Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-19 / 41. szám

IÖ14, Hbmte 19, ség nyomozó osztálya már hozzá is fogott az adatok megszerzéséhez. Csakhamar ki is tűnt, hogy .kérdezettek jó rész© tényleg Szegeden vau hivatalban: ügyvédi irodákban, az üzletvezetőséginél, a leszámoló hivatalban, a kataszternél, miagán cégeknél, szóval mindenfelé, ahol keresni is, meg tanulni is lehet Ezek a szerencsétlen mezei jogászok most rossz sornak néznek elébe. Mert -ha kitűnik pozitív, hogy állandóan Szegeden jaghallga tósk ódnak, akkor kiteszik a® egyetemről a szűrüket. Elutasítás békés formában. - A román komité határozata. — (Saját tudósítónktól.) Amint már tegnap meglrtulk, a román paktum— legalább egyelőre — meghiusult. A k-oroi-té tegnapi tanácskozásán vita nélkül elícga.d'fcák a tiztes bizottság határozati javaslatát, amely tudvalevően békés formában elutasítja a miniszterelnök javaslatait. Ma reggel ismét -összeült a nemzetiségi bizottság. A tárgyaíás-t ugyan -ti® óraikor akarták megkezdeni, d-e cs-alk -háromnegyed tizenegy felé került rá a -sor. Pap György elnökléséve'l a -tegnapi ütés jegyzőkönyvét Iliteles itették. A -terjedelmes jegyzőkönyvet Viola Rqiniul-usz -olvasta föl. Míg' a Kaiton-a-étteir-m-ek etkülönitett helyiségeiken -ez a kevéssé érdekes foldva sás ifolyt, a tanácskozáson ikivül sóikkal .érdekesebb dolgok -történtek. Egy másik -teremben Braniste Valér, Maniu Gyula és Mihályi Tivadar, a hármas bizottság tagjai jöttek öszsze rövid, konferenciára, kezükben azzal a határozati javaslattal, amelyet komité tegnap egyhangúan -elfogadott: A Délmagyarország fővárosi munkatársa .beszélgetett Maniu Gyulával, aki a köve tkezcket imo-nd-otta: — A tanácskozás odabenn folyik. Mi most hárman fölkeressük a miniszterelnököt és elmondjuk neki a hdtározati javaslatot. A miM-s-zíjenalnök válaszával visszatérünk -s akkor részi-nt a határozati javaslatot is -nyilvánosságra fogjuk hozni, amely addig nem a nyilvánosságé, részint pedig a komáé eíé terjesztjük a -miniszterelnök feleletét. Ettől a választól függ azután a komité további magatartása. Délelőtt félti zenkettő után megjelent a képviselőházban a .román- -komité hármas 'bizottsága, Mihályi Tivadar, Braniste Valér és Maniu Gyula, hogy közölie Tisza István gróffal a komité határozatát. Tisza István gróf természetesen az-onnal fogadta a román pártvezéreiket és tanácskozásba bocsátkozott velük. A román komité határozatát a miniszterelnök kiván-ságára ma nem i-s tették közzé, ham-em maga a minisztereinek fogja felolvasni holna-p abban- a -beszédben, amellyel' válaszolni fog a képviselőház ülésén, hozzá intézendő sürgős interpellációra. Butor zállltásokat hely- JJllgár BCílő szállító Szeged, Jókai-utca T. sz Telefon 34. ben és vidékr , berakározást szárai raktár he'ylsegben eszközöl 2) álmagyar ország előfizetési ára Szegeden; primadonna píntcKcn, szombaton, Vasárnap február 20., 21-án ás 22-Vn A egy évre . félévre negyedévre egyhónapra 24.— kor. 12.- „ 6.— • 2.- M Akar ön milanói aranyérmet kapni ? — Fizessen hatszáz koronát. — (Saját tudósítónktól.) A közönségnek talán halvány fogalma sincs arról, hogy menynyien élnek az emberi hiúságra alapított üzletekből. A reklám is, akár amerikai értelemben, csak addig tisztességes, ameddig n-em .irányul a közönség félrevezetésére. Bizonyára naigyon sokan vannak, akik ha egy kereskedő-cég levélpapirosán, vagy a cégtábláján a „milánói aranyérem" hasonmását, látják, azt hiszik, ho-gy ez — kitüntetés. Hogy ez a cégnek a dicsősége, amelyben azért részesült, mert különb dolgokat tud produkálni, mint a konkurrensei. Hogy ez — már mint a milánói kiállításon szerzett aranyérem — .mennyire nem kitüntetés, sőt minden, csak még tisztességes reklám sem, erre eklatáns például szolgál az alábbi eset, amelynek a szereplői: egyik előnyösen ismert szegedi cég, egy budapesti és egy szegedi .ügynök. , Több olyan kereskedő-cég is akad Szegeden, mely a milánói aranyéremmel „büszkélkedhetnek." Természetes, hogy az aranyérem szemet szúrt a konkur-r-ensekn-ek, ajak joggal kíváncsiak lehettek .rá, miért részesül a másik külföldi kitüntetésben akkor, a mikor — gondolták bizonyára — ok is tudnak olyan kiváló árukat produkálni, .mint a másik s mé-g csak alkalmat sem adtak nekik, hogy a külföldön, kitüntetés érhesse őket, A szegedi Sügmand-Testvérek-cég érdeklődött is, hogyan kell rászolgálni a milánói kitüntetésre, mert ha arról van- szó. hogy versenyezzen a produktumaival, hát szivesen részt vesz a milánói kiáUitáson. Megtudta a cég, hogy Milánéba az ut Grünbaum Izidor szegedi és ennek a közvetitésével Kaufmann S. budapesti reklám- és hirdetési ügynökön keresetül vezet. Grünbaum utján a Sigmond-Testvérek-cég érintkezésbe lépett Kaufmann S. úrral, aki nyomban egy megbizó-develet küldött, amelynek a szövegét ide iktatjuk: Ezennel .megbízom Ont, hogy saját készitményiii áruimat a -milánói 1914. évi kb állításon elhelyezze. Amennyiben sikerül a kiállított tárgyaimórt a Grand Prixet és az Aranyérmet hozzávaló oklevéllel együtt elnyerni, fizetek önnek a -kitüntetések átadásánál fáradozásaiért 600., szóval Hatszáz koronát készpénzben. Azon esetben, ha fent-nevezett, érmeket el nem nyerném, ugy ön az árut. és beiypénzt- 200 koronát nekem visszaszolgáltatni köteles. Aláírás. Bélyegző. A megbízó levél alján még a következő, tintával irott sorok olvashatók: 100 korona helypénz és 100 korona értékiií áru, melyet a Kiállításra bccsájturík, beküldendő az elintézés után ezen 200 koron® a 600 koronából levonandó és -csak 400 korona fizetendő azon esetben, ha az érmeket el n-em nyerném önnek a 200 koronát hiány nélkül vissza téritem. Kaufmann. Eddig ugy-e bár, azt hinné az ember, hogy ügynöki fáradozás díjazásáról van csupán szó, nagyobb összegről, ha a cég a milánói aranyérmet elnyeri és kisebb összeg" ről, ha vem nyeri el. Hiszen ez akikor rendben is van, mert az árukat csakugyan ki Mt' ják állítani Milánóban és most már mind®11 attól függ, hogy dönt a zsűri. A zsüni rcplése ugyan kiesé gyanús, sőt kétségbe & vonható, hogy egyáltalán van-e, -mert róla ® megbízó levél még csak említést sem teszDe mindjárt több világosságot, vet az egótfí*