Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-29 / 24. szám

ÍÖM január 30 1>ÍJ MAG Y ARORhűLu Í 7. uyofc. árulnak ás ezen a téren is szép vizámmal aikaid kcíaasszcxiy. Délelőtt tizenegy órakor aztán egyik árusító nő felkiáltott: — Hűj-háj, melyikünk ég? Nosza lett ijedteiéig és miauién elárusító tapogatta: a saját, ruházatát Ugy látszik, inándegyik alatt volt parázs. 'Erős füstszag terjedt ós csakhamar hatvan—nyolcvan ember össaeszáliaidt. Egyik fiatal elárusitóieány nagyot kiáltott: — Tleea néni, lángol a ruhája! A Teca néninek - mondott öregasszony felsikoltott. A ruhája tétnyleg lángolni kezdett. Körülvették és eloltották. Csák a lábain szenvedett kisebb égési sebeket. — Meggyújtott a parázs, — -mondotta félig- nevetve és .félig mérgesem — Nagyon hozzá bujtani, ez a. fene hideg! És eldobta, a parazsat, le a, kocsiutra. Amig mindez megtörtént, több száz ember összesereglett. iA Kárász-utcán és a Kelemen-utcán azt beszélték, hogy ö-szeégett egy kofaasszony. S jellemző, liogy voltak olyanok, akik rögtön megjegyezték: — Ugy kelt neki, minek srófolják föl az árakat. Hát ez történt ma a Klauzál-téren és semmi más, -mert almikor a rendőr megérkezett, már szét ás oszoltak a nézők. Persze paró-tó nélkül, ebben, a nagy hidegben, — a humor osfak nem melegít. - Tisza gróf és Sándor miniszter Bokor szegedi gyógyszerészhez. A délmagyarországi gyógyszerészek január 22-én gyűlést tartottak, amelyen Bokor Adolf szegedi gyógyszerész elnökölt. Több szakmába vágó, aktuális kérdést intéztek el s a gyűlés, nevében Bokor elnök üdvözlő táviratot intézett ugy a miniszterei nőkhöz, mint Sándor János belügyminiszterhez, 'Bokor Adolf elnökhöz azután ma két levél érkezett, egyiket a miniszterelnök, másikat a belügyminiszter irta. Tisza István gróf levele igy hangzik: Igen tisztelt Uram! Fogadja és tolmácsolja kérem a délmagyarországi gyógyszerészék egyesülete előtt szives megemlékezésükért hálás köszönetemet. . Igaz tisztelettel vagyok kész szolgája Tisza. Sándor János belügyminiszter .pedig igy ir: Tisztelt Gyógyszerész Ur! A délmagyarországi gyógyszerészeik nevében küldött meleghangú távirati üdvözletért kiérem fogadják őszinte köszönetemet, egyúttal tisztelemet nyilvánítását, mellyel vagyok igaz hive Sándor János. Bokor Adolf elnök természetesen a gyógyszerészek egyesületét értesiti a miniszterelnök és a belügyminiszter szives válaszáról. — Deportáltak tiz munkásvezért. A dél-afrikai Egyesült-Államok kormánya el vetségek föderációjártak elnökét, a vasutasszervezet titkárát és a föderáció főtitkárát. Ezt az elhatározását a kormány végre is hajtotta. A tiz munkásvezért erős fedezettel éjjel Transzválból Natál-ba vitték és hajóra ültették őket, amely ma reggel indult Angliába. A hajó útközben sehol sem áll meg. A deportáláshoz jogot ad a hadiállapot, a mely Natálban még mindig érvényben van. Ép ezért kellett a deportált munkásvezéreiket Natálban hajóra tenni. A kormány utólag kérni fogja a parlamenttől beleegyezését és azzal fogja megokolni a deportálást, hogy az általános sztrájkra való lázítás alkalmas az állam alapjánk megrendltésére. A deportáltaknak lehetetlenné fogják tenni a viszszatérést. Az egész akciót nagy titokban 'hajtották végre. Angliában természetesen nagy az izgatottság. — Ankét a munkásbiztositás ügyében. A munkásbiztositás reformjáról a közvéleményt félrevezető híreket terjesztenék. Megbízható helyről halljuk, hogy a kereskedelmi minisztériumnak még semmiféle határozott terve nincs; ellenben tény az, hogy Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter a munkásbiztositó kérdésének alapos szakemberei -közül nyolctagú bizottságot delegált, amelyet a közeli napokban összehívnak. Ez a nyolctagú bizottság, a miniszter elnöklésével foglalkozik legelőször a reform alapvető kérdésével. — Aradmegye uj kórháza. Aradról jelenítik: A .váras közgyűlése ínég tavaly ejhatúrazta, hogy az öt évvel ezelőtt meghalt Spitzer Ignác jótékony célú hagyatékából fél millió koronát átenged Aradmegyének egy Aradon építendő uj megyei kórház számára. Sándor János belügyminiszter most jóváhagyta. ezt a határozatot azzal a kikötéssel, hogy az uj kórházán márványtábla örökitee meg Spitzer nevét. — Előadás Szerbiáról. Hétfőn, február 2-án este fél 8 órakor a kereskedelmi és iparkamara és a Lloyd-Társulat által közösen rendezett balkáni előadási ciklus utolsó előadása gyanánt Tonelli Sándor dr., a szegedi kereskedelmi és iparkamara titkára ismerteti Szerbiát és gazdasági jelentőségét. Az előadó egyúttal vetitett képekben mutatja be Szerbia fontosabb városait, térképeit, népviseleteit. Az előadásra tekintettel annak általános érdekű voltára, az érdeklődő közönséget ezúton is meghivja a kereskedelmi és iparkamara és a Lloyd-Társulat elnöksége. — Tiltakozás arutén-pőr ellen. Bécsből jelentik: Tegnap este a cseh nemzetiségi iklub helyiségében a csehek nagy tiltakozó gyűlést tartottak a máramarosszigeti pör ellen. A gyűlésen igen sok szlovén, horvát, rutén és szerb is megjelent. Egy cseh nemzetiségi képviselő, valamint a szlovén diákság egyik 'képviselőjének beszéde után határozati javaslatot fogadtak el, amely kulturális és jogi okokból tiltakozik a pör ellen. Ehez a tiltakozáshoz a szerbek nevében csatlakozni akart egy szerb diák. Alig kezdett azonban beszélni, a rendőrség képviselője föloszlatta a gyűlést azzal a megokolással, 'hogy nem ért szerbül. A résztvevők tiltakoztak a gyűlés íöloszlatása ellen, a rendhatározta. hogy deportálja a munkások tiz őrség azonban a terembe hatolt és eltávolilegkiválóbb vezéréi, közöttük a munkásszö- tótba a résztvevőket. — Pánik a közkórházbari. Szerdán délután négy órakor hatalmas füstoszlop csapott föl a szegedi közkórház hátsó részében. A füst nyomában láng lobbant s két perc alatt a szomszédos utcákon.már végigfutott a vészkiáltás: — Ég a kórház! De bent a kórházban, a folyosókon és a kórtermekben is nagy pánik támadt. A betegek kiugráltak az ágyaikból, riadt sürgésforgás keletkezett, majd a kórház irodájából telefonáltak a tűzoltókért, akik Papp Ferenc vezetésével alig egy perccel később hozzáfogtak a tüz oltásához. Az egyik hátsó raktárban nagy csomó szalma gyuladt meg s ha a tüzet idejekorán észre nem ve szi'k, könnyen veszedelmessé válhatott volna. Igy azonban alig néhány perc alatt eloltották ugy, hogy a rendőrség szerint is alig néhány korona kárt okozott csak. — Kuropatkin tábornok es a szerkesztő afférja. Péteivárról jelentik: Kuropatkin tábornak, aki orosz generalisszimusz volt az orosz-japán háborúban, párbajra hivta ki Mencsikovot, az ismert reakcionárius publicistát, a Novoje Vremja szerkesztőjét. A ki-hívásra Mencsikov egy tárcája adott okot, amelyben gyávának mondja a tábornokot. A szerkesztő visszautasította a kihívást azzal, hogy ő ellensége a párbajnak. Azonkívül bocsánatot is kért Kuropatkintól a Novoje Vremja hasábjain. Az ügyet azonban, mint az Utro Rosszija jelenti, nem lehet elintézettnek tekinteni. iKuropatkiw tábornok í ön tartotta kihívását és nem fogadja el Mencsikov bocsánatkérését. Mencsikovnak nem ez az első afféne, annak idején Fock tábornok és Eberhard tengernagy is kihívta párbajra, de Ő akkor sem fogadta el a kihívást. — Enyhült a háborús veszedelem. Berlinből jelentik: Múlófélben van a veszedelem s minden vaJószi-nüség szerint egyezség lesz Görögország és Törökország között Konstantinápolyból jelentik hiteles forrásból, hogy Chios és Mytilene a szujtáln. szuverenitása alatt fog maradni és önkormányzatot, kap. — A szegedi paprika és |a debreceni kolbász. Azt szokták mondani, hogy a szegedi paprika uralma a Lmjthánál megszürnk s a töltött káposzta és a debrecfinii ko!ltó.sz csak a magyar szent korrula országainak -tápláléka. Ezt az állítást megcáfolják ujabban maguk a párisigk, akik mintegy „rájöttek a pecsenye izére" s napról-napra nő ama franciák jszáima, akik nemcsak fenjt- említett rnstgyar specialitásokkal ismerkednek megy de megbirkóznak a kolozsvári szalonna és a székelygulyás veszedelmeivel is. Paris központjában, a rue Sainte Anne-ban, a híres párisi magyar vendéglőben szaporodik egyre azoknak a franciáknak ,a száma, akaik szívesen feleseréliik a vajjal főzött menüket a magyar konyha kincseivel s jó előre biztosítják maguknak a helyet a vendéglőben, hogy kedvükre válogathassanak özvegy Veszprémyné főztjei közül. A legérdekesebb a dologban, hogy aki egyszer belekóstolt a magyar kosztba, az rövidesen törzsvendége lesz a párisi magyar .konyhának, hive a turóscsu,száriak és kedvelője az .Esterházy-rostélyosnak. Igen érdekes, hogy a gyenge földrajzi tudással I rendelkező franciák, akik közül a legtöbbnek első kézből, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám alatt I kaphatók, esetleg részletfizetésre