Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-19 / 41. szám

1 £914 fe&ttét li belátás és bűnbánó magábaszállás lesz a vége, hanem uj hazugságok kiinduló pontja, mert a hazugságok forrásai kiapadhatatlanok. Olyanok, mint a föld gázzal telitett mélye, ha eldugjuk az egyik forrást, a földben bugyborékoló gáz Ttiásutt keres és talál magának kiutat. Ipartelepeinkről. Fájdalmas mosoly jelentkezik ajkainkon, midőn e közlemény föl iratán (kiejtjük. Volt pár évvel ezelőtt egy derült időszak, nem is régen:, alig két-három évvel1 ezelőtt, midőn hatóságunknál s annialk gyáripari 'bizottságánál erősen jelentkeztek helybeli nagyobb ipartelepeink tulajdonosai, kérelmezvén, hogy jelöltessék ki ipartelepeik részére alkalmas helyen nagyobb terület, hogy fejleszthessék és életképessé tehessék a fejlődésnek indult imunkntelepeiket. Sajnos, a rekonstrukció alatt és után nagyobb munkaerővel dolgozó iparosaink üzletei, a fejlődés első kezdetén, a város belterületén helyezkedtek el, amint azonban 1909—10—11. évben ezen vállalatok erősbödni kezdtek, alkalmazott munkásaik szaporodtak, a vállalatuk életképessége bebizonyult; bellátták, hogy városunk belső utcáiba .beszorult ipartelepeiket nem birják megnagyobbítani, ezért kérelmezték, hogy hatóságunk jelöljön ki a város külső részein gyártelepek részére alkalmas, helyet. Törvényhatóságiunk már évtizedekkel ezelőtt kiimondotta, hogy a helyi ipart melegen támogatja; 'gyárak részére kedvezményeket nyújt, sőt alkalmas helyet kijelöl és .mérsékelt ár .mellett át is fogja adni. Ezen, biztató 'kilátások és iparunk erős fejlődése folytán egymásután érkezett be a Pálfy, Kecskeméti-féle vas- és szerkezeti gyárak, ugy a zárgyár, Raiiner, Körmend,yféile épület- és asztalosiparcégek kérelme és, a hatóságunk által megejtett tárgyállások alapján az első vállalat részére a Petőfi-sugárut külső részén és a Cserepes-sor között | az utóbbi négy vállalat részére, a Kossuth Lajos-sugáru.t végén, a búvár,tó területén jelöltettek a telepek helyei, a hatóságunk a-z akkor fölvett hat milliós 'kölcsön alapból' annak feltöltését öl is rendelte. Már megvolt hozzá a szükséges pénzerő, akadt hozzá vállalkozó is, sőt .mitöbb, a kereskedelmi minisztérium egyik szakértő osztálytanácsosáf meg is biztu, hogy az érdekelt iparvállalatok 'tulajdonosáivá!! állapítsa meg a nyújtandó állaimsegély mérvét is, ezt is elfogadta már a kereskedelmi .miniszter ur, feltételül 'kikötötte, hogy a femetes, államsegélyt akkor teszi folyóvá, ha a város által adományozott telep feltöltve, azon az építkezések megkezdetnek. Ekkor szomorú állapotok következtek .be. Hatóságunk és a feltöltést eszközilő váLlalat között differenciák merültek föl és azok évekig eltartottak. Ekkor kitűnt a vállalati feltételek hiányos volta, aminek következménye az tett, hogy hatóságunk föloldotta kötelezettsége alól a vállalkozót. Aztán kezdődött az uj vállalati feltétel1 készítése, hozzáfogott a mérnökség a hibák kijavításához, mert az elsőben nem lett gondoskodás arról1, hogy ki tartozik a vizet fcisziivattyuztatnii, sok Időre ez is elkészült, kerestünk és kaptunk, nagyon, olcsó vállalkozót: de ékkor írneg nem 'lett megállapítva, hogy a vállalkozó a körtöltés falazatán keresztül vezetheti az iparvasutat. Midőn a munkához hozzá kelletett volna kezdeni, magy .meglepetésre ébredtünk fel, ékkor meg arról felejtkeztünk meg, hoigy afeltöllt'élsi1 ailapotl felköltöttük:, egy Oly telek vételére, melyre még ma sinos szükségünk. I,gy a .reménybeli magy uj ipartelepeink helyén uralkodik egy egész tenger és a kemény tél alkotott rajta egy síik nagy jégterütetet. Amint befagyott a vértó, befagyott rajta a Kecskeméti-féle nagy vasszerkezeti gyár a zárgyánral, a Rainer- és Nyilassi-féle asztaiosgyáralkkal együtt. De befagytak ezek a gyárak város belső• területén létezett ipartelepeikkel együtt éssok száz munkás kezébe kelletett adni a. I nincstelenséget és koldusbotot. Szomorú dolog ez városunkra. l£aZi hogy az utóbbi két év Balkán háborúi nP>r totiták éhez a kegyelemdöfést, de hatóságul* is erős tényező volt laza és nem eléggé'1' gyelimes eljárásával. Igy fagytunk be ipartelepeinkkel. Ha tóságunk a megváltozott nyugat-eurF' pénzpiac tavaszodni kezdő helyzetét erős fe zékkeli, kitartó munkával, Okos ©lővigyá^' ta'l kihasználja, haldoklásnak indult iparw' •Latalnkat föl' tudja támasztani. Hála a g®1}; viselésnek, vannak még nagy szorgalmú, ^ tartó ipartelep tulajdonosaink, kik csüigf dést nem ismerve, a rossz s nehéz viszony"1 dacára is im üködnek erősen. Meglepett, hogy Kecskeméti Antal sztf fcezeti vasgyára .már elkészítette Zenta vár? vásárcsarnokának egész vasszerkezetét, f mek kivitelben. Dicséretére válnék ez a uh'' ka ibárnuely .magyar vagy osztrák nagy iP*' vállalatnak. E szerény és munkás nagyiparosunk neve, munkája jó hirnévnek örvend a Uj3' gyar minisztériumiban is. Elnyerte a pesti Lánchíd vaskeszonainaik készítését. t,"f a hid alapozásához szükségesek. Az első és legnagyobb már elkés# Érdekes, .mii Kecskeméti; Antali ipartelep 'megérdemli a megtekintést, már csak is, hogy ébredjünk öntudatra, merítsünk torságot a jövőhöz, hogy ipar telepeinket róny, megbízható, gondos munkásság, még akkor is lehet fejleszteni s jó hirn^ emelni, ha hatóságunk éveiken keresztül képes részére telephelyet adni. Ezeket a 'tényeket, ajánlom hatósál figyelmébe. Pillich Kálmán Az uj magyar kölcsön jegyzése L0" donban. Londonból jelentik: Az uj magy31 kölcsön prospektusa ma este jelent meg-1 Londonban átvett hároim millió font st«r 1 ingből másfél milliót fix áivettek és cs" másfél milliót engednek át nyilvános zésre. A házitanító. Jegor Siberow, ia deáik, — hetedik gimnazista — leereszkedőleg ikezet nyújtott Petja Ududownak. Petja, tizenkét éves fiu, szürke .ruhában, kövér és piros orcás, alacsony homlokkal és rövidre vágott hajjal, illedelmesen meghajol, a bokáit összeverve és előveszi a szekrényből, a füzeteket. Kezdődik az óra. A közötte és Ududow apja között létrejött megállapodás szerint Siberow köteles Petjánalk két órát adni naponta, amiért hat rubelt kap. Előkésziti a gimnázium második osztályára. Mult évben is előkésizitette erre a vizsgára: ama vizsgán megbukott Petja. — Nos, — kezdi Siberow, cigarettára gyújtva. Fölkapta a negyedik deklinációt. — Halljuk: fruetus — . I, ~ Petja dekiiinálini kezd: — Megint nem tanult, — mondja Siberow és fölkel. — Hatodszor adom föl magának a negyedik dekilinációt és nem tud semmit ! Hát ugyan mikor fogja ráadni a fejét a tanulásra? — Megint nem tanult? — hangzott föl. az ajtó mögött egy rekedt hang és a szobába lépett Petja papája, Ududow, a nyugalmazott helytartósági titkár. — Már megint? De hát miért nem tanultál? ó, te fickó! Mit gondol, Jegor, Alexejitsdh? Csak tegnap vertem el'! És mélyen, fölsóhajtva, Ududow leüli a fia mellé és 'benéz a rongyos nyelvtanba. Siberow kiikérdezi Petjét, az apja előtt. Hadd lássa a buta apa., im.ilyen. buta a fia! A deákon lassan-lassan erőt vesz a düh, 'gyűlöli és megveti a kis pirosa,rcu tökfilkó t és legszivesebben elpáholná. Sőt az is boszantja, ha egyszer véletlenül eltalálja a helyes választ a fiu, annyira utálja ezt a Petját. — Hiszen1 .még a második dekliinációt sem tudja! Az elsőt sem utója! Hát igy tanul?! Nos, mondja meg nekem: meus fiiliusinak mi a vooativoisa? — Meus fi'liusnak? Meus filius . . . fílius . . . Petja sokáig .tekint föl a mennyezetre, •sokáig mozgatja az ajkait, de adós maradt a felelettel. — És „deá"-maik a dativ plurálisa? —• Deaibus . . . filiabus! — kiáltja el magát Petja hirtelen. Az öreg Ududow elismerőleg bólint a fejével. A deák, aki nem várt el helyes feleletet, kedvetlen arcot vág. — És .még melyik főnév veszi' föl1 a „bus" ragot a dativusban? — kérdi. Kitűnik, 'hogy még „auima — a lélek" veszi föl e ragot — ami különben nem is áll. a nyelvtanban. — Szép hangzású nyelv a latin nY^L — jegyzi meg Ududow. — Trón . . . . . . amthropos . . . Hja, mii imimden vaJi j világon. És mindezt tudnia kell az emberi^' — mondja mély sóhajjal1. — Az a barom csak zavar . . . d ől j a Siberow. — Itt ül, mint valami. lő. Nem tűrök ellenőrzést! — Nos, — fordult Petjához, — utánra fölkapja ugyanezt a leckét! Most dig — lássuk a számtant . . . Vegye táblát. Melyik a következő föladat? Petja egyet köp a táblára és letör®' ujjával. A tanító előveszi a könyvet és fll itálL: , — Egy kereskedő ötszáznegyven j ért vett Tsizázharmiinicnyol'c arsün. feke^j kék posztót. Hány métert vett hát ebbo hányat amabból, ha a ikék posztó ar^* három rubel? Ismételje a föladatot, — Petja ismétli a föladatot és rögtörj-jj anélkül, hogy egy szót is szólna, — kezdi az 540-et 138-ai " m, — De hát miért 'teszi ezt? Várjon! N 1 önben, jól, van . . . folytassa. Marad •' Nem, itt nem maradihat semmi. Adja íd®- j Siberow maga kezd osztani . . — Furcsa — gondolja, zavártairt három! — gyorsan' kitöröl mindent. yt simítva kezével a haját. — Hát .mikép®"1 í3 Of \ ti Értesités. Telefon 1203. sz. Jfárpitos irfiü MrHinelj r&Utfizttftn i? Dús választék kész díván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze:: rűen és olcsón eszközöltetnek. :: BALOG kárpitos-üzlet Kossut Lajos-sugárut 6. száitv^j jj