Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-29 / 24. szám

Í9M. január 2$. BiWtfAGYABOESZAO 3. Az elnöki irományok előterjesztése után Tisza István gróf miniszterelnök beterjeszti az állami számvevőszék jelentését a mult év harmadik negyedében előfordult -előirányzatnélküli kiadásokról. Harkányi János báró kereskedelmi miniszter öt törvényjavaslatot terjeszt be a hajózási társulatok állami segítése ügyében. Napirenden van az ujonclétszám megállapításáról szóló törvényjavaslat. {Az előadói beszéd.) Simon Elaniér .előadó 'isimerteti iá törvény javaslatot. Igiaz ugyan, bogy még salia ily rossz gazdasági viiszanyok kört laelin kért <a kormány iétsaómiamejést, de viszont oz ország még sdba Siem volt lanmyira meggyőződve a létszámemelés .szüíkséjgiérőli, mint éppen most a közel mult eseményei után. Bár minden háborúnak mélg a gondoliata is távol áll tőlünk, mindnyájunkban óf az a tudiait., hogy minden eshetőségre készen kell lianinünk. A .napirendem lévő törvényjavaslat & hadserég ujonelétiszámát 31.300 emberrel emeli, .'Remélhető -azonban, hogy további .Mtezárrmmelésre már nem tesz szükség, mert Franciaország már nem birja tovább emelni a maga hadseregéniek létszámát és igy megszűnt annak a szüksége is; hogy Németország a liétszámcmaléshen versenyezzem veié. A javaslatot elfogadásra ajánlja. (Polónyi beszél.) Polónyi Géza tu javaslattal kapcsolatban arra hivatkozik, hogy .a balkáni államok sokkal kisebb hadi erővel! vivták 'ki függetlenségüket, mint amekkora hadsereggel mi rendelkezünk. Svájc, Dániai, Hollandia, Belgium, Svédország és Anglia nem vesz részt az általános fegyverkezésben -ás .mégis boldogul, Mi magyarok ugy járunk, mint az aiz ember, aki a háborútól félve saját kardjába dől és ugy hal meg. A létszáanameiésnék két tényezője van; az egyik az emberanyagnak, a másik .a pénznek nagyobb igénybevételei Ha kisebb államok a Iétsaámieinelés terén tovább haliadnak, -a biztos tönkrejutás áll előttük, még akkor is, h-a a több ujotiieot ki bírják állit ami. -Oroszországinak hetven millió -lakosa, van. Ha .esak ez az egy tény áLl előttünk, hogy Oroszország éwemkint akár 600.000 emberrel iis sza.por.ithat.ja újoncainak létszámát, akkor -is be kall látnunk, hogy mi e legveszedelmesebb szomszédunkkal nem tudjuk fölvenni a versenyt. Oroszország emberanyagban .minden pillanatban fölülmúlhatja szomszédait. Az az érvelés tehát, hogy ha szomszédaink szaporítják hadseregüket, akkor nekünk is emelni kell -a létszámot, meg nem áll, mert -ezan. az uton nincs megállás egészen a megsemmisülésig. A költségekkel ugyanígy vagyunk, Franciaországban: a hadiköltség .évenkint, 872 .millió frank, .Németországban 868 millió márka. Versenyezhetünk-e mi pénzügyi tekintetben ezek'-kaf az államok kai? (A nemzetközi helyzetről.) .Ki ne ismerné él, hogy mekünik ily országokkal nem lehet együtt tiámeolmi! Sem emberianyagban, sem pénzbein nem versenyezhetünk vele. Az oly államoknak, mint Magyarország, nemzetközi helyzetük megteremtésével és biztosításával kell a biztos pusztulás elöl megmenekülni. Hiszen már most is az anyagi tönk szólén. állunk, gazdasági téren már elérkezett az a pillanat, amikor mármár kimondhatjuk, hogy a nemzet számára menekvés nincsen. Mint politikus mindig azt vallotta, hogy Magyarországnak csak ugy van jövője, ha önálló nemzeti hadserege lesz Mint eddig, ugy a jövőben is ragaszkodni fog ehhez -az álláspontjához. Ezután hosszasan beszél az 1912. junius negyedikén történt dolgokról; hogy parlamenti csiny történt és ennek köpönyege -alatt enuuoiáltia azután az elök a törvényjavaslatnak első, második és harmadik elvárásban történt elfogadását. — Meggyőződésem, mondotta, hogy érvénytelemtil keletkezett törvény soha jogerőre nem emclkedhetik és mentségül art sem fogadja el, hogy délután a Ház szankcionálta a délelőtt történteket, mintán délutánra még csak ülés sem volt összehiva, tehát art tartani sem lett volna szabad. Addig, mig az emiitett eseményeik alkotmányos módon helyrehozva nincsenek, sem magát a törvényt, sem annak imódositlását törvénynek nem fogja el ismerni. Polónyi Géza egynegyed egy órakor áttért- -a javaslat közelebbi bírálatára, (Okolicsányi és Zalán.) Polónyi Géza később a többséget támadta s olyan kifejezéseket iis használt, hogy az elnök kétszer rendre utasította. Amikor másodszor is ren-dreutiasitottia, lakkor .Pólónyi bejelentette, hogy nincs több mondani valója és -leült. Okolicsányi László, majd Zalán Gyula beszélt ezután. Mind a -ketten a javaslat mellett beszélteik és hivatkoztak arra, hogy a mai európai helyzet megköveteli, hogy a hadseregünket fejlesszük. (Hazai mimsrter beszéde.) Hazai Samu báró délután négy órakor kezdett egy óránál tovább tartó beszédének az elmondásába. A honvédelmi miniszter azzal kezdte beszédét, 'hogy tanulságul idézte az első balkáni háború eredményeit. — A nagyihatalmak azt hitték, — úgymond, — hogy a nagynak hitt Törökországgal nem keverednek komoly konfliktusba a kis balkáni országok. Maga Tőrökország se hitt az utolsó pillanatig a háborúban. És a hihetetlen dolgok mégis elkövetkeztek, mini nagyon is kézen fekvő eredményeik. A szövetséges balkáni államok összesen nyolcszázötvenezer embert tudtak harcba vinni, ellenben az európai és ázsiai ozmán birodalom csak háromszázötvenezer embert. — A hadsereg létszáma nagyon is fontos, — mondotta Hazai miniszter, — a minőség mellett a legfontosabb. Ez természetes. Majd idézte, 'hogy a külföldi hadseregnek létszáma mekkora, párhuzamot vont az egyes nagyhatalmak erre vonatkozó statisztikái között. Solk a tenni valónk tehát, ha az egyensúlyra tekintünk. (Elfogadják a javaslatot.) Hazai báró miniszter igy fejezte be a •beszédét: — Mindenre el kell készülve lennünk. Föl készülnünk arra is, hogy esetleg szövetség nélkül keveredünk háborúba. Nem játék lesz, nem hadi játék, hanem élethalálharc! Ezt vegyük tekintetbe, amikor erről a kérdésről tárgyalunk. A Ház a javaslatot elfogadtab csupán azt a módositást tette még Hazai Samu báró ujabb felszólalása után, hogy a fősorozás idejét az országban rendeletileg állapítsák meg. Az ülés fél'hat előtt végződött. A fogadalmi templom iigye a közgyűlés előtt. — Incidens Dobay Gyula dr. és Csernovics Agenor között. — (Saját tudósitónktól.) Ismertette a Délmagyarország Pillich Kálmán törvényhatósági bizottsági tagnak azt az in-ditványát, amelyben szóvá tette, hogy a fogadalmi templomot nem a Schulek-féle tervek szerint építik, mint ahogy a közgyűlés 'kívánta, hanem lényeges változtatásokat tettek rajta. iPillidh a fogadalmi templom épitőjét, Foerk Ernőt okolja ezért, aki állítólag önkényesen jár el az épités körül. Az inditvány szerint a templom tornyát, amelyet Sbhulek monumentálisan konstruált meg, teljesen -elrontotta a mostani rnüiépitö, a toronynak lehetetlen süvcgcukorformája wan, ami egészen lerontja és tönkreteszi az esztétikai összhangot. Azt is szemére lobbantotta Pillich a tanácsnak, hogy az a bizottság, amelyet a tanács a fogadalmi templom, építésének ellenőrzésére rendelt ki, nem teljesíti kötelességét. Az indítvány oda konkludált, hogy a tanács sürgős vizsgálatot inditson ebben az ügyben és ügyeljen arra, hogy a Sebulék-féle terveket idegen kezek ki ne forgassák eredeti mivoltukból. Az inditvány nagy hullámokat vert föl a mai közgyűlésen. Még személyes incidensnek is okozója volt, amely Dobay Gyula dr. és Csernovics Agenor között játszódott le s annyira kiélesedett, hogy az elnök kénytelen volt az ülést öt percre felfüggeszteni. Gaál Endre dr. tanájcsiös referált Pillich indítványáról és azt javasolta, hogy térjenek napirendre fölötte, mert a változtatásokat az építő bizottság eszközölt-e, az •építkezést pedig egy, a közgyűlés választotta ellenőrző bizottság kiséri figyelemmel, Foerk tehát nem (követhetett el önkényeskedés!. Fajka Lajos dr. azt kérdezte azután Gaál Endre dr.-tól, hogy azóta, amióta a fogadalmi templom épül, összohivták-e egyetlen egyszer is art a bizottságot, amelyej a 5 közgyűlés a fogadalmi templom építkezéseinek ellenőrzésére rendelt ki. A gyönyörű Schulek-féle terveknek alig van nyomuk a fogadalmi templom építésében. A torony süvegcukoralaku lett, magát a templomot eltolták. Mindezekre nézve választ kér, addig nem fogadja el a tanács javaslatát. A választ Jászai Géza adta meg. Nem áll az — mondta, — hogy a kiküldött bizottság változtatást tett a Schulek-féle terveken, ehez a bizottságnak semmi joga nincs s igy képtelenség ilyesmit még csak föltételezni is. Dobay Gyula dr. megnyugvással vette tudomásul Jászai kijelentését, de azt ő is igaznak látja, hogy Foerlk a fogadalmi templom tornyának fölépítésénél nem a Schulek-féle tervekhez alkalmazkodott, hanem önkényesen játt el. A tornyot teljesen elrontotta, olyan az, mintha magyar nadrághoz tót kalapot tesz föl valaki. Egyébként pedig a fogadalmi templomot a város legszerencsétlenebb alkotásának tattja; az ilyen tervek elkészítése semmi munkával nem jár. de annál több költséggel, azért szeretik az építészek. Az olyan terveket, mint amilyennek az alapján a fogadalmi templom épül, 25 líráért léhát vásárolni Roméban és Firenzében. Indítványozza, mondja ki a közgyűlés, -hogy ragaszkodik a Schulek-féle tervekhez és azoktól semmiféle eltérést meg nem enged. Tóbiás László Dobay dr.-ral polemizált A fogadalmi templom terveiről — úgymond — a tápéi kupaktanácsban lehet olyan hangon beszélni, mint ahogy Dobay Gyula dr. ur táltc, de nem egy olyan testületben, mint amilyen Szeged város törvényhatósági bizottsága. Dobay Gyula dr. lehet jó ügyvéd mondotta — de bocsásson meg, az építészethez egyáltalában nem ért, mert ha értene, nem tenne olyan kijelentést, hogy 25 líráért meg lehet kapni Rómában a Schulok-féle terveket. Minthogy ez egyértelmű azzal, mintha Schuleket plaglzáláséal gyanúsította volna meg, Dobay dr.-nak ezt a kijelentésed határozottan visszautasítja.