -elfogadott: A Délmagyarország fővárosi munkatár­sa .beszélgetett Maniu Gyulával, aki a kö­ve tkezcket imo-nd-otta: — A tanácskozás odabenn folyik. Mi most hárman fölkeressük a miniszterel­nököt és elmondjuk neki a hdtározati ja­vaslatot. A miM-s-zíjenalnök válaszával visszatérünk -s akkor részi-nt a határozati javaslatot is -nyilvánosságra fogjuk hozni, amely addig nem a nyilvánosságé, részint pedig a komáé eíé terjesztjük a -minisz­terelnök feleletét. Ettől a választól függ azután a komité további magatartása. Délelőtt félti zenkettő után megjelent a képviselőházban a .román- -komité hármas 'bi­zottsága, Mihályi Tivadar, Braniste Valér és Maniu Gyula, hogy közölie Tisza István gróffal a komité határozatát. Tisza István gróf természetesen az-onnal fogadta a román pártvezéreiket és tanács­kozásba bocsátkozott velük. A román komité határozatát a minisz­terelnök kiván-ságára ma nem i-s tették köz­zé, ham-em maga a minisztereinek fogja fel­olvasni holna-p abban- a -beszédben, amellyel' válaszolni fog a képviselőház ülésén, hozzá intézendő sürgős interpellációra. Butor zállltásokat hely- JJllgár BCílő szállító Szeged, Jókai-utca T. sz Telefon 34. ben és vidékr , berak­ározást szárai raktár he'ylsegben eszközöl 2) álmagyar ország előfizetési ára Szegeden; primadonna píntcKcn, szombaton, Vasárnap február 20., 21-án ás 22-Vn A egy évre . félévre negyedévre egyhónapra 24.— kor. 12.- „ 6.— • 2.- M Akar ön milanói aranyérmet kapni ? — Fizessen hatszáz koronát. — (Saját tudósítónktól.) A közönségnek ta­lán halvány fogalma sincs arról, hogy meny­nyien élnek az emberi hiúságra alapított üz­letekből. A reklám is, akár amerikai érte­lemben, csak addig tisztességes, ameddig n-em .irányul a közönség félrevezetésére. Bi­zonyára naigyon sokan vannak, akik ha egy kereskedő-cég levélpapirosán, vagy a cég­tábláján a „milánói aranyérem" hasonmását, látják, azt hiszik, ho-gy ez — kitüntetés. Hogy ez a cégnek a dicsősége, amelyben azért részesült, mert különb dolgokat tud produkálni, mint a konkurrensei. Hogy ez — már mint a milánói kiállításon szerzett aranyérem — .mennyire nem kitüntetés, sőt minden, csak még tisztességes reklám sem, erre eklatáns például szolgál az alábbi eset, amelynek a szereplői: egyik előnyösen is­mert szegedi cég, egy budapesti és egy sze­gedi .ügynök. , Több olyan kereskedő-cég is akad Sze­geden, mely a milánói aranyéremmel „büsz­kélkedhetnek." Természetes, hogy az arany­érem szemet szúrt a konkur-r-ensekn-ek, ajak joggal kíváncsiak lehettek .rá, miért része­sül a másik külföldi kitüntetésben akkor, a mikor — gondolták bizonyára — ok is tud­nak olyan kiváló árukat produkálni, .mint a másik s mé-g csak alkalmat sem adtak ne­kik, hogy a külföldön, kitüntetés érhesse őket, A szegedi Sügmand-Testvérek-cég ér­deklődött is, hogyan kell rászolgálni a milá­nói kitüntetésre, mert ha arról van- szó. hogy versenyezzen a produktumaival, hát szivesen részt vesz a milánói kiáUitáson. Megtudta a cég, hogy Milánéba az ut Grünbaum Izidor szegedi és ennek a közve­titésével Kaufmann S. budapesti reklám- és hirdetési ügynökön keresetül vezet. Grün­baum utján a Sigmond-Testvérek-cég érint­kezésbe lépett Kaufmann S. úrral, aki nyom­ban egy megbizó-develet küldött, amelynek a szövegét ide iktatjuk: Ezennel .megbízom Ont, hogy saját ké­szitményiii áruimat a -milánói 1914. évi kb állításon elhelyezze. Amennyiben sikerül a kiállított tárgyai­mórt a Grand Prixet és az Aranyérmet hozzávaló oklevéllel együtt elnyerni, fize­tek önnek a -kitüntetések átadásánál fára­dozásaiért 600., szóval Hatszáz koronát készpénzben. Azon esetben, ha fent-nevezett, érmeket el nem nyerném, ugy ön az árut. és beiy­pénzt- 200 koronát nekem visszaszolgáltat­ni köteles. Aláírás. Bélyegző. A megbízó levél alján még a következő, tintával irott sorok olvashatók: 100 korona helypénz és 100 korona értékiií áru, melyet a Kiállításra bccsájturík, be­küldendő az elintézés után ezen 200 koron® a 600 koronából levonandó és -csak 400 ko­rona fizetendő azon esetben, ha az érmeket el n-em nyerném önnek a 200 koronát hiány nélkül vissza téritem. Kaufmann. Eddig ugy-e bár, azt hinné az ember, hogy ügynöki fáradozás díjazásáról van csu­pán szó, nagyobb összegről, ha a cég a mi­lánói aranyérmet elnyeri és kisebb összeg" ről, ha vem nyeri el. Hiszen ez akikor rend­ben is van, mert az árukat csakugyan ki Mt' ják állítani Milánóban és most már mind®11 attól függ, hogy dönt a zsűri. A zsüni rcplése ugyan kiesé gyanús, sőt kétségbe & vonható, hogy egyáltalán van-e, -mert róla ® megbízó levél még csak említést sem tesz­De mindjárt több világosságot, vet az egótfí*

Next

/
Thumbnails
Contents