Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-07 / 285. szám

DEDMAQYARORSZXa 1913 dcembere 7 mely irányadóul szolgálhasson egy-egy föl­merülő nyugdíjaztatásnál. Gall-ov ich érde­meit inem kivárnom elvitatni, nagy agilitását, mumkakészségét és az egyesiiilet kurdi szer­zett érdemeit mindnyájan ismerjük. Föleb­bezés-emmel nem is azt célzóm, ihogy ő meg­rövidíttessék, hanem hogy az egyesületi ügykezelés helyes mederbe tereitessék. Különös kifogásom van végül az el­nöki tanács megalkotása ellen. Nem esak a fölebbezésem elején említett általános okok miatt, hanem azért is, mert eíbben az egye­sületet vezérlő testületbe például olyan ur is bele került, aki a magyar helyesírás elemi szabályaival is hadilábon áll. Ettől lehet va­laki jó politikus, hithű hazafi, városának lel­kes fia, törvényihatósági bizottsági tag és még sok minden, csak egy kultúregyesület egyik fővezére neon. Tisztelettel kérem téhát a t. közgyűlést, hogy ezeknek a határozatoknak kiigazítása iránt intézkedni Szíveskedjék. Szeged, 1913. december 6. Pásztor József. A monarchia és Románia. Bukarestből jelon tik: A romáin közvéleményt a -legna­gyobb mértékben (meglepte az egyik londoni újságnak az, a hine, hogy Fürstenberg her­ceg, volt bukaresti osztrák és magyar követ /Unniuk ddejében Ikorjmányia /nevében figyeli­meztette Romániát, hogy ha Bulgáriát meg­támadja, a monarchia föl fog lépni Románia ellen. A bukaresti sajtó -igen szenvedelme® iinagyiarázatcíkat fűzött ebez a hírhez. A ro­imán kormány mégis szükségesnek látta, hogy szembeszálljon. ezzel a hírrel ós a hozzá kö­zelálló lapok utján ma kommünikét közöl, a melyben kijelenti, hogy a lonidoui táviratból egyetlen betű sem igaz. Asszonyok, ha pajzánkodnak. (Saját tudósítónktól.) A felnőttek idsáinytevése sok gondot ad most azoknak, a kik miim-dan életjelenséget pragmatikusan megindokolva szoktak ömmagniikiiiak megfej­teni. Hogyan kéli értelmezni a sziiffragettek viselt dolgait? lAfci szereti a dolognak a köny­nyebb végét, az egyszerűen olyan magyará­zatot ad, amilyen legfelül fekszik: boigy tud­ni illik az angol asszonyok politikai rajongá­sukban ez idő szieiriiint nem találnak a tünte­tésre más módot, mint hogy lehetőleg min­denlkiniek kólik-mdtlenék lenni igyekezzenek, a ki csak útjaikba alkad. Maguk az asszonyok is ezt a magyarázatot adják, illetve tudato­san, vagy öntudatlanul, ezzel a látszattal fe­dik he cselekvéseiknek igazi imivoltát. A esdnytevéseknek azonban' p&zihológini alapjuk van^ Tökéletes tiszteléttel az asszonyi nem iránt és annak a kijélentése után, hogy kulturemíber a nőik szavazati jogosultságának megadása ellen igazán nem hozhat fel egyet­len komoly érvet Selm, .talán szabad lesz ezt a pszibológiai magyarázatot itt röviden kör­vonalazni. Amióta Freud rendkiivüli sikerrel anali­zálja a lélek öntudiatJan tartalmát, azóta mind áttetszőbbelkkó lesznek az olyan lélökti­pusok, melyek kényszerképzetek (Freud elne­vezése szerint neurozisck) szakadatlan hatá­sa alatt állatnak. A léleknek ez a megkötött­sége a. tökéletes deterrmmáiltság állapota, Már Ostwald megfigyelt bizonyos típusokat, me­lyek a pubertást közvetlenül követő, ide még a fej lődés teljes befejezése előtt tevő, .tehát Garamváryné: És kinek a kedvéért ta­nulták meg a cigányok az angol himnuszt? Gizella: Szinésznő leszek. Most már biztosain szinésznő leszek. Felrúgom a fér­fiakat. Reggeltől-estig regényt olvasni, a ház­tartás gondjaival törődni, reggel csirkére al­kudni Savanyukuton . . . Garamváry (meglepődve): Hisz Már­tonfalvi bácsi mindenben segédkezik. Garamváryné: ö is csak férfi. Mártonfalvi (a sarokból előlép): Gizella drágá'Hotta a baromifit, amit én vásároltam, Garamváry (kissé szégyenkezve): Bh, eb ura a fakó, ezentúl a korcsmában étke­zünk, ha annyi bajotok van a háztartással. A pénz nem azért van, hogy takarékosan bánjunk vele. Testőr--koromban aranyat ad­tam borravalónak, aki a lovamat tartotta. Mártonfalvi: A császár kifizette az adós­ságot. Garamváry: Persze, az ember nem ma­rad örökké fiatal. Most nincs császár, nincs testőr. Füreden vagyunk és ti unatkoztok. Gondoskodni kell tehát, hogy jó! mulassa­tok. Garamváryné: Ma ©hol nap vége a nyár­nak. És ön újra kártyázik éjszaka. Garamváry: Úrnőm, kegyelem . . . Garamváryné: Már ismerem a szép szavakat. Bennünket ismét elküld magától. Jónapot, hódolatom a hölgyeknek. És reg­gelig lesi a makk-királyt . . . Gammvdry (türelmetlenül): É's mindig önre gondolok. Gizella: Bh, bien, hadd kártyázzon a pa­pa .. . Mártonfalvi ur majd kirakja nékünk a patienee-ot. Garamváry: Mártonfaivi majd kirakja a kártyát. Ugy-e leszel szíves, kedves bará­tom? Mártonfalvi: Harlminc éve ezt csiná­lom, Garamváry: És most már elmegyek. A hölgyek és az uraik várnak. Műkedvelő-elő­adást rendezünk. Az elnök nem hiányozhati'k a bizottsági ülésről. Hölgyeim, fogadják leg­alázatosabb hódolatomat. (El.) Mártonfalvi (papiros'szeletet vett elő zsebéből): Telhát a mai' piac . . . Két pár csirke, párja egy húszas . . . Görögdinnye és cukorrépa. Emberemlékezet óta nem volt oly drága a dinnye, mint az idén. Gizella: Istenem, a papa százezer forin­tot kártyázott el a nyáron. És éjjeli zenét ád Fruzsiink árnak. (El.) Mártonfalvi: És a cukorrépa . . . Garamváryné: És még szeret? Mártonfalvi: Asszonyom, én mindig a régi vagyok. A végzetem, a sorsom, a halá­lom: — asszonyom. A cukorrépa, amit az idén vetünk, szintén drágább lett. a 14 és 24 életévek közé eső korban, mintegy (kiélik produktivitásuk gerincét. Minden nagy dologról ókkor kapják az első benyo­mást, mely kitörölbetettelniül ibeteidegződiik telki tartalmukba és képet nyervén a tár­gyak és jelenségek felszínéről, ott megállnak -és tovább hatódni semmi kedvük micsen. Ma­gyarán, ós egyszerűen: vannak emberek, a kiknelk belső berendezése a középiskolával befejeződik ós akik felnőtt korúikban is, egé­szen életűik végéig abban a gondolatkörben élnek, mtedyet a sok első impressziót nyújtó (fiatalkor rajzolt bele tudatukba. Hány embert ilá'tiunk, akinek igazán nagy ós halálosan komoly dolgokról gyermekesen éretten felfogása van! És látunk olyanokat, a kik szinte teherként vonszolják felnőtt vol­tuknak kényszerült k-amoilyágát, elleniben föl­ragyog az arcuk, felolvad -a nyelvük, ha bor mellett, vagy intim környezetben fesztelenül űzhetnek egészen felszínes, léha kedvtelése­ket. És előkerül a -diákkori csínyek hosszadal­mas, dicsekedő felsorolása; jelentőség nélkül való élmények kiszinezése és emlékezetben való nj átéllése. Az örök kiskorúak, — igy jellemzi őket igen találóan Ostwald abban a könyvében, melyben a nagy emberek pszihcílőgiájáról. Igen sok pe-d-agógus kerül ki ebiből a fajtából, akik azért szentelik munkásságukat -a gyermekék nevelésének, mert a nevelés és növekedés formái között ragadta meg őket az élet a legnagy obb im­presszió -erejével. Természetes, hogy egy ilyen megfigyelés gyakorlati alkalmazásánál minidig szigorúan -disztingválni kell, mert. a tétel csak a pedagógusok egy részére és miim­idiig individuumokra voniatkozilk; ellenben számosan vannak közöttük olyanok, kiket a kenyérkereseti pályák speciális -eröel oszlása, vagy imás körülmények vontak hivatásuk felé. Már most vegyük tekintetbe, hogy az élő ember telki berendezésére nézve soha sem egységes, hanem ezer .apró-cseprő vonatko­zással visszaüt fogyatékos jellemekre, vagy ős-állati tipiusokra. Igen sok ember visszaüt az örök kiskorúak fentebb karakterizált for­máira és kedvvel, odaadással üz teljesen gyermekes foglalkozás-okat. Nézzünk egy igen jellemző szélsőséget. lA pórisa Comedie egyik ünnepelt szépségéről, kinek üdesége versenyre kél íReoamiier asszony bosszú fia­talságával, nemrégiben megírták a lapok, hogy otthonában tökéletes gyermeknek érzi magát; felugrik na asztal tetejére, hempe­reg a földön, belecsíp a szobalány karjába és általaiban ugy viselkedik, mint egy igen .neve­letlen kiis bakfis. Ez n-e-ki örömet szerez, sőt iákkor '.legboldogabb, ha öreg angol társal­kodónője alaposan összeszidja és sarokba állatja Gmaee kisasszony, ® különös ikedvtelé­sü szinésznő, megerősítette a róla terjesztett híreket, mindössze azt a magyarázatot adta, hogy -ezzel az életmóddal óvta meg arcán-ak és alakjának gyermekesen, üde fiatalságát. iGraoe kisasszony arcképe után átélve tényleg igen bájos teremtés és tekintve, hogy éveinek száma a h armadáik és negyedik X között in­Bátorokat v W bűtopíPutiiSzáliBn szerezhetonH be. és mindennemű akáeberendezési cikkeket ==»Tei«fonsiám: 1303.== az újonnan megnyílt BERHQUIGS GVULil Káráfz-ii.7. SZEGED.

Next

/
Thumbnails
Contents