Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-24 / 20. szám

Í914, január 24. DÉLMAGYARORSZÁG s. tárói szóló javaslat tárgyalását is (beterjesztik. És jelenti, hogy 'legközelebbi 'napokban. a kormány beterjeszti a választókerületek beosztásáról szóló törvényjavaslatot. Remiéli, hogy mire a delegáció ideje elérkezik, addig nagy és fontos miunkát végeznek be. A Ház a bejelentést élénk 'helyesléssel veszi tudomásul. Az ülés háromnegyed ötkor véget ért. Megkezdték a feministák munkájukat. — Raskóné a szegedi mozgalomról. — (Saját tudósítónktól.) Nagy érdeklődéssel kisért megalakulása után ,a szegedi feministák egyesülete megkezdte munkásságát. Ugy látszott, hogy az értékesnek Ígérkező akciót mindjárt az elején disszonáns hangok fogják megzavarni. Olyan helyeken ugyanis, amelyeknek nlőmozgalmi kérdésekről való jólértesültségében híznunk kell, azt hallottuk, hogy Raskó Istvánná a Katolikus Nővédő Egyesület elnöknője mozgalmat kezdeményez a szegedi feministák egyesülete és törekvései ellen. A hir nemcsak érdekesnek, de jelentősnek is látszott, amennyiben valódisága. esetén alkalmas lett volna arra, hogy a nőmozgalmak vezérei és harcosai között háborút keltsen. Minthogy Raskóné Szegeden tartózkodik, az igazság megtudakolása céljából hozzá fordultunk. A következőket volt szives mondani: — Távolról sem felel meg az igazságnak az a híresztelés, ihogy én a fenni,mist a mozgalomnak ellensége vagyok, vagy, hogy a szegedi feministák egyesülete elten akciót akarnók kezdeményezni. Lehetetlen ez annyival inkább, mert ma még tisztában sem vagyok a feministák szegedi egyesületének programjával, nem tudom, hogy -miit akarnak. Ha majd kialakul előttem munkásságuk köre, akkor mindenesetre állást fogok foglalni. Elolvastam a programjukat, amelyet ép a Délmagyarország közölt, de én ugy látóim, hogy abban mindkét feminista irányzatból van vailarni, persze, bizonyos lolkáíis ízlésnek megfelelően alakitva. Egyébként igazán nem tudom, hogy mit végezhet Szegedien a feministáik egyesülete. Nővédelemre itt van a Katholikus Nővédő-Egyesület, gyermekvédelemre a Kisdedóvó- és Jótékony Nöegyesület, jótékonykodásra a nőegyiesületek, nevelésre a nőipariskola. Az urinők otthona hiányzik még és ha a feministák egyesülete ennek megteremtését tűzi ki céljául, nagyon helyeseni cseleikszik. Eddig a nyilatkozat. A feministák egyesületének választmánya pedig ma délután öt órakor ülést tartott, hogy munkásságát megkezdje. Határozataiból melyeket hozott, plasztikusan kezd kidomborodni munkásságának irányzata. Február 2-án délutánra értekezletre hívják össze a tagokat, hogy megalakítsák a csoportokat, szétosszák a munkát. Nyilvános előadás tartására meghívják Giesswein Sándort. A gyermekvédelmi, bizottság kiképzésére Szirmay Oszkárnét, a .nőtisztviselők osztályának kioktatására WiU helm Szidóniát kérik fel. A gyakorlati tanácsadó a jövő hónapban megkezdi munkásságát. Hogy a bizottság sikeresen, végezhesse munkáját, díjtalanul állnak rendelkezésére az egyesületnek orvos, tanár ós ügyvéd tagjai. Bútor zAlHtásokat hely- ITrigAr Benő ben és vidékre, berak- ® Befejezés előtt Fülöp József fegyelmije. (Saját tudósítónktól.) Ismeretes a Délmagyarország olvasó közönsége előtt az a fegyelmi, amely Fülöp József tanyai igazgató-tanitó etíen éveik óta tart. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, hétfőn Ítélkezik ebben az ügyben. Fülöp — aki nagy energiáival védi (igazát és hangoztatja ártatlanságát — barátait meginvitálta erre a tárgyalásra, mondván, hogy az úgyis nyilvános. Ugy látszik, a fegyelmi személyes harccá élesedett ki Scossa Dezső élten, aki szegedi tanifelügyelő korában a vizsgálatot megindította. A vádak, amelyek Fülöp ellen a vizsgálat során1 fölmerültek, a következők: Fülöp a szegedi állami tanyai iskoláknak gondnoka is volt. Azért folyt tehát vizsgálat élleme, mert az iskolák fentartására kiutalt pénzeket szabálytalanul kezelte. Igy pl. az 1907—8. tenévi számadásokat a helyett, hogy 1908. szeptember 1-ér.e eltóészitette volna, Októberben lemondott a gondnoki tisztről s a helyébe választott Kálmán Bélának nern a számadást, hanem egy csomó nyugtát pénztári naplót adott át azzal, hogyha hiány van, ő fizeti meg. Tényleg 1100 korona hiányt állapítottak meg, de azt Fülöp csalk 1910. julius havában téritette meg Kálmán Bélának, eljárását ugy leplezvén, hogy a tamfelügyelő sürgetéseit nem mutatta be a gondnokságnak és az csak 1910. julius havában jutott tudomására annak, hogy mi folyik a háta mögött, mikor a tanfelügyelő sürgető rendelete Füilöp távollétében hozzá eljutott. Fülöp akkor beismerte, hogy a hivatalos pénz nincs meg s azt — amig valahonnan meg nem szerzi — át nem adhatja. További vádak, hogy valótlan jelentéseket tett hatóságának, az iskolalátogatásokat hanyagul teljesítette, 500 korona előleget vett föl az iskola pénzéből, hogy be egség ciimén félévi szabadságot kiért, de 1912. április havál5j 0 ározást szítra? raktár helyiségben eszkOzfll szállító Szeged, Jókai utca l.sz Telefon 34. S S a a a a s a a a SÁRGA G S I K •r 0 ül a a a « ¥ ¥ ¥ ¥ n « ¥ a a a a a a a a a a a a ban már semmi baja se volt, hogy hivatali főnökeiről tiszteletlenül nyilatkozott, majd azokat hírlapi cikksorozatokban támadta. Vizsgálat folyt Fülöp ellen amiatt a vád miatt is, hogy botrányos mulatságokat csap a felsőtanyai igazgatói lakásban, nejét és i gyermekét éhezteti, csakhogy elüldözze magától. Ezek miatt a vádak mia.t a közigazgatási bizottság felfüggesztette állásától. A közoktatásügyi miniszter a felfüggesztést mellőzne, de a vizsgálat kiegészítését, elrendelte. Az indok az volt, hogy Fülöp immár nem pénzkezelő. A vizsgálat persze tovább folyt, a legtöbb panasz állítólag beigazclást is nyert. A királyi ügyész indítványa ennék következtében az, hogy miután Fülöp viselt dolgai itt működését lehetetlenné teszik, helyezzék át büntetésből saját költségén mds állásra. Folytatódik a tojástánc a vásárcsarnok körül. - Megveszik Strasser terveit. — (Saját tudósítónktól.) A legutóbb tartott közgyűlésen nem tudtak véglegesen dönteni afelől, hogy ímegvásárölja-e a város Strasser Albertnek a vásárcsarnokról készített terveit, vagy sem. A 'közgyűlés a jogügyi és műszaki bizottságokhoz appellált: mondják meg ezek, követelhet-e valamit Strasser a város'lól és műszakilag alkalmasak-e Strasser tervei kivitel céljaira? A két bizottság pénteken délután Bokor Pál helyettes-polgármester elnöklésével összeült és a kérdésekre határozott választ adott. Nyílt kérdés maradt azonban a legfontosabb — pedig ez is felmerült az ülésen, — hogv versenytárgyalás, vagy megbízatás utján épittesse-e föl a város a vásárcsarnokot. Ez a kérdés az, amely a vásárcsarnok körül támadt bonyodalmakat előidézte s a terv megvalósítása elé a 'legsúlyosabb akadályokat görciitette. Azt most már tudjuk, hegy a bizottság Strasser Albert 'kielégítését javasolja — normális szempontokból, de hogy pályázat vagy miegbizatás utján akarják építeni a vásárcsarnokot, sőt hogy egyáltalán épitík-e, ezt miég mindig nem tudjuk. Az együttes bizottságok üléséről az alábbi részltetekben számolunk be. Bokor Pál helyettes polgármester tájékoztatta a .bizottságok tagjait az ülés tárgyáról. Afelett kell dönteni — mondotta — hogy Strasser Albertnek a vásárcsarnokra voniatkozo tervét, amelyet Strasser 8000 koronáért ajánlott föl a városnak, megvagy :*-e •a város, vagy som. Amikor a közgyűlés kimondotta, hogy vásárcsarnokot kíván lé'e iteni, Strasser önként ajánlotta föl a szolgálatait, elkészítette a tervet, amelynek adatait .aztán a tervpályázat kiírásánál a mérnökség javarészben föl is használta. Strasser legelső terve szerint 700000 koronát tett ki a költségwtés. Később ezt átdolgozta. A módosított terv szerint a vásárcsarnok építési költsége 1,074.000 koronára emelkedett. Végül, mintegy másfél év előtt, egy harmadik, még nagyobbszabásu tervet dolgozott ki Strasser, amelyben már 1,524.000 koronában állapította meg az építés költségét. Kétségtelen, hogy Strasser — mondotta az előadó — a vásárcsarnokot egyre tökéletesebben akarta megtervezni s amikor az utolsó terv is elkészült, megegyezést akart kötni a várossal. A helyi lapok azonl>an pályázat kiírását követelték s igy az egyezkedés meghiusult. Strasser visszalépett. Később pörrel fenyegette a várost, mire ismét egyezkedni kezdtek s igy jutott el ez az ügy odáig, hogy Strasser most 8000 koronát kór a tervekért. A bizottságok feladata az, — mondotta Bokor — hogy előbb jogi szem pont Ivói bírálják felül a kérdést, azután műszaki szempontból döntsék el, hogy Strasser fáradozásai és a terve megérdemlik-e a ki vént honoráriumot. Wimmer Fülöp szerint fölttélenül honorálni kell Strassernek a vásárcsarnok érdekében kifejtett tevékenységét. Rosenfeld Nándor: Annál is inkább, mert az övé az eszmeforrás.