Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-18 / 40. szám

ím fehruár 18. míMAmérnsmm 3. Meghiusult a román paktum. (A komité végleg befejezte a tárgya­lásalt. — A miniszterelnök elé ter­jesztik a tanácskozás eredményét. — Minisztertanács a román kérdéssel kapcsola ban.) (Saját tudósítónktól.) A román nem­zetiségi komité ma kezdte meg a paktum­tanácskozás utolsó nagy fejezetét. Mint rendkívüli alkalmakkor szokás, összehívták a végrehajtó-bizottság plenáris ülését, a melynek a komité emberein kivül a megyei nemzetiségi pártszervezetek választott el­nökei is tagjai. Tizenkét magyar várme­gye román nemzetiségi pártelnöke utazott föl tehát mára Budapestre s igy a tanács­kozók száma meghaladta az ötvenet. A tanácskozás előtt a Délmagyaror­s*ag fővárosi munkatársa beszélgetést folytatott Maniu Gyulával, a komité hár­mas-bizottságának egyik tagjával, aki a következőket mondotta: — Nem tagadhatom, hogy a helyzet "agyon pesszimisztikus. Alig van rá re­ménység, hogy a paktum létrejöhessen. Az ellentéteket aligha lehet áthidalni. — Mi az ellentétek súlypontja?' — Különös súlypontról nincs szó. Egy olyan nép jövendő politikájáról be­gélünk, amely a magyar államisággal Minden oldalon vonatkozásban van. Ha te­h*t arról tárgyalunk, hogy az eddigi nem­^tiségi politika megváltozzék, természe­- 0 - r 0 7 | egyenlő figyelmet kell szentelnünk megbeszéléseket. az alku során valamennyi állami funkció­nak. A tárgyalásról egyebet nem lehet mondanom. Az érdemleges dolgokból nem árulhatok el semmit, viszont sokkal f-on­tosabbnak tartom a sajtó nyilvánosságát, semhogy félre akarnám vezetni. Holnap azonban már közzétesszük annak a hatá­rozati javaslatnak a szövegét, amely ma kerül a végrehajtó-bizottság plenáris ülése elé. A megyei pártelnökökkel megszapo­rított komité negyedtizenegykor vonult át a Klotild-kávéházból a Katona-étterembe. A tanácskozás azzal kezdődött, hogy a hármas bizottság, amelynek tudvalevően Braniste Valér, Maniu Gyula és Mihályi Tivadar a tagjai, informálta a plenáris iilést az eddig történtekről, aztán határo­zati javaslatot terjesztett elő. A tanács­kozást déli két órakor félbeszakították és délután folytatták. Késő éjszaka kiszivárgott a hir, hogy ma este a komité végleg befejezte tár­gyalásait, mindent megvitattak. A tárgya­lások meghiúsultak. Holnap délelőtt érte­siti a hármas bizottság Tisza István grófot a komité döntéséről és természetesen hi­vatalos formában addig, mig a miniszter­elnököt nem értesitik, semmit se közölnek a nyilvánossággal. A kormány tagjai ma este miniszter­tanácsra gyűltek össze, melyen Tisza gróf elnökölt. Este 8 óráig tanácskoztak, a ro­mán kérdéssel kapcsolatban folytattak •catiB.aaBRQ.KoaaisHa.EaBOiic iaanB»sBa«osjica A képviselőház ölése. - Megkezdték a választókerületek beosz­tási javaslatának a tárgyalását. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülésén kezdte meg a választókerületek beosztásáról szóló törvényjavaslatnak a tár­gyalását. A mai ülésnek különösebb érdekes­séget kölcsönöztek még azok az előzetes hi­tek, amelyek arről szóltak, hogy az ellenzék bizalmatlansági indítványt tesz ,a képvise­lőház elnöksége ellen és bogy a közeli na­Pckban a kormány által 'támogatott lapok szubvenciója iránt is kérdést fog intézni. A Ház mai ülésére mindkét oldalról Meglehetősen nagy számiban vonultak föl a képviselők, az ellenzéki oldalon az elsők 'kö­2-ctt érkezett Károlyi Mihály gróf, akihez főként párisi útjáról intéztek kérdéseket. Az éllemzéiki pártvezérek közül kívüle csak Justh Gyula volt jelen. Apponyi és Andrássy tud­valevően betegek. A folyosón élénken tárgyalták különö­Se» azt, hogy a bizalmatlansági indítványt Mikor adják be az elnökséghez. Vájjon be­adják-e még az ülés megkezdése előtt, amely ainnak megokolására már a holnapi a''ésen sor kerülne, vagy pedig csak az ülés folyamán adják át és ez esetben csütörtó­indokolják meg. Ez az eset következett Az elnökség ellen való bizalimatlkmsági Mditványt különben lapunk más helyén is­Mertetjék. A mai ülésről ez a tudósítás szál: (Kezdődik az ülés.) • Beöthy Pál elnök hárominegyed tizenegy akor nyitja meg az ülést. .. Az elnök bejelenti a Háznak, hogy Ro­JMoerg Gyula képviselő meghalt. Emlékét ^örökítik az ülés jegyzőkönyvében. Jelen­' Svábbá az dlnök, bogy az összeférhetet­lenségi bizottság Sándor Pál összeférhetet­lenségi ügyét február 26-án fogja táTgyalni. Bejelenti az elnök, hogy az összeférhe­tetlenségi bizottság minapi ülésén karhatal­mi intézkedésre volt szükség, amennyiben egv .ügyvédet, aki ott illetéktelenül magjelent, karhatalommá! kellett eltávofl'itani. Ehez az intézkedéshez külön jóváhagyás nem szüksé­ges, javasolja, hogv az ecetről a budapesti ügyvédi kamarát értesítsék. Dobieczky Sándor a közlekedési bizott­ság nevében' több vicinális vasúti törvényja­vaslatról tesz jelentést. Szabó János előadó előterjeszti a pénz­ügyi jelentését a tengerhaj ós- vá 11 álatok álla­mi segítése tárgyában. (A választókerületek beosztása.) Következik a napirend az országgyűlési képviselőválasztó kerületek uj megállapításá­ról szóló törvényjavaslat. Rakovszky Iván előadó ismerteti a tör­vényjavaslatot, amely természetes következ­ménye a vállasztőiog ui szabályozásának. Csak egy pillantást! kell vetni ia térkénre, hogv a választókerületek mai beosztásának aránytalanságáról meggyőződjünk. Már ma is hetvennégy olyan kerületűink van, amely­ben a választók száma a négyezret megha­ladja, mig Erdélyben ma is vannak két-há­romszáz választóval b:ró kerületek. A kép­viselők számárnak jelentős növe'ése nem volt célszerű. Európáiban csak hat állam voin, a melyben a képviselők száma négyszázon fe­lül van, de ezeknek a terü'ete és lélekszáma is je'en.tősen nagyobb. Ahol igen nagv a kép­viselők felelősség érzete, másrészt oedig igen sok párt és frakció elfakul, aminek termé­szetszerűen az a következménye, hogy a po­llitlkai életben a szenvedelmek elhatalmasod­nak. (A főcél.) Bésaletetien ismerteti ezután, azokat az alapokat, amelyeket a kerületek beosztásá­nál követtek. Ez elméletileg is, gyakorlati­lag is, nagyon nehéz föladat volt, mert nem lehet csupán a matematika alapján rendez­uii a kerületeket. Ez nemcsak számtani, ha­nem politikai föladat is, mert a cél az, bogy lát! (Derülteégi) politikai euly szerint egyenlővé kell tenni az egyes kerületeket. (Zaj a baloldalon.) Ehez azonban megfelelő értékmérők nincsenek. Nehezítette a föladatot az ás, hogy a szerzett jogokat és a történelmi multat is figyelembe kellett venni. A .kerületek beosztásának rész­leteit a javaslat azért bizta a be^gy minisz­terre, mert ha a törvényhatóságokra bizná. akkor ezek — hiszen ismerjük a megyei közigazgatás lassúságát — ideiében nem lem nének készen a beosztással. (Zaj az eiltemzé­kiem.) Különben is, ha a törvényhatesájrokra bízatnék is a beosztás, akkor is a felülvizs­gálati jog és a végérvényes határozat a bel­ügyminisztert illetné meg. Kívánatos az is, hogy a beosztás eo-venlő elvek szeteni történ­jék, ezt pepiig inkább lehet remélni, ha egy hatóság végzi ezt a munkát, mintha a hat­vanhárom törvénvhatóság végzi. A minisz­ter jelentéH fop tenni a Háznak a beadás­ról és a Háznak módjában lesz határozni, hogy tudomásul veszi-e a beosztást vagy sem. (A várható eredmény.) Az előadó ezután hivatkozott arra, hogy a javaslat oly becsületes és tárgyila­gos munka eredménye, hogv ugyanezt a be­csületességet és tárgvilagossá-got várhatjuk a kerületeik beosztásában is. Maid .részlete­sen ismerteti az uj beosztás várható ered­ményeit. Fölkiáltások balról: Honnan tudja eze­ket? Házi parcellázás történt? (Nagv zaj.) Rakovszky Iván: Azoknak a kerületek­nek a száma, amelyekben a magyarok lesz­nek többségiben, negyvennel szaporodik. A javaslat tekintetbe veszi a szepesi városok történelmi múltját, a sárosmegyei nemesi osztály érdemeit. Fölkiáltások balról: Letört a nemesség! Rakovszky Iván: A méltányosság bi­zonysága az, hogy a Duna—Tisza közében szaporítjuk nagy arányban a kerületeket. Er­délyiben. pedig, ahol félére kellene csökkenteni a kerületek számát, ékkor kegyetlenséget nem tanúsít a javaslat. A történelmi multat nem lehat sehol másutt annyira figyelembe vanini, mint Erdélyben, mert volt idő, amikor egyedül Erdély tartotta fönn a magyarságot. Az arányosítás következményének eleget tesz a javaslat anélküli, hogy köniyö-riiletlen­séget taniusitania. Azzal az óhajtással zárja be a beszédét, hogy oly pártokból alakull­íon meg az uj országgyűlés, amely pártok mindnyájan az ország javát és boldogulását szolgálják. (Élénk helyeslés és taps a jobb oldalról, nagy zaj baloldalon.) (Bakonyi beszél.) Bakonyi Samu: 'A -függetlenségi párt nevében szólal föl. A javaslatot nem tartja alkalmasnak arra, hogy az uj országgyűlé­sen a béke helyreálljon. Ha ez a javaslat förvénnyé lesz, az ország romlásának egyik erős tényezője l-esz. Az ellenzék eltávolítása után a fegyveres kordom mögött megalkotott • választójogi törvényhez teljesen méltó a most napirendem levő javaslat. Pártja nevé­ben a leghatározottabb tiltakozását jetetekbe 'az ellem, mintha a függetlenségi és 4#-as márt, mely a választói jogosultság kérdésé­ben radikálisabb állásponton van, a ma-ga ra­dikális álláspontjának következményeit a kerültetek mesterséges kiker-kitésével akar­ná korrigálni. A függetlenségi párt csak egyetlen korrektivamot tart .miegenigedhetó­nek a magyarság javára, nevezeteden a ma­gasabb ku-lt-ura honorálását. Kifejezésre jut ez abban a választójogi tervezetben is, ame­lyet a szövetkezett ellenzék a jeten ország­gyűlés tartama alatt kidolgozott. Más érték­mérőt, mint a kultúrát, a függetlenségi párt nem fogadhat él, sem az egyéni jogosulteág megáll a pi tá-sánál sem a kerületek beosztásá­nál. Azoknak a nemzeti szempontoknak, ami­ket a függetlenségi párt képvisel, nincsen szükségük semmi erőszakra és mesterséges korrigálásokra. Ominózus dotog, hegy e ja­vaslat tárgyalását éppen ma kezdjük meg, a mikor a román komité is összeül. A minisz­terei nők ur ezen csak mosolyog. Szmrecsányi Gyöngy: Talán verebeket

Next

/
Thumbnails
Contents