Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-25 / 21. szám

2. DÉLMAGYARORSZAG 1914. január 28. •MM** ban tudjuk, miért nincs még mindig közkórházunk, amelyről •— sajátságos — soha sincs izenni valója a kulturtanácsos unnak; miért gyarapodnak ugy gyáraink és miért erősödik oly rohamosan kisiparunk; miért sokasodnak ugy vállalataink és miért siet közibénk annyi előzékenységgel a nagy tőke. Mert a hatóság minden tagja megérti és sikeresen megoldja feladatait. Mert senkisem kicsinyes és mindenki nagyikoncepcióju. Mert a fejlődés útjait jól megválasztották, akadályait eltávolították. Mert itt az iparos és a vállalkozó nemcsák békés zavartalanságban teljesítheti nagyszerű hivatását, hanem elismerésben és támogatásban is részesül. Beszéli a kinetofon. A szines, a szép, de tökéletesítésre váró és hazug kinetofon. A honvédelmi miniszter Bécsben. Bécsből jelentik, hogy Huzal Samu báró bonvédelmi miniszter tegnap Budapestről Bécsbe érkezett. , Szentesitett törvény. A hivatalos lap imai száma közli „az állami, törvényhatósági, vicinális és községi közutakon az 1913. évi árvizek általi okozott rongálások következtében végrehajtandó 'helyreállítási, valamint építési munkálatok költségének fedezetéről" szóló 1914. évi VI.. úgyszintén „az Ogulintól Kinin irányában létesítendő ál'lam-. 'vasúti vonal megépítéséről" szóló 1912. évi XLVIII. törvénycikk 4. §-ának módosítása ügyében készült 1914. évi VII. törvénycikk szentesített szövegét. Népgyűlés a városrendezési politika ellen. — A külvárosi polgárság csatornázást követel. — (Saját tudósitónktól.) Vasárnap a külvárosi polgárság, amely a város lakosságának jelentős részét alkotja — olyan jellegű népgyűlést tart Szegeden, amilyenre ritkán aikad példa. Tüntetni akarnak a mai városrendezési politika ellen, amely szerintük úgyszólván, semmit sem törődik a külvárosi lakosság legfontosabb érdekeivel. Szóvá kivárnák tenni; hogy a város kilenctizedrésze csatornázatlan, amiből különösen a külvárosi lakosságra háramlanak állandó bajok és veszedelmek. Különösen a közegészségügyet veszélyeztetik a külvárosokban uralkodó ázsiai állapotok. Maláriák és betegségek terjesztői a külvárosi házak udvarán felgyülemlő szennyvizek, de az utcák is lehetetlen állapotban vannak. A csatornázatlanság az oka annak, hogy esőzések idején egyes tereken valóságos tavak keletkeznek, a viz a pincelakásokat tölti meg és — amint az ősszel is akadt sok példa rá — családok lesznek emiatt hajléktalanokká. 11a nagyobb vihar vonul végig a városon, e külvárosi házak, mintha papiros'bóll lennének, dőlnek össze. Ezek miatt a szégyenletes állapotok miatt akar demonstrálni a 'külvárosi polgárság a mai városrendezési politika ellen. A falakon és hirdetési oszlopokon hatalmas plakátok hivják föl erre a népgyűlésre a közönség figyelmét. A negyedik kerületi polgárok és háztulajdonosok, akik a mozgalmat megindították, a következőkben adjá'k magyarázatát a vasárnapi népgyűlésnek:, — A szegedi negyedik kerületi iháztu- . lajdonosok és polgárok egyesülete a felső- ; város Nagy-köruton kívüli részének csatornázása s az egész város általános csatornázásának mielőbbi keresztülvitele tárgyában; az érdekelteik és az összpolgárság részvételével nagy népgyűlést tart január 25-ém délután 3 órakor. A népgyűlésre plakátokon meghívták az összes törvényhatósági bizottsági tagokat, ezenkívül a város két országgyűlési képviselőjét. A gyűlésén határozati javaslatot fogadtatnak el, amely azt kívánja, hogy mondja ki a népgyűlés határozatképen, hogy Szeged város közegészségügyét a legnagyobb mértékben veszélyeztetve látja azáltal, hogy a város kilenctized részében csatornázatlan s ezúttal járványok, maláriák fészke. Ezért kéri a népgyűlés a belügyminisztert, mint harmadfokú egészségügyi hatóságot, hogy a várost az általános csatornázás azonnali megkezdésére utasítsa és kötelezze. Kéri továbbá a belügyminisztert, hogy a közrendészeti és épitkezési szabályrendeletnek azon szakaszait, melyek a csatornázatlan városrész háztulajdonosait emésztőgüdrök építésére kötelezni, mint célra nem vezetőket, hatályon kivül helyeztesse. A kérdés nagy fontosságára és egész várost átölelő nagy fontosságára való tekintettel nagyon kívánatos, Ihogy a polgárok ezrei demonstráljanak a helytelen városrendezési politika ellen. Itt az ideje már, Ihogy a vezető körök is tudomására jussanak annak, hogy a külvárosok mai helyzete tarthatatlan. ••»••••••••••••••••••••••••••>••>»••••»••••••••••» Birodalmi tanács az iszákosság ellen. Péter várról jelentik: A birodalmi tanács tegnap tárgyalni kezdte a harmadik duma által elfogadott törvényjavaslatot az iszákoeságra vonatkozólag. Witte gróf hosszabb beszédiben kifejtette, hogy utódai elrontották az ő pénzügyi politikáját. Növelték ugyam a készpénzállományt, de a nép iszákosságá* ból befolyt jövedelem által. Kokovcev miniszterelnök kevesen polemizál Wittevol ós kifejti, hogy ha a páliinkamouopolium jövedelme emelkedett, ez az előállitási költségek csökkenésének talaj donithaté. (Az iszákosság elleni küzdelem épp oly eréllyel folyik, mint Witte idejében és épp ezt a eélt szolgálja az előterjesztett törvényjavaslat is. kes utána nézett és elismerően bólintott egyet: — Mariska mégis csak a legkülönb aszszony. — Hm! — A keresztfiam pompás fickó. — Hm! Orbán elmosolyodott. Kerekes éppen ki akart egy kártyát játszani, amikor ezt a mosolygást észrevette. — Na! — mondta — mi az? Érthetetlen volt neki ez a mosolygás. ö minden vasárnap elmondta ezeket a dicséreteket; a dicséretek minden vasárnap — öt év óta — megjegyzés nélkül .tudomásul vevödtek. Miféle mosolygás ez most? — Na, mi az? Orbán még mindig mosolygott. Rejtelmesen, ravaszul, örömmel és büszkén. — Na, — mondta Kerekes nyugtalankodva és türelmetlenül — hát mi az? Orbán mosolyogva rázta meg a fejét. — Te játszol ki — .mondta. — Nem, — felelte Kerekes — mondd meg előbb, mit nevettél. Orbán összefogta a kártyáit, maga ielé hajlította őket, hogy beléjük ne lehessen látni, azután az asztal fölött és a kártyáik fölött előredűlt Kerekes felé. —Pszt! —mondta, — Mariskának nem szabad hallania, ö szégyelné. Megtiltotta, hogy elmondjam. Csak ikésőbb szabad... — Mit? — kérdezte Kerekes meghökkenve. Orbán ragyogó arccal súgta: — A keresztfiad nem marad már sokáig egyedük Télre kis testvért ihoz neki a gólya. Büszkén dőlt hátra a székén és magához szorította a kártyáit. — No, komám! — mondta ravaszul hunyorgatva. — Iszunk-e a keresztelőn? Kerekes mozdulatlan arccal nézett rá. — Igen, — mondta nagyon halkan, — igen... Orbán megint rendesen elhelyezkedett az •asztal mellett és belenézett a kártyájába. — Te, — mondta — Mariska előtt egy szót se. Es kijátszani, kijátszani! Te vetted fék Kerekes belenézett a kártyájába, de nem látott semmit. — Kijátszani, kijátszani! — mondta Orbán türelmetlenül. Kerekes fogott egy kártyát és letette az asztalra. Orbán diadalmasan csapott .le rá, a parti közepén azonban boszankodva mondta: — Oh! hiszen te meg vagy őrülve. Hogy játszol? Kerekes Végigátszotta a partit, de azután felállott. — Nem, — mondta nyugtalanul és idegesen — nem tudok tovább... A bor lesz! A fejembe ment. Inkább sétáljunk. — Még csak hat óra. — Nem tesz Semmit. Elmentek —• egy ólával korábban, mint ahogyan szokták •— a vasárnap esti sétájukra. Elmentek a Püspökkertbe, azután a Marospartra; Orbán megpróbált beszélgetni, de Kerekes hallgatott. Hallgatva és sietve ment előre. Orbán alig tudott Vele lépést tartam. Fél nyolc tájban azt mondta Orbán: — Menjünk haza. Készen lesz már a vacsora. Elindultak hazafélé. Kerekes azonban most már egyre lasabban ment; a léjét lelógatta és Orbánnak egyre meg kellett állnia, hogy el ne hagyja. A minoriták temploma előtt végre egészen megállott. — No! — mondotta Orbán. Kerékes a fejéihez nyúlt. — Nem, — mondotta — nem megyek fel. Nem érzem jól magamat. Haza megyek. — Eh, gyere már. — felelte Orbáb — Mariska majd ad egy kis forralt bort, attól jobban leszel. — Nem, nem meihetek. az újonnan megnyilf HüforiMflini ssemMi ba. és mindennemű lakásberendezési cikkeket Telefonszám: 1303. Xarfcz-o.7. SZEGED.