Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-12 / 35. szám

1914. HMf 12. —-'"iiwim ÍIW.m—i .1.1 . i II WMrt'ii —I " vetkezőképen volna anegalaikitandó. 1. Puncsóva 5 hét 5000 korona. 2. Fehértemplom 2 hét 1000 korona. 3. Hátszeg 3 hót 2500 korona. 4. Karánsebes 3 hét 2500 korona. 5. Nagykikinda 3 hét 3000 korona. 6. Szászváros 8 hét 3000 korona. 7. Vajdahunyad 2 hét 1500 korona. 8. Zenta 4 hét 4000 korona. — 1. Detta 2 hét 1500 korona. 2. Módos 2 hét 1500 korona. 3. Nagy szentmiklós 2 hét 2000 korona. 4. Óbecse 3 hét 3000 korona. 5. Orsova 3 hét 1500 korona. 6. Petrozsény 3 hét 2500 korona. 7. Törökbecse 3 hét 2500 korona. 8. Zsombolya 3 hét 2500 korona. 9. Buziásfürdő 5 hét 1000 korona. A város nevo után kitett első saám az évad időtartamát hetekben, a második számjegy pedig a körülbelül biztosítandó bérlet összegét jelzi. Az 5 heti évad 30, a 4 heti évad 24, a 3 heti évad 20, a 2 heti évad pedig 12 esti előadást jelent, ősziesen tehát 332 esti előadást. Amennyiben az érdekeltségek e prepozíciókhoz hozzájárulnak, akkor a részletkérdések megbeszélése céljából e hó végén Panosován értekezletet tartamának és a második délvidéki szinikeriilet .igazgatója már a jövő szezonban megkezdené működését. * Ifjúsági elöadá*. A színházi iroda jelenti: Szombaton délután fél négy órai kezdettel ifjúsági előadást rendez a szinház. A Széntivánéji álom, Sbaikespere klasszikus, regényes színjátéka kerül ez alkalommal színire a szokásos mérsékelt helyárakkal. Az elő- l adás jegyei a (nappali pénztárnál kaphatók. Az orosznak nem kell a Balkán-szövetség. (Saját tudósítónktól) Venizelosz és Pasics miniszterelnökök még Pétervárott készítették el Oroszország felügyelete mellett az; a tervet, amelyet most Bukarestben, ott idözésíik alkalmával akarnak befejezés elé vinni. Ennek a mostani bukaresti összejövetelnek kétségenkivül igen. nagy szerepe lesz még Európa Balkán-politikájában s az a szövetség, amely imost akár végérvényesen létrejött, akár csak az alapját vetették meg, mindenesetre u] irányzatot fog belevinni a keleti diplomácia most kezdődő fejezeteibe. A görög és szerb miniszterelnök pétervári utjának célja kifejezetten a Balkán-szövetség újra való megteremtése volt. Az uta zás nem egészen önkéntes volt és részben Oroszország-meghívására történt, amely keleti politikájának legnagyobb konceptusát, a Balkán-államok közös szövetségben való ©gyesitését, már csalk azért is újra össze akarta forrasztani, mert ez a politikai kombináció már egyszer tagadhatatlan sikert liozott a szláv politikának. Ezúttal azonban a szövetség dolgában nevezetes eltolódás történt. Bulgária, a szláv fostvéri politikának szláv áldozata és egyetlen nagy vesztese, kivül maradt a testvéri szövetkezésen és a helyét vetélytársa, RoMúnia készül most elfoglalni, az a Románia, a-toely eddig tudni som akart erről s a balkáni hadjárat elején keretken visszautasította a szövetségben neki fölkínált helyet. A román hegemónia értéke azonban most nagy •mértékben a bukaresti békeokirat sorsához van. kötve s ennek megvédésére, de még az<tat is, hogy a Balkánon szerzett súlyát az adott pillanat fölhasználásával a nagyhatalmak koncertjében alaposan kiaknázhassa, Románia ma már szívesen állana be vezetődámnak a szövetségbe, amelyben a balkáni 'tadjárat eledén Bulgária mellett csak megosztott szerepe lehetett volna. Ha Romániát a végleges elszán ást ól még ^ak az orosz politikától való ösztönös félem és részben, — hozzátehetjük, igen kis tó^aben — az a meggondolás tartja viasza, MLMAGYAKÖR8ZÁÖ hogy a .hármasszö vctségsftz való tartozása , mégis csak természetesebb faji érdekeinek megfelelőbb és hogy egész mai fejiődöttsé* gót ennek a hatalmi csoportnak köszönheti, Oroszország még inkább húzódik az uj szövetségtől, amelyet Bulgária nélkül kellene megkötni. Oroszországban attól féltnek, hogy a szövetségen MviU maradó Bulgáriát már ez a helyzete is teljesen alárendelné Ausztriának és Magyarországnak s minthogy Románia szövetségére tartósan úgysem lehet számítani, később mind a két. állaim a hármasszövetség érdekkörébe olvadna be véglegesen. Az orosz ós a szerb félhivatalos lapclk az utóbbi időben mind sűrűbben kezdtek foglalkozni Bulgáriával s hol fenyegetőző hangon, hol ígéretekkel próbálták megpuhítani, de Bulgária hajthatatlan maradt. Az orosz kormány terve tellát nagy zökkenő elé jutott, mert az a számítás®, hogy Bulgáriát mégis sikerül megnyernie s a másik két szövetségestől, Szerbiától és Görögországtól, engedményeket szerezhet Bulgária javára, nem vált be. Az orosz kormány Pétervárott VenizeIcsznak és Pasicsnuk a leghatározottabban kijelentette, hogy a Bulgária nélkül való szövetségbe semmi szin alatt sem egyezik bele és ilyen, szövetségtől megvonja védelmét. Ha tehát valamilyen Balkán-szövetség 'létrejön, az semmiesetre sem lesz védő és dacoló szövetség s bármennyire is meglazította Románia a hármasszövétséghez való viszonyát, az a szövetség, amelybe most esetleg belépne, legfölebb csak pillanatnyi és parciális érdekek védelmére szólhat. Hogy azonban az eresz protektorátus alatt álló általános Balkán-szövetség eszméje mennyire a középpontjában volt a bukaresti tanácskozásoknak, -azt egy eléggé beszédes külsőségből lehet megállapítani. Föltűnt ugyanis, hogy mind a Venizelosz, mind a Pasies tiszteletére .adott udvari ebédre a politikusok közül csupán Joneszky Take volt belügyminiszter kapott meghivót s hogy a görög és a szerb miniszterelnök a Bratianukabinet tagjain 'kivül csak Joneszku Takét látogatta meg. Politikai körökben sokat beszéltek erről a körülményről, mert Joneszkuról tudják, hogy már athéni látogatása alkalmával, a mikor a török-görög békét megvalósította, megkezdte a nagy Balkán-szövetség eszmé jónek a realizálását is, azzal ia kijelentéssel. hogy Románia hajlandó lesz ebb3 a szövetségbe belépni. Ha ez a szövetség ebben a pillanatban mégsem valósulna meg, abban, mint az elmondottakból kitűnik, Oroszországnak több része van, mint Romániának. Viharos napok Svédországban. Stockholmban tegnap ismét nagy tüntetés vol. részben a király, részben a lemondott minisztérium mellett. A Vossische Zeitung jelentése szerint a miniszterelnököt élénk ovációban részesítették, amikor visszatért a király kastélyából, hol a kabinet lemondását át adta A Berliner Tageblatt jelentós© szerint tegnap délután nagy tömeg gyülekezett öszsze Stockholm középpontjában és várta a minisztérium lemondásának elintézését, öt óra felé több ezer főnyi tömeg zárt sorokban elindult a királyi kastély felé. A kastély előtt hazafias dalok éneklése közbon hódoltak a királynak. Gusztáv király meg jelent a kastély egyik ablakában üdvözölt© a tömeget, amely a király éltetésével szétoszlott. Hallani lehetett azonban .ilyen kiáltásokat is: — Le a királlyal! Éljen a köztársaság! Sokan ezután az országgyűlés épülete elé _ _ mentek, ahol demokrata beszédeket mondtak és ismét éltették a demokráciát. A király megkérte a lemondott kormány tagjait, hogy az uj kabinet megalakításáig intézzék az ügyekel. Az uj minisztérium alakításával a mérsékelt liberális Louis de Geer bárót bízta meg a király. Az uj minisztérium föladata csupán a véderőtörvényjavaslat elintézése lesz. A képviselőház üiése. — Kik voltak a játékbank igazi kijárói? — (Saját tudósítónktól.) A miniszterelnök a képviselőiház m,ai ülésén nyilatkozott a margitszigeti játékbamk .kijáróinak ügyéről. A ihozzá intézett interpellációra adott válaszában Tisza István, gróif lényegében a következő dolgokat jelentette kii, mint a Vadász Lipót államtitkár által végzett vizsgálat kétségtelen eredményét: A margitszigeti játékbamk tervezői óriás összegeket fizettek ki elsősorban a sajtónak, még pedig nemcsak a budapesti, de a bécsi lapoknak is. Legnagyobb összeggel szerepel a Pesti Hirlap huszonegyezer koronával és legkisebb összeggel, szerény harminc koronával egy zugkőnyomatos, amelynek a nevét eddig soha sem hallottuk. Ezenkívül harmincnyolcezer koronát kaptak egyes budapesti hírlapírók. Ezeknek a neveit azonban a játékbank alapitói nem közölték a miniszterelnökkel. Háromszázötvenezer koronát kapott Krístóffy József volt képviselő, aki lemondott mandátumáról, vele tehát nem kell a Háznak foglalkozni. Még egy képviselő szerepel ez ügyben: Polónyi Dezső, aki ügyvédje volt a társaságnak, évi hatezer korona fizetéssel. A nemzeti munkapárt két kültagja volt még összeköttetésben, a társasággal: Rorniss Károly gróf és Horánszky Lajos. Ük csak a sziget bérletére vállalkozó két pénzcsoport egyesítésén fáradoztak és ezéri kaptak ötven-ötvenezer koronát, de a játékbamk ügyeibe nem avatkoztak bele. Nagyobb összeget kapott a közmunkatanács elnökének veje és fia s a közmunkatanács alelnökének sógora. Tolnai Lajos, a közmunkatanács elnöke beadta lemondását s a miniszterelnök elfogadta. Garancsy miniszteri tanácsosról kiderült, hogy neki egyáltalában nem volt tudomása arról, hogy sógora elitélendő dolgot cselekedett, ennélfogva a miniszterelnök Garancsyt a legteljesebb mértékben védelmébe veszi. Tolnai Lajos vejének és Garancsy sógorának ügye azonban olyan természetű, hogy az iratokat a büntető megtorlás céljáoól a miniszterelnök átteszi a bírósághoz. A miniszterelnök válaszát a Ház tudomásul vette. AZ ÜLÉS. Szász Károly elnök tiz perccel tizenegy óra előtt nyitja meg az ülést. Jelenti, hogy Andrássy Gyula grótf kizárásának ideje a mai napon letelt. A Ház harmadik olvasásban is megszavazza a váltójogi törvényjavaslatokat. Az elnök indítványozza, hogy a következő ülés a jövő kedden legyen és hogy ennek napirendjére tűzzék ki a választókerületek uj beosztásáról szóló törvényjavaslatot. A Ház ehhez hozzájárul. A KÖZMUNKATANÁCS ÜGYE. Szcitovszky Béla a miniszterelnökhöz interpellációt intéz a margitszigeti játékbank és a közmunkatanács ügyében. A napisajtó állandóan napirenden tartotta ezt az ügyet