Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-19 / 41. szám

február 19. DILM AGY ABORSZAS A képviselőház ülése. — A kerületek uj beosztása. — Sándor János belügyminiszter beszéde. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház ffla folytatta a választókerületek uj beosztásról szóló törvényjavaslat •tárgyalását. A vita egészen normális medcriben folyt A munkapárt szolgáHtiatta az első fölszólalót: Simonsits Elemér volt tolnai főispán személyétbem, aki az ellenzékkel- szemlben 'miegilehe'tosen ag-gressziv beszédet mondott Az ellenzék első szónoka Rakovszky István- volt, a!ki a néppárt nevében- szólalt föl ós főként azt fejtegette, hogy a kerületek tervezett beosztása a magyarság szupremáciárénák főn-tartása szempontjából veszedelmes. Utó,na Szabó István kisgazdapárti- szólalt föl. Az ülés végén interpellációk követkézfék. Az -ellenzék, ugy látszik, -nem ok nélkül kerülj a parlament komoly munkájában való közirem-unkálást, valahányszor szembe kell "ózni a kormány valamelyik alkotásával. Az utóbbi időben -mindig botránykeverésbe adta magát, hogy ne kelljen hélyt állani nagyhangú, előzetes becsmérlő kifogásaikért. Sajtójukban- is 'tucatszám burjánzó hiri-api- in'terjukban a választókerületekről- szóló íörv'ónyt, mint a magyarság elleni merényletet Alították od-a. Sándor János belügyminiszter mai beSzéde az egész vonalon/ meg-semmisitette "eJticsalk az ellenzék kifogásait, de rám-uta-. íoít az ellenzéki- magatartás következetlen táltára iis. J-o-gos szatírával -mondotta, hogy e£yetérí Rakovszky Istvánnal abban, hogy ^'lenzi az általános, -titkos, egyenlő választóJ0?ot, de arra kérte, hogy szivesikedjék -a Justh-pártot is megnyerni ennék az állás^ögoildani? H-m! . . . -Hiszen ez határozotton, egyenlet és -nem •arithmetikus föladat! A tanító fölkeresi a „megfejtések" rostát és ott 75-öt és 63-ia-t -talál. •7- Hm! . . . különös . . . összeadjam tz A"ót 3-al és azután megosszam az 540-et ö-al? Igy talán? Nem. — Nos hát, számoljon! — mondja PetJü-nak. — Na 'hová gondolsz? Hiszen ez a faladat gyerekjáték! — -szól Udu-dow -a fiához. . Micsoda- tökfilkó vagy te, kedvesem! Ejh, j'to c'őja meg -helyette -ma-ga, Jegor AtexeJegor Alexeji-ts fogja a palavesszöt -ós -Zdanoln-t kezd. Dadog és majd elpirul, maid — Ez a feladat tulajdonképen algebrai foiiadat — mondja. — X-el és Y-al tehet -meg-f ;aPT- 'Különben igy is meg lelhet oldani, letiát osztottam . . . érti? Most hát ki köl-l J>mm . . . fölfogja? Vagy tudja mit?... Ez 82 a tecke holnapra... Oondólkozzék ... Uetja dfaboliku-san -mosolyog. Ududow S'ten mosolyog. Mindketten megértik a taszavát. A deák még nagyobb zavarba tálkel és idegesen, szapora léptekkel- -föl s ®,!'á iár a szobában. I — Ezt algebra nélküli is meg -lehet fejteni ' 'mondja Ududow fölsóhajtva és -előveszi az 12?* számoló-g-énftt _ Itt kérem . . . pontnak, valamint Justh Gyulára ráolvasta, hogy annak -idején- ő is -a kerületi- -beosztást ' tekintette dcos szernek a radiikálizrous terjeszkedése ellen. Az -ellenizék magatartásán is -meglátszott, mily erős benyomást tettek rá Sándor János fejtegetései, akii toneg-dönbhet-elllen adatokkal bizonyi-totta, hogy a haladás követelményei -mellett legféltobb gonddal a-zon volt, ! hogy a ker-ül-etek beosztásával' a magyar in' telLigencia uralmát, ezzel; Magyarország ál• farni -létének történeti alapjait megvédje, biztos i-t sa. 1 Beöthy Pál háromnegyed tizenegy órakor nyitja meg az ülést. Az elnök kije,lenti a Háznak, hogy Ju&h János 'és Zichy Aladár gróf kizáratásának ideje a mai napon letelt. Tisza István gróf miniszterelnök beterjeszti a kormány 1912. évi 'működéséről szótó jelentését. A Ház -ezután áttér a választókerületek uj beosztásáról -szóló törvényjavaslat tárgyalására, (Simonsits beszéde.) Simonsits Elemér az eLső szónok, akii Mezössy Béla tegnapi beszédével polemizál. Az ellenzéknek szokása, ugym-ond, hagy -nagyon szenet másoknak orvosságot ajánlani. ' de imaga nem veszi be. Az ellenzéktől azt kívánja, li-agy tartsa szeta előtt a -következő í főelveket: honeste vivene . . . (Nagy zaj balról.) Ráth Endre: Tessék rendreutasítani! Az elnök Ráth Endrét rendreutasítja. Ráth Endre: Hon-este viivere annyit tesz, mint tisztességesen élni! /Az elnök ismételten rendreutasítja Ráth ( Endrét. Simonsits (Elemér: Neminem laedere . . . azaz az ellenzék ne sértegesse folyton a kormányt és a többséget. Az ellenzék itt birói -ítéletre hivatik-ozik. A többróg ,is birói ité let/ro -hiivatkozhatik, még pedig a legfőbb bírónak, -a népnek i-tátefére, a-mely az ellenzékkel szemben a többségnek adott igazat. Azt Ide-oda -tolja a golyócskákat és megkapja a könyv szerinti helyes eredményt, a ' 75-öt és 63-ait. — Íme... a mi laikus -módszerünk segélyével- . . . A tanító türhetetl-enudk érzi ezt a szituációt, szorongó szívvel méz az órára és látja, hogy még -egy órai- tanülás van hátra — egész -örökkévalóság. — Most — a -diktálás. A diktálás után köveíkezk a földrajz, a földrajz után hittan, majd o-rosz nyelvtan-, — vam elég tudomány ezen a világon,! De végre etlek a két óra. Siberow fölveszi a sapkáját, ! leert szkedőleg kezet nyu.it Pótjának és bu) csuzk Ud-udowtóff. Nem adhatna- ma egy kis pénzt? — | kérdi bátortalanul. — Holnap meg kall fizetj nem a tandíjat . . . Hat havi fizetéssel tartozik nekem. — Én? Ó igen, igen . . . hebegi Udu' dow. anélikü-l. hogy Síberowra -pillantana. I — Örömmel! De most ép nincs nálam semmi I Pénz, majd a következő héten . . . vagy két j hét múlva . . . Siberow nem szól semmit, fölveszi neház, piszkos sároipőit és elmegy — a -másik tanulójához. anan-dják, hogy a többségn-ek ninca akarata. Kérdi, volt-e valaha olyan párt, amely egységesebben és erősebbetn megmutatta -volna a -maga akaratát? Hiszen ép az -az allenzék legfőbb vágya a többség ellen, hogy n-agyon is akarja érvényesíteni a maga többségi aka-t rátát. Fölkiáltások balról: Sót akarnák! Margitszigeti játék-bankot akarnak! Simonsits Elemér: Azt is mondják, hogy a parlamenti | Fegyveres erő -oVauma 11 á helyezték. Hát igenis, minden jogállamban a polgári rendnek legfőbb biztositéka -a (katonaság. - ; Huszár Károly: Kérdezze meg Plész Sánd-ort! Simonsits Elemér: Nem szükséges ezt senkitől sem kérdezni. A polgári életben is van cseaidőr és azért még sem lehet azt mondani, hogy a polgárság csendőri uralom alá van helyezve -A kópviselő-k itt szabadon mozoghatnák, hla az a céljuk, hogy a rendet megtartsák. Mezössy igen erős kifejezést használt, amikor -tegnap azt mondotta, hogy a napirenden levő javaslat a miniszteri omnipoteneia megtestesülése. Ez nagyon erős vád, de ennek inegokolásával Mezőissy adós maradt. (A javaslat célja.) Eddigi összes törvényeinkkel szemben a napirenden Jévő javaslat a képviselőháznak ingereneiát biztosit a kerületek beosztásában. Ezt eddig nem tette meg -egyetlen törvényjavaslat sem és az a nóvum, amely a ja vaslatban kifejezésre jut, ép az ellenkezőjét bizonyltja annak, mint amit Mezössy állított. A javaslat ugy van megszerkesztve, h'gy készítőinek mindéin gondolatát elárulja. Egy javaslatról nem lehet azt állitani, hogy annak rejtett céljai vannak. ,A kritika, amit a javaslattal szemben alkalmaznak, igazságtalan. Előbb megállapítják a vádat és azután keresik az Okokat, amelyeket a vád miatt fölhozhatnak. Igy jár el a javas'attal szemben az ellenzéki sajtó is, amely még -azt is megteszi, hogy aiz egyes számadatokat önkényesen fölcseréli, csakhogy a maga látszólagos igazát bizonyíthassa. Majd Bakonyi tegnapi beszédével is polemizál és vele szemben arra hivatkozik, hogy -maga Kossuth Lajos is elismerte, hogy nem euipá1 a kulturális különbségeiket kell figyelembe venni a választói jog megáll apTá«á"á\ hanem a gazdasági fejlődés különböző fokát is. (A belügyminiszter föladata.) Igen helyesli a javaslatnak azt a rendelkezését, mely a kerületek uj beosztását a belügyminiszterre bizza. Ha az a célunk, hegy a kerületi beosztás a helyi szempontok helyett országos szempontok szerint történjék, akkor természetes, hogy a be-osztást. 11-enx helyi hatéságokra, hamem a kormányra kell bízni. A közigazgatást llosszabb ideig szolgálta és arra a meggyőződésre jutót*, -hogy a törvényhatóságoknak csa-k formailag van intézkedési joguk, a lényegben pediig a kor-/ mány akaratát kell teljesvtecáök. Természetesnek tartja azt is, hogy a közvélemény bizonyos aggodalmaikkal fogadta a javaslatot, ennek azonban nem a -kormány iránt való bizalmatlanság az oka. A javaslatot készséggel megszavazza, (Zajos éljenzés és taps a jobboldalon.) (Rakovszky beszéde.) Rakovszky István: Bármeunyi-re kecsegtető is, hogy részletesein foglalkozzék előtte szólott képviselő tanácsával, hogy az ellenzék éljen tisztességese®, nem foglalkozik ezzel, osak azt ajánlja -néki, hogy menj-an át az Alkotmány-utcába és győződjék meg róla, ihogy a hiróság ott mit /mondott a tiszTisza-Lajos körút 19. szám alatt p kaphatók, esetleg részletfizetésre