Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)
1914-02-12 / 35. szám
i 1914. február 13. naépitő munkások az első kapavágásra készülnek. Addig pedig nem uj terveket, nem aktákat és légvárakat kérünk, hanem követeljük a már kész terveknek régóta indokolatlanul halogatott megvalósítását. •.••••••••••imuiuim»me(uii»hmuumiiii Adósok és hitelezők. (Saját tudósitónktól.) Árverelni, ikiiihiuzni a szegény .ember feje alól a vánkost, egyre-imásra szétszedni a bútorokat, levenni a képeket a falról, fölszedni a padozatról a szőnyegeket, bizony-bizony nem szép ,és nem kellemes dolog. De már azon tul vagyunk, hogy az adósnak fizetni! kelt és ha a hitelező nem kap pénzt, fölkopik szegénynek az álla. Mégis most felszisszen az ország, amikor arról értesül, hogy ezentúl a polgári törvényszékek az eddiginél szigorúbb eljárással' fogják az árveréseket illetékes közegeikket vezettetni. Mindenkit elárverelnek, ez annyit ident, hogy a hitelezők nem tudnák várni tovább és komoly veszedelemben nem az alperes, hanem a hitelező ,ek2i,sztenefája forog. , í A hitelező nem szivesen hajtatja végre kliensét, ez elvitathatatlan. Lehetőleg vár, mert jól tudja, a várás lehetőségének nyújtásával alkálimat ad üzletfeleinek, hogy miinél jobban érdekeltesse magát hitelezőjénél, annak hitelét minél fokozottabb mértékben vegye igénybe. Ez csak előny lehet egy merkantil emberre. Megszilárditja vonatkozásait üzletfelével és leköti magának, hogy igy üzletkörét biztos, szolid alapokra fektesse. Hány szegedi kereskedő van, akiknek a sok végrehajtás iránti kérés, a polgári .peres eljárás száz fifikája vagyonának tetemes részét emésztette föl. A közönség megszokta azt, hogy a végrehajtó mindennapos legyen házában. Mint régi jó barátot köszönti és a gyerekek cukorral kinálják a szigora arcú Mulatozás. Irta: Kutasi Ödön. Qárgyán Miska nem valami tehetős gazda, de mikor az újkor kiforrja magát, megtelik a háza emberekkel'. Mert fedni való dolog, Ihogy ujbor idejére igen megfogyatkozik a mezei munka. A házkörüli dolgot meg az asszony is elvégzi. Ráérnek a mulatozásra. összegyűlnek hát a jó szomszédok egy kis boritalozásra. A gazda szívesen, hordja még a vendégeknek. Szüzbor ez, a íboríináne nem Irta föl, lehet belőle jóiziüen inni, (Ugyanis egészen más izii a bor, ha föl van irva.) Isznak is. Az wjbornak pedig különös ereje van. Hamar a fejéibe száll az embernek. Ilyenkor aztán csupa rózsás a világ. Akár csak a tündérország volna. Kézről-kézre jár a kulacs. Régi jószág már. A bőr egészen el van rajta rongyolódva. A fakult szinek még sejtetik, hogy valamikor csikóbőrös cifra kulacs volt, Node az ital annál jobb belüle. Nem' érzik rajta a fa" szaga. Amint igy vándorutat jár a kulacs, hát belép a mulatók Iközé Bőrösök Antal. Beköszön-. bácsit, akinek é'les szeme, rutiniirozott látása rögtön kiterjed a legcsekélyebb részltetekre is. De hogy itt volt a végrehajtó, bepislantott a kredencbe és ,a Házi áldás rámájáról lefoglalta az aranyat, annak nem tulajdonit fontosságot a szegedi polgár. Itt volt nálunk a végrehajtó, mondogatják a társaságokban is, mert végrehajtva lenni a .mai eladósodott világban neim szégyen és holnapután visszaadja a rekonneszánsz vizetet. Szívesen látjuk. Legyen máskor is szerencsénk ! A végrehajtások még nem halálos Ítéletek, el lőhet viselni, hiszen legtöbb esetben nem követi liaitáció. Pénzbe sem kerülnek, a perköltségeket ügyvédnek, végrehajtónak, becsüsnek, szakértőnek, törne ggondnok 11 ák, kézbesítőnek hadd fizesse ki a hitelező. És ez az. A hitelezőik felnyögnek Budapesten és felnyögnek a vidéken is. Nyögésüket meghallgatja a budapesti polgári törvényszék és utasította a járásbíróságok vezetőit, hogy ezentúl szigorúbban hajtsák végre a novella intézkedéseit és ha az árverést a hitelezők közül csak egy is kéri, egyezségnek avagy halasztásnak többé helye nincs, hanem' a lefoglalt ingóságokat valamennyi végrehajtó kielégítésére el kell árverezni. Nagyon szivére megy az adósoknak az uj intézkedés, mely nem is uj, hiszen' — benne van a végrehajtási novellában. De eddig e rendelkezést nem foganatosították a végrehajtásokra való tekintettel. Aminthogy eddig az adósokra való tekintettel még a végrehajtást sem nagyon' gyakorolták, sőt az állam, város és közilntézmények egyáltalában beszüntették a végrehajtásokat. Bármennyire is közelebb állanak szivünkhöz a szegedi adósok, még sem lehet vétót emelni a főváiosi és a vidéki törvényszékek intézkedései ellen, melyek ezúttal a 1 hitelezők érdekeire is gondolnak. Valószínű, 'hogy Szegeden mindeddig, ezentúl sem ragaszkodik mereven és lelketlen szigorúsággal a törvény betűjéhez, és ha Budapesten attól félnek, hogy minden végrehajtást árverés követ, Szegeden ,csak nem lesz igy és a streug hivatalos eljárással való kacérkodás alighanem mumus marad. •Egyet azonban nem szabad .elfelejteni. Szegeden, a vidék egyik első kereskedő városában nemcsak adósok, dte hitelezők is vannak, feles számiban, sőt a legtöbb adós hitelező is. Megérdemlik, hogy néha napján az ő megmentésükre, érdekeik fölkarolására is rendezzenek segitő akciót. A tartalékos tisztek aktiváltathatják magukat. — A hadügyminiszter és a honvédelmi miniszter rendelete. — (Saját tudósitónktól.) Katonai körökben napok óta szenzációs, dologról beszélnek. Híre terjedt, hogy a hadügyminisztérium rendeletet adott ki, amelynek értelmében, a hadsereg tartalékos tisztjei aktiváltathatják magukat. E két katonai minisztérium .rendelete azért szenzációs* mert a tartalékos tisztek aktiválásait körülbelüli' öt lévvél ezelőtt beszüntették és azóta írnég a legnagyobb protekcióval >!& fölötte kétséges volt, hogy a tartalékos tisztnek az aktiválás iránt beadott kérvényét kedvezően intézik el. A hadügy miniszternek ós a honvédelmi miniszternek őfelsége jóváhagyásával ellátott rendelete nicst még a hadtestparancsnok* Ságoknál, illetve a hadiosztály parancsnokságoknál van és szolgálati uton fog leérkezni az ezredparancsnokságokhoz. A rendelet kiboesájtására, az késztette a katonai minisztériumokat, liogy a hadseregben, kevés a katonatiszt. Hetven százalékkal kevesebb a kel——— • —-- R——,LIKRBI——.-,7 A,,, — Aggyon Isten ... — Aggyon, Isten ... — Hát löhet-é? — kérdezősködik Börcsök a nagy mulatozás felül. — Lölhet a ... — vélik többen. Aztán csak kezébe nyomja a gazda Bőrcsöknek a kulacsot, amint az vándorutját befejezte. — Fogja kend, — kínálja föl az italt. —De jó kézben van! — vélekedik Bércsök, mivelhogy a gazda nem ivott. Qárgyán pedig nagyot huz a kulacson. Csakúgy kotyog a belseje. — Aggy Isten, . . . — Isten ü ... — mondja Börcsök s a kulacsot a szájához emeli. Jókorát huz rajta. Nem csuda, nagyon megszomjazott. A gyalogosan járó ember kifárad, jól esik neki az ital. Börcsök is messziről jött, egészen ötömös alól. Most csak éppen benézett Gárgyánhoz, a szomszédság okáért. — Hun járt kend? — kérdezik meg, beszélés képen. — Ötömös alatt;, a lányomnál. — Aztán; hogy élhetnek? — Mög vannak, csak ugy lassan. Így aztán tovább 'folyik a beszédL A kulacs pedig mind sűrűbben üresedik. A pipák is ugyancsak ontják a füstöt, akár a gőzös kéménye. Szürke Ihoimály lesz emiatt a szobában. A líüggőláimpa is nagyokat pislant. El alkar aludni. A levegő igeu fölmelegedett, azért nem ég. f — Ehuin-c, a 'lánynéző láimjpa! — évődnek néhányan. — Majd eresztök be levegőt, — véli Qárgyán s azzal kicsapja az ajtót. No meg aztán ki is kiált: — Roza te, hozzá be céklát, miög bicskát. — Tán az lösz a vacsora? — tréfálkozik Börcsök. Hogy aztán1 megjön a Roza lány, a cékI Iával, meg a bicskával, Qárgyán leszeli a ! cékla gyökerét 's tréfálkozva Börcsök felé nyújtja. — Élh'uu van é! . . . A második szelet már éppen ráillik a lámpa üvegjére, csak 'éppen, lyukat kell a közepén kerekiteni, miáltal a cilinder felső nyílása megszűküli — Igy ni! Majd jobban, buzi a levegőt. — adja a magyarázatot Qárgyán, amint a füstös lámpa élénkebb világot vet. Majd nemsokára lekerül a citera a szögről s a pattogó hangok 'mellett folyik tovább a mulatozás. Ez a citera, .vagy máskép tafli' Bnto r o H at SS Xárájzí.7. W V bűlopapuhasaiian szepezbetílnb be. ^ „ és]| mindennemű lakásberendezési cikkeket Telefonszám: 1303.=* -. SZEGED. -====s