Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-07 / 285. szám

1913. december 7. BÉEMAQYARORSZXQ ©adózik, ,a metódus eredményes voltáról is bizonyságot szolgáltat. íme, ágy kell magyarázatát adni olyas­valaminek, amá az embernek a vérebein van. Az angol kisasszonyok tudvalevőleg fiúsan szabad .nevelést kapnak és ugyancsak kiélve­zik a pompás .angol, kerti nevelőintézetek ál­tal nyújtott szórakozásokat. Uigy látszik, mintha a csinytevő hajlam ebből a ikonból ma­radnia meg beniniük s csak a felnőtt kor tuda­tos mérséklete szorítaná vissza élénk tempe­ramentumukat valamennyire. Kapóra jött nekik a politikai jelszavak melMiett folyó fe­minista kiizdélem. Teljes szabadsággal rá teljes erkölcsi igazolással rosszalkodhatnak tehát a felnőtt emíber rendelkezésére álló rendkívüli változa­tos fanmák között, melyek nélha-inéha, imiint a Diawison-lány tragikus sorsa mutatta, igen kockázatos vállalkozásiakra is elragadják őket. Nem álilitjuik, hagy az egész angol szüff­nagett-mozgalomnak ez a nyitja. Nem. Csák e.gy tünete. S ihogy ia tünetnek tényleg ez a legjogosinlitaibb megitélése, mutatja, az., hogy már akadt kifejezője az angol' közéletben, mely ,a bothüntétés visszaálllitását kívánja a szüffuagettek ©sinytevráei ellen. Anglia, a szabadiság hazája, bizonyára csaik mumus­ként hozta elő a retorziónak ezt .a képtelen: rá barbár formáját, de magának a gondolat­nak felvetésével1 jeilezte, hogy a tömegsz.ug­gesztió (jelenségének a psziihólógiaii rejtélyét megérezte, kihámozita és megértően tal'án meg is .fogja (bocsátani. (d) Iparostársaimhoz. — Irta: Kecskeméti Antal, lakatos-mester, — A küszöbön lévő városi képviselővá­lasztások alkalmából, volna néhány sza­vam iparostársaimlhoz. A helyi ipar fölleraditése és ezzel kap­csolatban. a polgárok az iparosok megélhe­tésének elősegítése és bizitclsitása céljából', nagy fontosságot, — rendkívül nagy fontos­ságot, — tulajdonítok a vasárnap megejten­dő városi képviselőválasztásoknak. Ezen a napon fog eldőlni, vájjon meg­érett-e Szeged város iparossága arra, hogy sorsát önmaga intézze. Az utóbbi két év története, annak min­den válsága, intő például szolgált, megtanít­hatott bennünket arra, hogy az ipar minő fontos szerepet játszik gazdasági életünkben és egyedül az ipartól, az ipar föllendülésé­tő! függ az ország sorsa és vele kapcsolat­ban polgárainak megélhetése s jólétének biz­tosítása. Nézzünk sztét ebben az agyonsanyarga­tott országban, visszhangzik a hangzatos frázisoktól, mindenki hivatottnak és képes­nek érzi magát az mj Magyarországot meg­teremteni és e mellett a tönk szélére jutot­tunk. Iparunk teljesen visszafejlődött. Nincs ipartelep az országban, melyet meg ne ren­ditett volna a gazdasági válság, az iparosok százai mentek teljesen tönkre, virágzó ipar­telepek részben vagy egészben beszüntették üzemüket, a munkások ezrei éhesen, leron­gyolfva kiáltanak' munkáért, kenyérért íés nincs segítség, azaz nincs, aki segítsen. Hova fog ez fejlődni, a megindult lavina hol és mikor fogja romboló munkáját befe­jezni, annak igazán csak a jó Isten a meg­mondhatóija. E szomorú tények elősorolása és előre bocsátása után, amelyeket szépíteni és a melyek valóditását elvitatni nem lehet, nem átallom nyíltam, a 'leghatározottabban, a leg­őszintébben kijelenteni és állítani azt, hogy általános ságlmn mi magunk iparosok is nagyban hozzájárulunk ahhoz, hogy ily áááz viszonyok uralkodnak. Nem kívánok most más városokban uralkodó állapotokkal foglalkozni, maradjunk csák idehaza Szegeden, van itt söpörni való elég. faszáig-világ tudja, hogy Szegeden .min­den iparág kellőképen és megfelelőleg és. méltóan van képviselve, építészei, építő­mesterei és építőiparosai, nemkülönben az összes szakmabeli munkásai elvitázhatatla­nu! országos hírűek. Nincs az országnak vá­rosa, ahol el ne ismernék a szegedi iparosok kéziügyességét és imégis mit látunk i Szegeden, az ország ebben a második­nak mondott városában az ipar fejlődése ala­csony fokon áll. Megengedem és elismerem, hogy ezen ipartelepek az utolsó 8—10 é'v alatt fejlő­désnek indultak és ez Szegedre nézve, ahol ennek előtte iparról alig lehetett bészélnii, talán némi fejlődést is jelentett, azonban én országos jellegű és jelentőségű iparte­lepekről szeretnék beszámolni, de sajnos, er­ről ma még beszélni sem lehet. Magam is iparos ember, vérbeli iparos vagyok, rajongok a mesterségemért és talán iparostársaimnál, őszinteségemmel fájó sebe­ket szaggatok föl, de bocsánatot kérek, rá kell mutatnom a baj eredetére és bármint fáj és bármily kellemetlen is, de mint a se­bész a végzetessé válható fekélyt, csak mély, alapos vágással, annak teljes és gyökeres eitávolitásával, kiirtásával orvosolhatja, ta­lán nekem is sikerül most, a tizenkettedik órában iparostársaimat rendbe szólítani, kö­zös egyetértésre és intézkedésre rábírni. Benne vagyunk a választási harcban, a melynek csöndes, de nem tétlen szemlélője vagyok. A korteskedés határt nem ismer, egyesületek, egyletek, magánosok, a saját vagy pártfogoltjuk érdekeinek szem előtt tartása mellett a szerintük érdemes jelölt­jeik szavazási lapjaival elárasztják a vá­lasztó polgárokat, akik bizon a sok név, sok szavazó lap láttára és ennek hatása alatt, nem tudják, vájjon kire adják le szavaza­taikat. Iparostársaim, jól tudom, hogv az utolsó hetekben, különösen pedig a választás' meg­előző néhány nap alatt, igen keresett em­berek vagytok, a hivatalos kortesék, a jelöl­tek, az önjelöltek, akikkel talán életetekben sem beszéltetek, mert szóba sem állottak ve­letek, most kilincselnek nálatok, fölkeresnek benneteket szegény otthonotokban, szoron­gatják munkában megkérgesült kezeiteket, megveregetik vállaltokat, mindegyik el akar­ja veletek hitetni', hogv ő az üdvözítő, meg­választásával elkövetkezik a mesebeli bol­dogság korszaka, de ne felejtsétek el, hogy mindez csak azért van, mert szükség van a szavazatra. Kérlek benneteket a saját és közös jól fölfogott érdekeinkben, ne zavarja meg ez a körülmény nyugalmatokat, ne ül­jetek föl a hiu Ígéreteknek, gondoljátok meg, kire adjátok szavazataitokat, hisz tudjátok jól, eddig a mi ügyünkkel, a mi bajunkkal, alig-alig törődött valaki, ugy szólva teljesen a magunk emberségére voltunk és vagyunk hagyva. És mindez azért, mert alig van szó­szólónk még a saját városunkban is, küzdel­mes, becsületes, gondterhes munkánk egye­düli gyümölcse az, hogy a közterhek viselé­sében az oroszlánrész a mienk. Nem volt szavunk a törvényhatóságban sem, itt pedig nekünk is érvényesülnünk kell, ki akarjuk a magunk részét venni a város dolgainak irányitásábani is és ez csak ugy lehet, ha a mostani városi képviselőválasz­tások alkalmával iparostársainkra, kik erre hivatottsággal és rátermettséggel birnak és önzetlen polgárainkra, ftik a saját énjüket ké­pesek alárendelni a mások és a közjó érde­keinek, adjuk szavazatainkat. Az ipartestület érdemes vezetősége és a választást rendező bizottsága nagy körülte­kintéssel összeállította ezek névsorát és mindnyájunknak megkűldötte azon férfiak nevét, kiket érdemesnek tart és hívatva van­nak városunk és az iparosság érdekeinek előmozdítására. , Itt el kell némulni minden pártpolitiká­nak, nem szabad tekintenünk, vájjon .az egyes jelöltek mely politikai párthoz tartoz­nak, nem szabad tekintetbe jönmi, hogy az illetők minő vallási felekezethez tartozrtak, el kell némulni minden szenvedélynek, mert nekünk férfiakra; becsületes, komoly gon­dolkozású, önzetlen férfiakra van szüksé­günk, kik isten és ember előtt megállják he­lyüket és felelnek tetteiként. Városunk éLs polgártársaink jóléte forog kockán, itt csak­is városi-pénz-politikáról lehet szó. Iparostestvéreim; ,ily értelemben, telje­sítsétek kötelességeteket. ^ A VÁLASZTÁSI HELYISÉGEK. A városaty avál ászt ásolk reggel nyolc órakor kezdődnek. Az első kerületben tizen­nyolc városatyát választanak, ,a Tisza .Lajos­köreit által övezett városrész lakosai Újsze­geddel! együtt. A választás helye a városháza bizottsági terme. Választási elnök Turóczy Mihály dr., helyettese Bokor .Adolf. A II. kerület a Tisza Lajos-köret, Kos­suth Lajos-sugáret, Párisii-, .Brüsszeli- rá Római-körutak rá a Ferenc József-rakpart által határalt városrész. Választ Hz bizottsá­gi tagot, rá egy póttagot, választást hely a iSzent György-téri iskola épület. Választási elnök Tóth Mihály dr., helyettese Kiss Gyu­la. A III. kerület a Tisza Lajos-köret, Párisi­Loindbnt'i Uer^iniik Bérái-körfut, Oldal-utcai, Bánomkert-sor rá Erzsébet-rakpart által öve­zett városrész, ahol tizenkét bizottsági tagot választanak. Választási hely a 111. kerületi állami pol­gári iskola. Választási elnök Koczor János, helyettese Csányi .Táros. A IV. kerület a Felsőtiszapart nagykör­úton buli része, a Római-, Brüsszeli-körutak rá .a Csongrádi-sugárut által határolt város­rész, melynek polgárai öt bizottsági tagot választanak. A választás helye a szilléri is­kola. Választási elnök Simkó Elemér' dr., helyettese Csányi Pál. Az V. kerület a Csongrádi-sugáret, Pá­risi-, Lomdonii-körutak rá a Kálvária-utca által határalt városrész. Itt hat bizottsági ta­got választanak s a választás helye a rókusi iskola. Választást elnök Balogh Károly, he­lyettese Nemecskay István. A VI. kerület a Kálvária-utca, a Berlin,b és Bécri-körutak és az Oldal-utca., másrész­ről a Cserepes-sor. a Rákóczi- rá Vaspályar utcák által határolt 'városrész, választ öt bi­zottsági taigot, választási hely a; Petőfi Sándar sugáruti ovóiskcla. Választási elnök Back Li­pót, helyettese Hajnal István. A VII. kerület a Rákóczi- rá Vaspálya­utcákon alul eső városrész, mely választ hat bizottsági tagot ée egy póttagot. A választás

Next

/
Thumbnails
Contents