Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-07 / 285. szám

1913. december 7. BÉEMAQYARORSZXQ ©adózik, ,a metódus eredményes voltáról is bizonyságot szolgáltat. íme, ágy kell magyarázatát adni olyasvalaminek, amá az embernek a vérebein van. Az angol kisasszonyok tudvalevőleg fiúsan szabad .nevelést kapnak és ugyancsak kiélvezik a pompás .angol, kerti nevelőintézetek által nyújtott szórakozásokat. Uigy látszik, mintha a csinytevő hajlam ebből a ikonból maradnia meg beniniük s csak a felnőtt kor tudatos mérséklete szorítaná vissza élénk temperamentumukat valamennyire. Kapóra jött nekik a politikai jelszavak melMiett folyó feminista kiizdélem. Teljes szabadsággal rá teljes erkölcsi igazolással rosszalkodhatnak tehát a felnőtt emíber rendelkezésére álló rendkívüli változatos fanmák között, melyek nélha-inéha, imiint a Diawison-lány tragikus sorsa mutatta, igen kockázatos vállalkozásiakra is elragadják őket. Nem álilitjuik, hagy az egész angol szüffnagett-mozgalomnak ez a nyitja. Nem. Csák e.gy tünete. S ihogy ia tünetnek tényleg ez a legjogosinlitaibb megitélése, mutatja, az., hogy már akadt kifejezője az angol' közéletben, mely ,a bothüntétés visszaálllitását kívánja a szüffuagettek ©sinytevráei ellen. Anglia, a szabadiság hazája, bizonyára csaik mumusként hozta elő a retorziónak ezt .a képtelen: rá barbár formáját, de magának a gondolatnak felvetésével1 jeilezte, hogy a tömegsz.uggesztió (jelenségének a psziihólógiaii rejtélyét megérezte, kihámozita és megértően tal'án meg is .fogja (bocsátani. (d) Iparostársaimhoz. — Irta: Kecskeméti Antal, lakatos-mester, — A küszöbön lévő városi képviselőválasztások alkalmából, volna néhány szavam iparostársaimlhoz. A helyi ipar fölleraditése és ezzel kapcsolatban. a polgárok az iparosok megélhetésének elősegítése és bizitclsitása céljából', nagy fontosságot, — rendkívül nagy fontosságot, — tulajdonítok a vasárnap megejtendő városi képviselőválasztásoknak. Ezen a napon fog eldőlni, vájjon megérett-e Szeged város iparossága arra, hogy sorsát önmaga intézze. Az utóbbi két év története, annak minden válsága, intő például szolgált, megtaníthatott bennünket arra, hogy az ipar minő fontos szerepet játszik gazdasági életünkben és egyedül az ipartól, az ipar föllendülésétő! függ az ország sorsa és vele kapcsolatban polgárainak megélhetése s jólétének biztosítása. Nézzünk sztét ebben az agyonsanyargatott országban, visszhangzik a hangzatos frázisoktól, mindenki hivatottnak és képesnek érzi magát az mj Magyarországot megteremteni és e mellett a tönk szélére jutottunk. Iparunk teljesen visszafejlődött. Nincs ipartelep az országban, melyet meg ne renditett volna a gazdasági válság, az iparosok százai mentek teljesen tönkre, virágzó ipartelepek részben vagy egészben beszüntették üzemüket, a munkások ezrei éhesen, lerongyolfva kiáltanak' munkáért, kenyérért íés nincs segítség, azaz nincs, aki segítsen. Hova fog ez fejlődni, a megindult lavina hol és mikor fogja romboló munkáját befejezni, annak igazán csak a jó Isten a megmondhatóija. E szomorú tények elősorolása és előre bocsátása után, amelyeket szépíteni és a melyek valóditását elvitatni nem lehet, nem átallom nyíltam, a 'leghatározottabban, a legőszintébben kijelenteni és állítani azt, hogy általános ságlmn mi magunk iparosok is nagyban hozzájárulunk ahhoz, hogy ily áááz viszonyok uralkodnak. Nem kívánok most más városokban uralkodó állapotokkal foglalkozni, maradjunk csák idehaza Szegeden, van itt söpörni való elég. faszáig-világ tudja, hogy Szegeden .minden iparág kellőképen és megfelelőleg és. méltóan van képviselve, építészei, építőmesterei és építőiparosai, nemkülönben az összes szakmabeli munkásai elvitázhatatlanu! országos hírűek. Nincs az országnak városa, ahol el ne ismernék a szegedi iparosok kéziügyességét és imégis mit látunk i Szegeden, az ország ebben a másodiknak mondott városában az ipar fejlődése alacsony fokon áll. Megengedem és elismerem, hogy ezen ipartelepek az utolsó 8—10 é'v alatt fejlődésnek indultak és ez Szegedre nézve, ahol ennek előtte iparról alig lehetett bészélnii, talán némi fejlődést is jelentett, azonban én országos jellegű és jelentőségű ipartelepekről szeretnék beszámolni, de sajnos, erről ma még beszélni sem lehet. Magam is iparos ember, vérbeli iparos vagyok, rajongok a mesterségemért és talán iparostársaimnál, őszinteségemmel fájó sebeket szaggatok föl, de bocsánatot kérek, rá kell mutatnom a baj eredetére és bármint fáj és bármily kellemetlen is, de mint a sebész a végzetessé válható fekélyt, csak mély, alapos vágással, annak teljes és gyökeres eitávolitásával, kiirtásával orvosolhatja, talán nekem is sikerül most, a tizenkettedik órában iparostársaimat rendbe szólítani, közös egyetértésre és intézkedésre rábírni. Benne vagyunk a választási harcban, a melynek csöndes, de nem tétlen szemlélője vagyok. A korteskedés határt nem ismer, egyesületek, egyletek, magánosok, a saját vagy pártfogoltjuk érdekeinek szem előtt tartása mellett a szerintük érdemes jelöltjeik szavazási lapjaival elárasztják a választó polgárokat, akik bizon a sok név, sok szavazó lap láttára és ennek hatása alatt, nem tudják, vájjon kire adják le szavazataikat. Iparostársaim, jól tudom, hogv az utolsó hetekben, különösen pedig a választás' megelőző néhány nap alatt, igen keresett emberek vagytok, a hivatalos kortesék, a jelöltek, az önjelöltek, akikkel talán életetekben sem beszéltetek, mert szóba sem állottak veletek, most kilincselnek nálatok, fölkeresnek benneteket szegény otthonotokban, szorongatják munkában megkérgesült kezeiteket, megveregetik vállaltokat, mindegyik el akarja veletek hitetni', hogv ő az üdvözítő, megválasztásával elkövetkezik a mesebeli boldogság korszaka, de ne felejtsétek el, hogy mindez csak azért van, mert szükség van a szavazatra. Kérlek benneteket a saját és közös jól fölfogott érdekeinkben, ne zavarja meg ez a körülmény nyugalmatokat, ne üljetek föl a hiu Ígéreteknek, gondoljátok meg, kire adjátok szavazataitokat, hisz tudjátok jól, eddig a mi ügyünkkel, a mi bajunkkal, alig-alig törődött valaki, ugy szólva teljesen a magunk emberségére voltunk és vagyunk hagyva. És mindez azért, mert alig van szószólónk még a saját városunkban is, küzdelmes, becsületes, gondterhes munkánk egyedüli gyümölcse az, hogy a közterhek viselésében az oroszlánrész a mienk. Nem volt szavunk a törvényhatóságban sem, itt pedig nekünk is érvényesülnünk kell, ki akarjuk a magunk részét venni a város dolgainak irányitásábani is és ez csak ugy lehet, ha a mostani városi képviselőválasztások alkalmával iparostársainkra, kik erre hivatottsággal és rátermettséggel birnak és önzetlen polgárainkra, ftik a saját énjüket képesek alárendelni a mások és a közjó érdekeinek, adjuk szavazatainkat. Az ipartestület érdemes vezetősége és a választást rendező bizottsága nagy körültekintéssel összeállította ezek névsorát és mindnyájunknak megkűldötte azon férfiak nevét, kiket érdemesnek tart és hívatva vannak városunk és az iparosság érdekeinek előmozdítására. , Itt el kell némulni minden pártpolitikának, nem szabad tekintenünk, vájjon .az egyes jelöltek mely politikai párthoz tartoznak, nem szabad tekintetbe jönmi, hogy az illetők minő vallási felekezethez tartozrtak, el kell némulni minden szenvedélynek, mert nekünk férfiakra; becsületes, komoly gondolkozású, önzetlen férfiakra van szükségünk, kik isten és ember előtt megállják helyüket és felelnek tetteiként. Városunk éLs polgártársaink jóléte forog kockán, itt csakis városi-pénz-politikáról lehet szó. Iparostestvéreim; ,ily értelemben, teljesítsétek kötelességeteket. ^ A VÁLASZTÁSI HELYISÉGEK. A városaty avál ászt ásolk reggel nyolc órakor kezdődnek. Az első kerületben tizennyolc városatyát választanak, ,a Tisza .Lajosköreit által övezett városrész lakosai Újszegeddel! együtt. A választás helye a városháza bizottsági terme. Választási elnök Turóczy Mihály dr., helyettese Bokor .Adolf. A II. kerület a Tisza Lajos-köret, Kossuth Lajos-sugáret, Párisii-, .Brüsszeli- rá Római-körutak rá a Ferenc József-rakpart által határalt városrész. Választ Hz bizottsági tagot, rá egy póttagot, választást hely a iSzent György-téri iskola épület. Választási elnök Tóth Mihály dr., helyettese Kiss Gyula. A III. kerület a Tisza Lajos-köret, PárisiLoindbnt'i Uer^iniik Bérái-körfut, Oldal-utcai, Bánomkert-sor rá Erzsébet-rakpart által övezett városrész, ahol tizenkét bizottsági tagot választanak. Választási hely a 111. kerületi állami polgári iskola. Választási elnök Koczor János, helyettese Csányi .Táros. A IV. kerület a Felsőtiszapart nagykörúton buli része, a Római-, Brüsszeli-körutak rá .a Csongrádi-sugárut által határolt városrész, melynek polgárai öt bizottsági tagot választanak. A választás helye a szilléri iskola. Választási elnök Simkó Elemér' dr., helyettese Csányi Pál. Az V. kerület a Csongrádi-sugáret, Párisi-, Lomdonii-körutak rá a Kálvária-utca által határalt városrész. Itt hat bizottsági tagot választanak s a választás helye a rókusi iskola. Választást elnök Balogh Károly, helyettese Nemecskay István. A VI. kerület a Kálvária-utca, a Berlin,b és Bécri-körutak és az Oldal-utca., másrészről a Cserepes-sor. a Rákóczi- rá Vaspályar utcák által határolt 'városrész, választ öt bizottsági taigot, választási hely a; Petőfi Sándar sugáruti ovóiskcla. Választási elnök Back Lipót, helyettese Hajnal István. A VII. kerület a Rákóczi- rá Vaspályautcákon alul eső városrész, mely választ hat bizottsági tagot ée egy póttagot. A választás