Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-18 / 40. szám

4. DÉLMÁGYAR0RSZÁ3 Csuha István:- ,A miniszterelnök fejére ülnek. (Derültség.) Bakonyi Samu: A törvényjavaslat egész tartalmában és szerkezetében kifejezésre jut az a vezérgondolat, hogy e javaslat együk ÍŐoél ja a kormány és a mai többség ur almá­nak biztosítása. (Ellentmondások jobbról.) A munkapárt értekezletén ezt annak idején nyíltan megváltották, legföljebb ezt magya­rázhatják vele nyilatkozatukba®, hogy a közjogi alap áliandósit-ását tűzzék ki a javas­lat főcéljául, A kettő között azonban nincs nagy -különbség. Bakonyi Samu ruern fogadja el a javasla­tot, -mert árt a magyar szupre-máciána-k és m-ert a magyarság erejét tedj-asen megtöri -Erdélyben, (Issekutz és Mezössy.) lssekutz Győző imumikapárti képviselő állto-tt ezután szólásra. Adatcikkal, 'hivatalos statisztikai szánrckHoail 'bizonyítja ibe, hogy az uj kerületi beosztással a magyarság csakis nyer. A magyar sízupremáciát nem szünteti ímeg, sőt ellenkezőleg: azt erőstül. Erdély­iben szintén- a magyarságnak basznál az uj beosztás-, itt n-em lléhet általános simom-cákat és -bomlbasz'tiikuis szavakat felröppentanl, itt statisztikával kel! dolgozni, ha tisztán aka­runk látni a tervezet következményeire. Kéri­a javaslat elfogadását. Mezössy Béla- állott 'ezután1 szólásra. Mindenekelőtt konstatálja, h-ogy inam vol-t szükség az uj kerületi beosztásra, vagy ha imár tervezik, -korántsem igy Mifene megvál­toztatini. A javaslat -nem fedi imég -a többség álláspontját sem teljesen, -egyszerűen ugy jéllem'ezh-etjük, hogy Tisza imin-iszterelinök egyéniségének a -bélyege van rányomva. Áttér ezután a margitszigeti játékbank kérdésére és élesen támadja a vizsgálatot, -a írnél y a -mii-niszterelinök kezében mellékvá­gányra 'került, -mivel szegény zsunnuiMsz-tá­ikat akarnak fogni s közben a nagy bűnösö­ket, akik nem -tollal való szolgálatot 'téliesí­tettek, han-eim egészen mást, ezeket futni hagyják. A kerületek beosztásának javaslatát nem fogadja el. Az ülés -hat óraikor végződött. SZÍNHÁZI CUKORKAR, ajándék-dobozok gyönyörű választékban iiMimíi Kárász-u., Ungár Mayer-palota. Telefon 14—13 bbbbb®®®®®®®®®®®® Boga! nagy kávéházban Minden vasá nap NAGY TOMBOLA értékes nyereményfáriaskkal. q Naponta czigányzene. SZÍNHÁZI VACSORA! Saját termésű kitűnő hegyiborok. Különlegesség: „Royal Zöldike." Tulajdonosok: Matejkaés Fiiege!. Délmagyarország előfizetési ára Szegedem egy évre . . . 24.— kor. félévre . . . 12.— „ negyedévre . . 6.— m egyhónapra . . 2.— * SZÍNHÁZ. MŰVÉSZET. Színházi műsor: SZERDA: Szoyer lton,ka vemlégíöliép­tévej: Budagyöngye, -operett. Páros 1/». CSÜTÖRTÖK: Szoyer Ilonka vendéglőd­-léptével: Katonadolog, operett Páratlan */s. PÉNTEK; Pygmaleon, vígjáték. (Bemu­tató.) Páros 3l-i, SZOMBAT: Pygmaleon. vígjáték, Párat­lan 1I'3, VASÁRNAP idélnltán: Vereshaj u, nép­színmű. VASÁRNAP este: Pygmaleon, vígjáték. Páros "ja, * Szoyer Ilona vendégjátéka. Zerko­v-itz -kitűnő zenéjü operettje, az Aranyeső ke­retében lépett föl ma először Szoyer Ilona asszony, ia Népopera tün-eményes ha-ngu sz ub rettpr imado-nmája. A közönség tüntető szeretettel fogadta kedves is-merősét, aki há­rom -estén át divatos operettekben fog ven­dégül játszani, h-abár elsőrendű én-akmüvé­szete megérdemelne leg-a-láitlb egyetlen ko­moly előadást i-s. A Bőregér, Orfeusz, vagy Hoffmann mindenesetre több alkalmat nyúj­tanának Szoyer Ilona szép tehetségének csil­logtatására,, ha a színház fáradtságot v-enne kissé nehezebb fajsúlyú zenés darabok beta­nítására is. Amit Szoyer Ilona asszony a di­vatos o-peret't keretében nyújt, iaz -életkedvtől csillogó, vidám temperamentumának pompás kisugárzása. Tisztán tagolt, derültséget árasztó csevegése, nagyszerű öltözködési módja, graciózus- tánca csak akkor szorul háttérbe, ha énekelni kezd. Hangja a legti­pikusabb Szoyer-tmetódus, amit magyar szí­nésznő -ma utánozni nem tud; szándékosan keresi a legmagasabb régiókat és fényesen, csillogóan, tisztán, csattogtatja a legmeré­szebb sztakka'télkat. A közönjéig itrfiinden -énekszámát elragadtatással tapsolta meg. A nálunk már sokszor játszott operett előadá­sa egyébként túlságosan pongyola volt; a szereplők nem előnyösen kicserélve, táncok, énekszámok, szereplők itt-ott kihagyva. Gwendolin szerepét Irányi Ella játszott-a ab­szolút hatástalanul, inkább sajnálatot keltve. Nagy és általános dekadencia minden téren. Daisy és Ivette, — hol' v-an- a tavalyi hó? Vaskos közön-ségesség a báj és a mozdula­tok festői ri-tmikája helyett. * Pygmaleon. A színházi iroda jelenti: Shaw Bemard talán még s-oiha -nem volt olyan közel a színházi közönséghez, mint a Pygmaleon című komédiába®, amit pénteken mutat be a szegedi színház. A darab bur­kolt érzelmessége fölött teljesen és hamisi-i tatlanul magát adja Shaw, kijelentve, -hogy nincs csoda, nem a belső érték és műveltség választja el az embereiket, hanem a jó modor és a korrekt — kiejtés. Müveit embert pe­dig lehet formálni, nevelni. Igazi shawi gon­dolat, lehet rajta elmélkedni, de nem addig, amig a darabot játszák. 'Mert az öt felvoná­son át főképpen színházi mut-a-tságot -kinál a komédia: biztosan ható színpadi szituáaiók­kal, tizenhárom próbás fortélyokkal iköti te a -ügyeimet és derít jókedvre. Német színpa­don aratott nagy sikerét ez magyarázza és bizonyára ez fog sikert szerezni számára ná­lunk is. A szurtos leányzót Talián Anna ját-* sza, Körmendy Kálmán a tanárt, -aki ked­vesen nyers modorral kendőzi emberszerető szivjóságát. Bútor zéllltásouat hely- jj ^ Benö ben és vidékre, berak- ° szállító Szeged, Jókai-utca 1. si Telefon 34. ározást száraz raktár helyiségben eszközöl 1914. február 18. a Rieger Margit szomorú története. — Nem lehetett azé, akit szeretett. — Szer­dán délutón temetik. — (Saját tudósítónktól.) Annak a szeren­csé tton mii leányn-ak, aki most a halottak békességével -nyugszik a ravatalon, Igazán, megható és nagyon szomorú szerelmi törté­nete van. És nem is egyéni történet ez, ha­nem nagyon általános elterjedt kór, amely ugyan neon végződik mindég ilyen tragiku­san, -de legtöbbször egy egész életre kiható balsorsot rejt magában. Talán ez indokolja, hogy városszerte n-agy érdeklődést és mély részvétet keltett Rieger Margitnak az ön­gyilkossága. Tizenkilenc éves volt ós imár megunt mindent. Nem volt kedve a tanulás­hoz, sem a társnőivel való barátkozáshoz. sem a mulatságokhoz, sem a pletykálkodás­hoz, szóval semmihez, ami egy tizenkilenc éves leányt az életliez köthet. Reménye sem volt már, bizalma sem volt a jövőhöz, meny-* nyit szenvedhetett, ami-g eddig eljutott? Egyébként szerelm|i története, amilyen szomorú, épen -olyan sablonos is. Rieger Margit 14—15 éves kisleány volt, amikor megismerkedett egy csinos, szegedi fiúval. Az sem volt még -akkor több, mint 16—17 éves. A szülei katonai pályára adták és az érettségi után Budapestre küldték a Ludovi­kára. A fiu ékkor már szintén beleszeretett Rieger. Margitba és fiatalos ito-hbauékonyság­gal, amikor el keltett válniok, megesküdtek, hogy egymásé lesznek. A fiu szorgalmas ós ügyes volt; gyorsan haladt a pályáján és ma­holnap már megkapja a hadnagyi kinevezést is. Az idő eközben múlott és az érzelmeket változatlanul hagyta, A kis bakfisbó.1 hama­rosan nagy leány tett és M-argit kisasszonyt -nevelőszüle-i férjhez akarták -adni. „Jó par­tidé" kínálkozott, amely minden szegény le­ánynak valóságos főnyeremény, vagy leg­alább is lutri: egy kataszteri mérnök, akit időközben Győrbe helyeztek, de mielőtt el­ment volna, megkérte Rieger Margit kezét, A -leány már ebkor tudta, hogy azé, a,kit sze­ret, soha nem lehet, mert arra nemcsak vár­nia kellene két évig, hanem kaucióra is van szükség a vele való házassághoz. A kérőt tehát nem kosarazta iki; sőt megígérte, hogy a felesége lesz. De azt az -ígéretét maga sem vette komo­lyan. Sokat sii-hatott. álmatlan éjszakákon, a mig elhatározta, liogy kenyérkereső pályára lép, de nem megy ahhoz, akit nem szeret. Ta­nulni kezdett és minden indokolás nélkül ki­jelentette, hogy tanítónő akar lenni De már nem érzett magában annyi erőt, hogy végitf­küzdjön egy tem-ondásteljes él-etet. Néhány héttel ezelőtt kicsent nagybátyja kasszájá­ból egy revolvert és elhatározta, hogy agyon­lövi magát. Éjjel akarta tettét végrehajtaná Lefeküdt már este 9 órakor és a revolvert a párnája alá rejtettei. De érthetetlenül, a nagJ' szomorúságában elaludt és megfeledkező^ sötét tervéről. Másnap a cseléd találta ineíí párnája alatt a revolvert. -Ezóta a családja állandóan vigyázott. rá> de tegnap mégis sikerült neki szivébe totó­Ma már a ravatalon fekszik. Az ismerősök jó barátok impozáns tömege látogatja álla®' dóa® a gyászházat és virágokkal halmozzák el az dfju halottat. A temetés holnap délután 3 órakor lesz. L

Next

/
Thumbnails
Contents