Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-08 / 6. szám

1914. január 8. A tanyai vasút uj aktaszáma. (Saját tudósítónktól.) A városi közigazgatás árnyékában, csöndes, jó helyeken húzódnak meg az olyan ügyek, melyek nem kedvelik a nagy népszerűséget, nem ütnek zajt, ellenben néhány sorny-i entrefilet képében látják meg a napvilágot s azután évekre nyúló, hosszú álmodozásba merülnek. Senki sem háborgatja pihenésüket. Az emberek egy kicsit megcsóválják a fejüket, — „kis ügy" — mondják elnézéssel és mennek tovább, magukban talán hozzágondolván a mezőtúri bölcs megoldását minden világi szomorúságnak: kicsire nem nézünk . . . De ezt a szelid kis ügyet íülöniogjuk most és •fölcibáljuk erre a diszes helyre, honnan az ország-világra szóló, nagy események szoktak az olvasóhoz beszélni. Rászolgált alaposan. Arról szól az ének, hogy Szesztay László, a város műszaki tanácsadója, jó régen elkészítette a tanyai vasút terveit és azokat még a nyáron elküldötte a további lépések megtétele végett. Eltelt egy jó félesztendő, talán még több is, mikorra a „további lépések" elkezdtek megindulni. Most vesszük hírül, hogy a tanyai vasút ügyével bizonyos bizottságok fognak majd időt tölteni „már a legközelebbi jövőben . . ." Ej, aki áldója van, micsoda menetrendje van ennek a vasútnak már most is! Ha igy halad, a kétezredik évben egészen biztosan elkészülnek már vele az összes bizottságok és kimondják, bogy a tervek nem jók, vissza kell őket küldeni -a tervezőnek. Hát ilyenformán halad minálunk minden. Hol van az az ember, aki az elszántság és munkásság energiájával harcba merne szállani a bürokratikus közöny ellen, aki -a hóna alá csapna egy jelentős, agyonhalasztott iratcsomót és föltépné magában, hogy most már isten bizony nem nyugszik -addig, amig abból a papiroshalmazból ki nem hámozza az igaz ságot? Mert hát ilyen hivatalnok kellene a torony alá, aki a dolgok értelmét, lelkét, ten denciáiát nézi, a tervek megvalósíthatóságát mérlegeli, nem pedig csupán elintéz egy számot, mely már nagyon is sokáig csúfította az osztálykönyvet ki vezeteti en rovatával. A tanyai vasút legalább félszázezer em bérnek érdeke. Nyár óta fekszik az ügy ak tája mozdulatlan elhagyatottságban; nyár óta iölpiszkálía a tanyai vasút sorsát a -közérdeket szolgáló sajtó legalább harmincszor, átlag heten-kim egyszer, de a vasút reierense bedugta mindkét fülét és a világért meg nem hallotta volna a népek panaszait, a sajtó gúnyját, de még a saját lelkiismerete szavát sem. És mit tesz isten? Elérkezett a pirosbetüs újév, amikor ugyan hivatalos munka nap nincsen, ellenben uj számot kezd a rettenetes iktató, minek folytán már a tegnapi darab is hirtelen mül)r évi hátralékká alakul át. Hátralék, és még hozzá mult év<i, — ez már nagy szó. Előkerül tehát a tanyai vasút aktája a szekrény porlepte tetejéről és elintéződik olyanformán, hogy uj számot kapjon az iktatóban: lássa pénzügyi bizottság . . . Uj szám, 1914. évi! Nagy dolog ez, DFILMAGYABQRSZAQ bűvös erejű papiros, mely egy hosszú évvel meghosszabbítja megint a halódó akta életét. És igy meg ez időtlen időkig, amig ott künn a buta nép eszi a fejét, hogy nem tud mir kezdeni a termesztményével, a városi polgárság pedig a háborúnak tudja be, amiért piacán mindent méregdrágán vásárol. Oh! Ideje volna már, hogy ennek egyszer vége legyen! Nyár óta nem történt ebben az égetően fontos és sürgős kérdésben egy tollvonás, egy lépés, nem ejttetetit ki egyetlen szó, egyetlen hang, mely a vasút dolgát a megvalósuláshoz közelebb vitte volna. Most majd jönnek megint a bizottságok, melyeknek tanácskozásaiban minden van, csak jóakarat és szakértelem nincsen. Aztán jön a közgyűlés, ahol arról lesz szó, hogy kinek a tanyáját érintse a vasút? Persze ebben is unikum vagyunk. Szegedi ember nem azért nem fogadja el a vasút terveit', hogy az ő tanyáját nem érinti, hanem azért, ; mert érinti. A bölcs városatyának nem kell á. a vasút, van ö neki két csillagos homlokú pej'lova, ki tud azon járni a tanyára, ellenben igen is alapos kifogása van az e-l-len, hogy azért', az incifinci vasúiért egy darabot leszeljenék a földje sarkából, ép a tavalyi ültetésből . . . Minek is ide vasút? Akinek nincs fogatja, az ne vegyen tanyát. A künnvaló nép pedig férjen meg a tanyai kocsmákban és ne kívánkozzék cifra városi moziba járni. Nem neki való az, hat ökör ő ahhoz . . . Ilyenformán aztán el is jut majd az ügyirat a mindenféle közigazgatási ügyeknek végleges temetőjébe, a belügyminisztériumba. Hát most már szeretettel kérdjük, miért nem lehetett ezen átesni még a nyáron? Azóta talán ki lehetett volna már sürgetni a döntést a belügyminisztertől is. Ha pedig kitavaszodik az idő és megjön a várva-várt pénz, egyszeriben hozzá lehetett volna fogni a tervek megvalósításához. Megint forrong a Balkán. — A török-görög ellentét. — Az aegei szigetek sorsa. — Az albán trón jelöltjei. - Ostromállapot Valónában. — (Saját tudósítónktól.) A Balkánon újra háborús szelek fújdogálnak. Törökország és • - 11 vezérkarban is több fontos változás történt. Berlinből jelentik: A Vossische Zeitung jelenti Konstantiiuipolyból: A török fővárosban nem hiszik, hogy Muktár Mahmud basa berlini török nagykövet elfogadja a neki fölajánlott hadseregfélügyelői állást, hanem azt hiszik, hogy visszavonul a magánéletbe. A háborús szélek fújdogálnak. 1 oroKoi^s - msz k ok> azt mondják, Görögország mozgolódása megunt olkavai- berhm torok Muktár ja a lecsillapodott hangulatot és ha a kép ország között fölmerült ellentéteket eloszlatni nem sikerül, — amire éppen ugy nincs remény, mint amennyire egyes torrások szerint van, r— akkor a Balkánon hamarosan ismét fölcsap a háború lángja. A nagyhatalmak viselkedése egyelőre passziv a két or szaggal szemben, mert most még nem igen lehet kiszámítani, hogy mivé fejlődnek az események. A tél valószinüen még háború nélkül fog elmúlni, ha azonban tavaszig nem tisztázódik a helyzet, akkor Törökország, uj Dreadnoughtjai'ban bizva, amiket juliusban szállítanak neki, fölveszi a harco; Görögország ellen. A Balkán friss eseményeiről az alábbi távirataink számolnak be: Berlinből jelentik: A Tageblatt jelentése szerint a hármas-szövetség hatalmái tudják, hogy a nagyhatalmaknak Görögországhoz intézendő olyan értelmű plátói fölszólítása, hogy a görög katonaságot vonják vissza Kioszból és Mitilénéböl, nem biztat eredménnyel és abban állapodtak meg, hogy a nagyhatalmak nem vállalhatnak megbízást arra, hogy kierőszkoljdk a szigóleknek Törökország javára való kiürítését. Remélik azonban, hogy Görögország és Törökország háborúja egyelőre elkerülhető, mert az uj török Dreadnoughtot csak juliusban szállitják és mert Bulgária még nem elég erős a háborúban való részvételhez. A közteeső időt további tárgyalásra fogják fölhasználni. Konstantinápolyból jelentik: Hadi basa vezérkari főnököt és Hursid basa volt tengerészeti minisztert, aki a háború folyamán a 10. hadtestét' vezette, továbbá még kétszáz tábornokot, ezredest és alezredest nyugalomba helyeztek. Az erre vonatkozó írást ma aláírták. Via basát a vezérkar másodfőnökét a 10. hadtest parancsnokává nevezték ki. A pernin iuiuuv ii„s.y„w, hogy semmit sem tudnak arról, bogy Muktár Mahmud basa visszahívása közel van. Ha azonban a hir igaznak bizonyulna, akkor ezt ugy kell értelmezni, hogy a nagykövetét, aki nem föltétlen hive az uj-török pártnak, óvatosan ártalmatlanná teszik. Rómából jelentik: Venizelosz görög miniszterelnök, akii csütörtök este két napi tartózkodásra kle érkezik, pénteken kihallgatáson 'jelenik meg a kimig előtt. VenizetLosz hir szerint a görög király sajátkezű levelét hozza Viktor Emánuel királynak. AZ AEGEI SZIGETEK SORSA. Rómából és Londonból valamint a bécsi diplomáciai körökből egybehangzóan az a hir érkezik, ihogy a hármas-szövetség hozzájárult ahoz az angol javaslathoz, amely a Görögország által elfoglalt szigetekre vonatkozik. Oroszország és Franciaország már régibben hozzájárultak az angol javaslathoz. Ausztria-Magyarország, Olaszország és Németország között az utóbbi időkben eszmecsere folyt a javaslat fölött és most megtörtént a megállapodás, bogy a hármais-sövetség hatalmai nagyjában és egészében elfogadják Grey javaslatát. Közelebbi részleteik anég nem ismeretesek és igy nem tudni, hogy .szabtak-e a részletek dolgában a hármas-szövetség államai külön feltételeket. Török forráshói eredő információk szerint a török államférfiak azon az állásponton vannak, hogy Chios és Mithylene szigetek Kis-Ázsiáhíoz való közelségük folytán a leghatározottabban egybe vannak kapcsolva Kis-Ázsia sorsával. A két sziget úgyszólván a török ágyuk hatásköre alatt van és a szmirnai kikötőbe való bejutás fölött uralkodik. A porta nem tűrhetné el azt, hogy ezek a szigetek dsínét a fegyvercsemipészés és nemzetiségi izgatás középpontjai legyenek. A török diplomácia mindenesetre mindent el fog követni, bogy a nagyhatalmakat figyelmeztesse arra a veszedelemre, amely aibból származhat, hogy ha a két szigetet a görög agiTisza-Lajos körút 19. száni alatt I kaphatók, esetleg részletfizetésre