Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-24 / 20. szám

-1 6. ÖÉIMAGYAROBSZÁ0 ar-twnw "fpt, iz* IjMBm 1914. január 24. Dobay Gyula. dr. jogi szempontból szól az 'ügy jogi részéhez és -azt mondja, hogy Strasser a várossal szemben támasztható követelésétől elesett akkor, amikor visszalépett és kijelentette, bogy nem reflektál semmiféle honoráriumra. Ami a szerzői jogot illeti, erre sem hivatkozbatik Strasser, mert amig a vásárcsarnok fölépítve nincs, szerzői jogbitorlásról addig szó sem lehet. Az, hogy a mérnökség a terv adatait a pályázatoknál fölhasználta, a városra nézve korrektség kérdése. Hozzájárul Strasser honorálásához akkor, ha a tervek csakugyan olyan értékesek, hogy a vásárcsarnok fölépítése céljából föltétlenül szükség van rájuk. Csernovics Agenor ,azt mondja, nem első eset, hogy a város nevében szégyelnie kell magát. Soha nem ismerte Strassert, tehát elfogultság nélkül nyilatkozhat. Ha a város (másfélévé,n keresztül tárgyalt Strassarrel és három tervet is kidolgoztatott vele, akkor nem is lehet vita arról, hogy ezért ne honorálják. Becsey Károly azt vitatja, liogy a tervpályázatoknál a Strasser-féle adatokat nem használták föl, hanem csupán azokat az adatokat, amiket & bizottság állapított meg annak idején. Csernovits: Ez műszaki rósz, ne tessék megbírálni, mert nem igy van. A bizottság is Strasser adatait használta föl. Becsey: Ezt jogi szempontból tartottam szükségesnek fölemlíteni. Ha ia morális oldaláról tekintem a dolgot, nem látom he, hogy a város obligóban volna. Pénzkidobásnak tartanám a nyolcezer korona megszarvazását, én tehát a város érdekéből nem járulhatok hozzá. Tordai Imre azt hangoztatja, hogy ha a vásárcsarnok épitése kivitelre kerül, az másként el sem képzelhető, mint a Strasser-féle tervek alapján. Kószó István dr. nem járul hozzá a nyolcezer korona megszavazásához. • Wimmer Fülöp sem jogi, sem műszaki szempontból nem szól a kérdéshez, hanem csupán morális szempontból s teljesen osztja Csernovics Agenor álláspontját. Kifejti, hogy Strasser adatait igenis fölhasználták. A középitészeti tanács több Ízben kifogásolta Strasser első terveit, ezért történt, hogy Strasser egy harmadik, tökéletes tervvel állt elő. Elvitázliatatlan tény, hogy Strasser másfél éven át a város rendelkezésére állott, a tervei a vásárcsarnok kivitelére igen alkalmasak — ez műszaki 'vélemény a város tehát még jó vásárt is csinál, ha nyolcezer koronával fizeti meg Strasser másféléves munkálkodását. Széli Gyula dr. azt mondja, hogy jogilag •nincs kötelezve a város a nyolcezer korona megfizetésére, morális szempontból azonban a közgyűlés honorálhatja Strassert s ebez ő is hozzájárul. Bodnár Géza dr. ,a nyolcezer korona megszavazását indítványozza. Maiina Gyula műszaki szempontból szól hozzá az ügyhöz. Strasser terve a forrása a vásárcsarnokról készült összes terveknek, kiváló és használható terv, műszaki szempontból tehát csak javasolhatja a közgyűlésnek a tervek megvételét, illetve nyolcezer koronával való honorálását. Regdon Károly szintén a tervek megvételét ajánlja. Ezután az elnök a vitát bezárja Most Tóth Mihály főmérnök beszélt és megerősitette azt, hogy Strasser terveit az előmunkálatoknál fölhasználták. Véleménye az, hogy Strasser terveit a kivitel alapjául is fel lehet használni. A részletterveket ráérnek elkészíteni majd akkor, ha a vásárcsarnok iigye a megvalósítás stádiumába keriil. Ezután szavazásra került a sor. A jogügyi bizottság kimondotta, hogy jogilag nincs kötelezve a város a tervek megvételére. A jogügyi és műszaki bizottság együtt ugy határozott, hogy Strasser munkáskodását honorálandó nyolcezer koronáért megvételre ajánlja a közgyűlésnek a terveket. A harmadik kérdést pedig, hogy a vásárcsarnokot versenytárgyalás vagy megbizatás utján épitsék-e föl, nyilt kérdésnek hagyta a bizottság mindaddig, amig ezt a tanács elő nem készíti. Ezzel az ülést véget ért. Az ülésen részt vettek: Bokor Pál helyettes polgármester, Balogh Károly pénzügyi tanácsos, Turóczy Mihály dr. tiszti főügyész. Tóth Mihály városi főmérnök, Járossy Sándor városi mérnök, Back Bernát, Becsey Károly dr., Bodnár Géza dr., Bózsó János, iCsernovits Agenor, Dobay Gyula dr., Kószó Is t-i ván dr., Kónya János, Kőrössy József, Lamdcsherg Mór, Malinia Gyula, Pataki Simon, Regdon Károly, Rosenifeld Nándor, iSomlyódi István, Szabó Gyula, Széli Gyula dr., Szigyártó (Albert, Temesváry Lajos dr., Tordai Imre és Wimmer Fülöp bizottsági tagok. A jegyzőkönyvet ördögh Lajos dr. osztályjegyző vezette. r ük G A Szegedre hozták a titokzatos anyát. — A gyermek-elhagyás hiteles története. — f'Saját tudósitónktól.) Mai számunkban megírtuk már, egy távirati jelentós alapján, hogy Posztós Mihály szegedi detektív Nagybecskereken megtalálta Paul Rozália személyében azt a nőt, aki hétfőn reggel az állomással szemben lévő Pill-féle szállóban elhagyta három hetes kis leányát. Paul Rozália 38 éves, naigybecskereki születésit varrónő. A varassal felhagyva Budapestre utazott, ahol mint cseléd kapott alkalmazást. Ttt azután másállapotba került. December közepén jött el Budapestről, a mikor is ugy érezte, hogy január elején fog lebetegedni. Budapestről hazautazott Nagy-i becskerekre apjához, akinek az Uri-utca 6. szám alatt lévő házban cipész üzlete van. Apjának azt mondta néhány nap múlva, hogy elmegy a temesvári kórházba és felvéteti magát a sebészeti osztályra, mert nagyon beteg és meg kell operáltatnia magát. Január 2-án el is távozott Nagy kócsikerekről és Temesvárra ment, ahol a bábaképző be fel is vették. Január 6-án leánygyermeke született, akit Jolán névre kereszteltek. Paul Rozália 14 napig maradt Temesváron. Érdekes, hogy a klinikán is hamis adatot mondott be; azt, hogy Nagybecskeréken a Korona-utcában lakik. A klinikáról egy asszonyhoz ment lakni egy napra és onnan Szegedre utazitt kis leányával együtt. Miután leányát a már ismert körülmények között elhagyta, hogy nehezebb legyen rátalálni, Szegedről nem ment vissza haza, Nagybecskerekre, hanem Nagykikindára váltott jegyet és két napig ott tartózkodott. Nagykikindáról hazautazott Nagybeeskerekro édes apjához, akinek azt mondotta, hogy már megoperálták, jól érzi magát, bár nagyon gyenge. Látható, hogy Paul Rozália primitív raffinériát hozott magával Budapestről és félszegül akart kibújni ballépésének minden konzekvenciája alól. A rendőrség ezzel az alkalommal igazán kiváló és logikus nyomozást produkált. Posztós Mihály detektív, a hogy Temesvárra érkezett, először is a bábaképzőbe ment, ahol mindjárt megtalálta az első nyomot. Eleinte nem ismertek határozottan a személyleirás'ból Paul Rózáira, de amikor a detektív felmutatta a Szegeden hagyott ruhadarabjait, akkor mindjárt megadták a kellő felvilágosítást és a. bejelentett, hamis lakcímet. Posztós detektív Temesvárról Nagybacskerekre utazott, ahol végigjárta az egész Korona-utcát, de itt senklsem ismert Paul nevü nőt. A detektív mindjárt gondolta, hogy a cim hamis lesz és ezért elment a főpostára, ahol a kézbesítőknél érdeklődött' Paul Rozália után. A főpostán akadt is egy kózbesitő, aki emlékezett egy ilyen nevü nőre és megmondta a detektivnek, hogy ez egy cipésznek a leánya, aki az Uri-futeában lakik. Posztós itt meg is találta, akit keresett. A nő eleinte mindent tagadott, de ami& r Telefon 1203. sz. Kárpitos m Mrtjinelj rt;zkttotQ» Í5 H Dús választék kész díván, ottomAn, matracok, is garnitúrák stb. — Javitások jótállással szaksze:: :: rüen és olcsón eszközöltetnek. :: BÜULaOGr :: kárpitos-üzlet Kossut Lajos-sugárut 6. szám* r: ••• Ki