Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-12 / 35. szám

1Ö14, február 12. ás bizonyos tékmtet'ben érdeklődést is kel­tett a közönségben.. Az ellenzék néhány tag­ja itt a Házban is igyekezett felszínein tarta­ni ezt a kérdést és különös súlyt vetett nem magára. a tárgyra, hanem inkább a szemé­lyekre. (Ugy van, ugy van.) Bizonyára nyűg vópontra juttatta ezt a kérdést a miniszter­elnöknek az a nyilatkozata, hogy ez ügyben vizsgálatot indított és annak eredményéről jelentést fog tenni a Háznak. Mivel a lapok azt jelentik, hogy ez a vizsgálat már véget ért, kívánatos, hogy a nyilvánosság tájéko­zódást szerezhessen ez ügynek személyi vo­natkozásairól is. Interpellációjában kérdi, hogy véget ért-e már a vizsgálat és hogy haj­landó-e a miniszterelnök annak eredményé­ről a Házat tájékoztatni? A MINISZTERELNÖK VÁLASZA. Tisza István gróf miniszterelnök: A vizs­gálat igenis véget ért és hajlandó vagyok a vizsgálat eredményéről a Házat azonnal tá­jékoztatni. Hardegg János gróf, a Forgalmi Részvénytársaság elnöke bizonyos adatokat juttatott birtokomba és kii jelentette, hogy ezekre vonatkozóan hajlandó minden fölvilá­gosítást megadni. Fölkértem Vadász Lipót államtitkár urat, hogy a vizsgálatot végezze ei, ő ennek a föladatnak megfejelt és az ille­tők nyilatkozataiból és a társaság könyvei­ből vett számadatokkal! ímegállapitott a a tényállást. Az összes érdekelt tényezők egybehang­zóan nyilatkoztak és igy a tényállás tisztáz­va van. A hírlap okban 275,000 korona szere­pel, mint oly összeg, amit különböző kijárá­sokért a Forgalmi Részvénytársaság kifize­tett. A jegyzék szerint, amit a Forgalmi Rész­vénytársaság elinöike bocsátott rendelkezé­semre, húromszázhatvanötezer korona sze­repel, amit az üzletnél résZtvevő üzletbarálok egymásnak adtak. Egy másik csoport a saj­tóval kapcsolatos. E oitmen a társaság össze­sen 505,000 koronát fizetett ki. (Nagy derült­ség.) A kép teljessége végett é.s az igazság érdekében meg keli jegyeznem, hogy ez ősz­szegnek csak egy része vonatkozik a buda­pesti sajtóra és a margitszigeti ügyre. Itt a következő tételek vannak: előfizetésekre 2000 korona; hirdetésekre 7000 korona; liir— lappéldányokra kiadatott 456.000 kotrona. (Derültség.) A külföldi osztrák sajtó 176,000 koronával szerepel, a budapesti 280,000 ko­ronával. (Derültség.) Ebből a .társaság albbá­ziai üzlete 90,000 koronával, a margitszigeti pedig 190,000 koronával szerepel. Képviselve van a sajtó majdnem minden orgánuma. Megnyitja a sorrendet a Pesti Hirlap 21,000 koronával. (Nagy derültség.) Fölkiállások: Ez a Ihires lap! Tisza István gróf: Bezárja a sorrendet a Kereskedelmi és Ipari Tudósító nevii orgá­num 30 koronával. Ezenkivült szerepel még egyes hírlapíróknak adott összeg is 30,000 koronával, amiből16000 korona az abbáziai üzlettel, a többi a margitszigeti üzlettel kap­csolatos. A hirlapirók neveit azonban nem bocsátották rendelkezésemre. A KIJÁRÓK. Az elszámolásokban legnagyobb összeg­gel, 350,000 koronával szerepel Kristóffy Jó­zsef. Korniss Károly gróf és Horánszky La­jos 50,000—50,000 koronával szerepelnek. Morvay Istvánnak egy 100,000 koronás bonnt adtak, amiből azonban, csak 15,000 korona kölcsönt kapott, továbbá Radakovics Dániel­nek kiutaltak 150,000 koronát, amiből azon­ban csak 75,000 koronát adtak át. Továbbá szerepel 150,000 koronával egy szerződés, a mely szerint ifjatb Tolnai Lajost hat év tar­tamára 25,000 korona fizetéssel alkalmazták. Ezenkívül közéletben szereplő egyén még csak egy van itt, amely szerint öt év tarta­mára szerződött a társaság Polónyi Dezső ügyvéddel 6000 korona honorárium kikötése mellett. • D .CXXXJ Igazgató VAS SÁNDOR jfl Telefon 11-85 gj • v Csütörtökön, febr. 12-én Dráma 5 felvonásban. Főszereplő RITA SACCHETTÓ PATHE ÚJSÁG ff II ír Előadások 5, 7 és 9 órakor. Az 5 és 7 órai előadásokon Katona, diák és gyermek je­gyek félárban. HÁROM CSOPORTBAN., Ezeket a fizetéseket három csoportba kell szétosztani. Az egyik vonatkozik a kép­viselőiház tagjaira: az egyik Kristóffy József, a másik Polónyi Dezső. Kristóffy már nem tagja a Háznak. Polónyi ped'ig miint ügyvéd kapott díjazást. Az igazgatók írásbeli nyilat­kozatban világosan kijelentik, hogy munka­párti képviselő vagy klubtag, kivéve Korniss grófot és Horánszky Lajost, nem végzett senki sem kijárást vagy közbenjárást és nem is kapott semmiféle províziót. Ezzel a mun­kapárt képviselő tagjaira nézve az ügy tel­jesen és véglegesen be van fejezve. Talán egy kicsit restellhetnék eljárásaikat azok, kik ez ügyből alaptalan és méltatlan támadást intéztek a párt és annak egyes tagjai ellen. A párt két kültagja* Korniss gróf és Ho­ránszky Lajos 50—50,000 korona honoráriu­mot kapott. Korniss gróf nem vett élénkebb részt a pártéletben. Horánszky régebben a Ház érdemes tagja volt. Amikor a Margitsziget bérbeadása még nem volt elintézve, a bérlet iránt két érdek­csoport adott be ajánlatot. Az egyik érdek­csoport Korniss grófot és horánszky Lajost kérte föl a közbenjárásra. Később az a terv merült föl, hogy a két csoport egyesüljön és együtt tegyen ajánlatot a bérletre nézve. Korniss gróf és Horánszky Lajos végezte azt a munkát, amelynek eredménye az egyesülés volt. Ezért a fáradozásért kaptak 50,000— 50,000 koronát. A KÖZMUNKATANÁCS ELNÖKEIRŐL. Más csoportba tartoznak azok a pén­zek, amelyeket a közmunkatanács elnökei­nek és aleinökeinek rokonai kaptak. Ifjabb Tolnai Lajos tiz hónapig a társaság tényle­ges szolgálatában állott és ez idő alntt illet­ményeit föl is vette a társaságtól. A köz­munkatanács elnökének veje, Morvay ügyé­ben kijelentették a társaság igazgatói, hogy ezzel az ügygyei nem akarták a közmunka­tanács elnökének jóindulatát megnyerni. Ez az ügy mégis alkalmas volt arra. hogy a közmunkatanács érdemes elnöke méltatlan támadásoknak legyen a sajtóban kitéve. E támadások arra indították a közmunkatanács elnökét, hogy állásától való fölmentését kérte. , Az, ami a közmunkatanács nagyérdemű elnökének levelét illeti, abban ki van fejezve, hogy 6 már korábban is kérte föimentését. Ez tökéletesen igaz. Mivel azoniban a főváros adilminisztrációjának reformja tervbe van vé­ve, arra kellett öt kérni, hogy állásában meg­maradjon. Ennek a következménye az, hogy támadásoknak volt kitéve. Tartozunk hosz­szu, érdemes munkássága után Tolnai Lajos­nak azzal, hogy ha távozni akar, abban őt meg ne akadályozzuk. Ennélfogva őfeísége­nek már előterjesztést is tettem, hogy Tolnai Lajos állásától fölmentessék. Radanovics Mihály ügyében az igazga­tóság kijelentette, hogy egy közbenjáró, Me­zei gyógyszerész ajánlotta nekik Radano­vics megnyerését, hogy azután. Radanovics sógorának, Garancsy miniszteri tanácsosnak támogatását megnyerje. Mivel azoniban Ga­rancsy a legnagyobb nehézségeket támasz­totta, kérdést Intéztek hozzá ez ügyben. Mi­vel nem tudta beváltani Radanovics azt, a mit az ő nevében Mezei gyógyszerész igért, vele uj megálladást kötöttek. Mezei szugge­rálta a társaságnak, Ihogy Radanovics utján lehet a közmunkatanács alelnökét befolyá­solni. Azt tapasztalták, hogy Garancsy a leghevesebben ellenzi a játékbarik ügyét. Ek­kor derült ki, Ihogy Radanovics nem a befo­lyásra, hanem csak bizonyos információk megszerzésére vállalkozott. Az alelnök egész egyénisége, egész életmódja olyan, hogy ő hozzá a gyanúnak még csak árnyéka senu fér. Az a csapás érte, hogy sógora az ő tud­tán kiviil ilyen dolgokat cselekedeti. Egyéb­ként ezt az ügyet a biróság fogja majd el­intézni, amelynek az összes iratokat ki kell természetesen szolgáltatni. A kormány mindent megtett, amit a leg­szigorúbb erkölcsi érzés követel. Azzal a ké­réssel fordulok mindenkihez, akiben a ma­gyar nemzet jó hírneve iránti tiszteletet és

Next

/
Thumbnails
Contents