Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-07 / 285. szám

1913. december 7. DEEMAGYAROKSZXG r moknácia erkölcsi kódexéi) ^ ,nem rontja ei egészen a nagy bankok remélt üzletét. A nagy sajtó vezércikkeinek sorai közül ki le­het olvasni azt a sajnálkozást, hogy ezt a kérdést annyira kiélésitették. A deficit kérdését azonban nem lehet megoldani. Ezzel egyetlen kormány sem tud megbirkózni, akár baloldali, akár jobboldali politikát üz A deficit ma — amennyibein ezt beismerik — 800 millió. És ez c,saik növe­kedhetik, iha tovább tart az imperialista külügyi .politikai elmaradhatatlan katonai követeléseivel. A kölcsönnel való gazdálko­dás folytatása azonban lehetetlen az állam hitelének megrenditése nélkül. De még az adóügy reformja is magy társadalmi válsá­gok veszedelmébe sodorja az államot. An­nak az adóreformnak a súlya, amely födözni kivánja a militárizmus növekvő költségve­tését, főként a ksffcép- és kisebb birtokosok széles rétegeire hárulna, amely .osztályok Franciaországban egyáltalán nem remegnek az állami autoritás nimbuszáért. A mai vál­ság a nagytőkések imperializmusa és a mo­dern Franciaország társadalmi szerkezete között fönnálló benső ellentétek következ­ménye. «saBaNaBaaaaaaBBaBBBBBBBaaBaaaBBaaaaaBaaaKi)tia>««a<MaM Az írek ellen. Londonból jelentik: Királyi rendelettel megtiltották fegyvernek és mium­ei'ónafc, továbbá a,z ebez tartozó alkatrészek­nek, üres patronhiivelynek, robbanó- ós tüze­lőanyagnak, amely hadd célra szolgálhatnak, Írországba való kivitelét. A kivitel csak ugy engedhető meg, ha ezek a oiíkfcák sportcélra, bányamunkára vagy más inem hadicélra szol­gáinak. Egy másik királyi rendelet megtilt­ja ugyané cikkeknek a® ir partok mellett va­ló szántását, ugyancsak a fönt emiitett kivé­telekkel. kem azt a fiatalkori arcképét! Mi asszonyok soha sem vénülünk meg, legalább is annyira sohasem lehetünk öregek, hogy megenged-­jük hozzánk öregedni fiatalkorunk ideálját. Éjjel, midőn imádkozom és 'megcsókolom a szivemen viselt' arcképét, mit gondoltak ön­ről? Igazául néha ugy érzem magam, mintha már nagyon régen özvegy volnék és csupán a hideg álom a boldogságom, amely néha elémbe hozza régen letiünt idők képeit. Garamváry: ön csupa érzelem és én mindennap hálát rebeghetek a jó istennők, hogy kegyedet nékem adta. Garamváryné: De miért kártyázik min­ién éjszaka? Garamváry (komoran): Kellemetlen do­log. Majd egyszer, máskor megmagyará­zom. Ma este különben nem játszom. A mü­: ed velői előadás dolgában van értekezletünk. Én elnöke vagyok a bizottmánynak. A leá­nya pedig a főszerepet játsza. Hungária szerepét. Gizella (felemelkedik helyéről, ahol lát­szólag olvasott): Tehát megtartják az elő­adást? Végre 'szinésznő 'lehetek egv es­tére . . . Garamváry: Te lész a legszebb és leg­drágább. Gizella: És Császár Fruzsink a? Garamváry (Vállat von.): Fruzsinka? Én szívesen kiihagynám őt a mozgalomból. Utóvégre csupán most tölti először a nyarat Füreden. Garamváryné (epésen): Azért kísérgeti A DMKE reorganizációja. — Indítvány és fölebbezés. — (Saját tudósítónktól.) A Délmagyar­országi Magyar Közművelődési Egyesü­let körül utóbbi időben igen sok olyan jelenség akadt, amelyek együttvéve szük­ségessé teszik a kultúregyesület reorga­nizációját, Gallovich Jenő főtitkár várat­hat uyugdiijaztatásia ügyében már közöl­tek a l apok egy föhebbezést. A DfMKE hegsürgősebb ügyeinek elintézése dolgá­ban most Pásztor József lapszerkesztő indítványt és fölebbezést adott be, amely igy baugzik: Tekintetes Közgyűlési , A DMKE igazgatósága november 23-án ülést tartott. Jól tüdőm, hogy a hozott hatá­rozatok ellen való fellebbezéshez erkölcsi jo­gosultsága annak van, aki az ülésen vállalt kötelességeinek gyakorlására nemcsak meg­jelent, {le a véleménye szerint hely. s irány­zat győzelme érdekében mindent el is kö­vetett. A közéleti kötelességnek ilyen irány­ban való gyakorlására a DMKE igazgatósá­gának legutóbbi ülésén nem igen adatott al­kalom. Igaz, hogy az ügyvezető alelnök ur néhány előterjesztése kapcsán komoly és ta­nulságos vita fejlődött ki. De a majd öt órás ülés java részét olyan dolgok megvitatása foglalta le, amelyek az igazgatóság legtöbb tagját szemben álló felekké választották szét és szenvedélyes jelenetek rögtönzésének szolgáltak forrásául. Ilyen körülmények kö­zött mfem csak bajos, de meddő, sőt veszé­lyes is tárgyi érvekkel vitába szállni. Pedig a tanácskozás sokszor fölötte fon­tos dolgokról folyt. Határozott az igazga­tóság a többi között : 1. A cirkvenicai üdülő­a promenádon? És a múltkor csónakba szál­lott vele. Garamváry (nevet): Furcsa, hogy ti asszonyok mindent megtudtok. De ne felejt­sétek el, hogy amint én megadok minden tiszteletet az idegen hölgyéknek, ugyanabban a tiszteletben részesültök ti is más férfiak részéről'. Mon Dieu, az élet legyen udvarias­ság. (Elkomolyodva.) Az ember udvarias a szüleihez, a feleségéhez, a gyermekéhez. Legudvariasabb önmagához, amikor nyugodt arccal viseli az életnek mindenféle kellemet­lenségeit, holott egy erőszakos kézmozdulat­tal megszabadulhatna mindentől. Egykor, testőr koromban, bizonyára nem engedtem volna, hogy táncoljon rajtam az élet. Garamváryné: ön ismét szomorúnak látszik. Az utóbbi időben többször észrevet­tem. hogy olykor minden ok nélkül elkomo­lyodik. Holott azelőtt mindig mosolygott az arca. Garamváry (katonás jókedvvel): Sao­rebleu, ez embernek felnőtt felesége ós lánya van! Gizella: Mily régen. És sem egyiket, sem másikat nem tudja férjhezadni. Garamváry: Mert nem akarom, hogy férjihez ímenj, kedves fecském. Nem adlak oda semmiféle hiimpel'lérnek. Gizella: Istenem, hisz nem is kérnek, ó apám, nagyon unatkozom, néha! Szinésznő szeretnék lenni Garamváryné: Már megint. ház, 2. p. keleti internátus, 3. Gallovich fő­titkár nyugdíjaztatása kérdésében. Legtöbb­ször álapszabályellenesen. A keleti interná­tus fölállításával ugyanis a budapesti osztály kiváln foglalkozni. Az alapszabályok megha­tározzák az osztályok és fiókok működési körét és viszonyukat a központhoz, de tud­tommal a budapesti osztály végérvényesen megalakultnak még ma sem tekinthető. Cél­szerűnek találnám tehát különösen a közel múltban történtek után, ha az ujiból meg­alakult budapesti osztály a megalakulást a belügyminiszter jóváhagyásáig türelemlmel várná nagyobb kompenzációval. Szükséges ez annyival jnkább, mert az osztály tud­tommal mai napig selm tett eleget annak a kötelességének, amelyet az alapszabályok 36. paragrafusa minden osztály számára elő­ir é'S amely abból áll, hogy költségvetési előirányzatát végleges megállapodás és az egyesületi költségvetésbe való beillesztés céljából az-igazgatóságinak bemutassa. A cirkvenicai üdülőház megvétele tár­gyában is határozott az igazgatóság. Véle­ményem szerint helytelenül és távolról sem az alapszabályok szellemében. Legföljebb arról lehet szó, hogy a központ kölcsönözze a megvételre szükséges 70,000 koronát és a majdan törvényesein is megalakult buda­pesti osztályt kötelezze annak visszafizeté­sére. Saját költségvetése terhére annál ke­vésbé veheti meg a központ a cirkvenicai üdülőházat, mert a budapesti osztáiy ma is adósa 16,069 koronával és 43 fillérrel. Gallovich Jenő nyugdíjaztatása ellen is ielebbezést vagyok kénytelen bejelenteni. Te­szem ezt abból az elvi ókból, mert nem tar­tom megengedhetőnek, hogy ilyen fontos ügyben esetről-esetre határozzon az egye­sület. Tessék előbb elvi határozatot hozni, a bsse Garamváry: Az leszel, kedves gyöngy­virágom, de csak egy estére. Gizelía: Fruzsinkával nem játszom együtt. Az a nő nekem kezdettől fogva anti­patikus jelenség volt. Az embernek vannak megmagyarázhatatlan érzései. Mártonfalvi bácsi megérzi az esőt, én pedig az ellensé­gemet. Elvitte az udvarlómat. Nem bánom. Lyukas pénzt sem ért egyik sem. A szere­nádjaim alatt ő gyújtott gyertyát. Tihanyba gyónni ment, holott nem is kátholikus. Min­denben versenytárnőm1 akart lenni, pedig azt sem tudjuk róla, ihogy asszony-e vagy leány. Garamváry (Békésen): özvegyasszony. Garamváryné: Mindenki mondhatja. Messziről jött. Tán Bécsből. Tán Pestről. Ki tudja, ki volt az apja, az anyja? Garamváry (megnyugtatólák): a csa­ládja jó. Csupán az a baja, hogv sokat járt külföldön, évekig utazott angol nőkkel, fran­cia nőkkel, Londonban és Nápolyban lakott, nem ismeri tehát a mi magyar viszonyain­kat. Gizella (gúnyosan): Csak annak örülök, hogy Kenderes is köcsög-kalapot visel az ő kedvéért. Mintha a bölény fejére tennének egy fazekat. Garamváry (szelíden): Hölgyeim, ti na­gyon szigorúan bántok velünk szegény fér­fiakkal. Tavaly még szűk volt a szoknyátok, az idei krinolin. Testőr-ruhám óta be sok­szor változott a diva't. Értesítés. Telefon 1203. sz. Kárpitos m bárKíttcK rftzletfizetftre is Dús választék kész diván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze­:: rűen és olcsón eszközöltetnek. n kárpitos-üzlet :: Kossut Lajos-sugárut 6. szám. U

Next

/
Thumbnails
Contents