Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-05 / 283. szám

Sínrkesztőség Kárász-utca 9. Telefon-szám: 305. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24 — félévre . . K 12 — negyedévre K 6 — egy hónapra K 2 — Egyes SZÍN ára IS fillér. 3a jix ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28"— félévre . . K 14.— negyedévre K T— egy hónapra K 2 40 Fxyes szánt ára 19 fillér. Kiadóhivatal Kárász-utca 8. Telefon-szám: 305. Szeged, S9l3 II. évfolyam 283. szám, Péntek, december 5 Horvátországban. S'kerlecz Iván báró volt királyi biz­tos és Horvát-, Szlavón- (és Dalmátorszá­gok újonnan kinevezett bánja tehát meg­érkezett Zágrábba. A pályaudvaron — mint megirták ia lapok — ünnepélyesen fogadták az uj bánt. A zágrábi községta­nács élén Juszkó Wolpácz, Zágráb város polgármester üdvözlő beszédet intézett hozzá és örömét fejezte ki a bán kineve­zése és az alkotmányos állapotok vissza­állítása felett. Ez a szives ós ünnepélyes fogadtatás nagyon figyelemreméltó és szimptomatikus jelentés, mert hosszú idő óta most történik először, hogy Zágráb városa ünnepélyes és szíves fogadtatásban részesiti az uj bánt. A báni bevonulások eddig rendszerint egy haragos és tüntető tömeg barátságtalan sorfala között szok­tak lefolyni. A horvátországi államvasuti tisztvi­selők körében ismeretlen forrásból jiyug­tafanitó hirek keltek forgalomba a szolgá­lati pragmatika megváltoztatásáról. En­nek következtében Bacsinszky dr. zágrábi üzletvezető köriratot intézett a vasúti tisztviselőkhöz, melyben teljesen meg­nyugtatfa őket, hogy az uj pragmatika sem anyagi helyzetükben, sem a szolgálati viszonyaikban nem fogja őket semmiképen sem érinteni. > A horvát helységnevek tárgyában ki­adott kormányrendelet egyszerű végrehaj­tása a már 1907-ben, tehát a koalíciós kormány idejében meghozott és a király által szentesitett horvát autonóm törvény­nek. Ennek a törvénynek a végrehajtása a beállott viszonyok következtében késett ilyen sokáig és most tulajdonképen nem történt egyéb, mint ennek ;a törvénynek végrehajtása. Horvátország most választásokra ké­szül és a választások eredményéről ma már annyit bízvást lehet állítani, hogy az országgyűlésbe azok a pártok lesznek túl­nyomó többségben, amelyek szilárdan megállanák az unió, a kiegyezés alapján. A jogpárti orgánumok ugyan mértéktele­nül izgatnak a kiegyezés ellen és főleg a horvát-szerb koalíciót támadják, amiért az unió alapjára állott. De a horvát-szerb koalícióra ez az izgatás semmi hatással sincs. Egy pillanatra sem ingatta meg ma­gatartását. A koalíció sajtója ma még erő­sebb hangon ir a kiegyezés és az alkot­mányos kibontakozás mellett, mint eddig. A jogpárt vádjait visszautasítja, csábításai hidegen hagyják. Ez a magatartás egyben azt is bizonyítja, hogy a (kiegyezés ma népszerű Horvátországban és Skerlecz Iván bárót, az uj bánt, ma általános ro­konérzés és népszerűség veszi körül. A horvát-szerb kialició eszéki cso­portja, mely a szlavóniai hagyományok révén a legerősebb támasza az Unió esz­méjének, erőben és befolyásban nagyon megnövekedett. Ez a csoport erőben és be­folyásban sókat nyert és vezető szerepet játszik a koalícióban. Ez a csoport lesz hi­vatva az uj országgyűlésen a régi unio­nista pártot fölváltani. A régi unionista párt, Tomasich volt bán pártja föloszlott és hivatalosan nem vesz részt >ai választásokon. Egyes kivá­lóbb tagjai azonban — mint pártonkívüli jelöltek — a siker kilátásaival vesznek részt a választási küzdelemben és erőssé­gei lesznek a kiegyezési politika híveinek. Az unionista eszme nagy népszerűsé­gét jellemzi, hogy a Radisevics dr. vezeté­se alatt álló parasztpárt is erősen agrárius tendenciával a kiegyezési politika hívének vallja magát. Ez a párt 29 jelölttel vesz részt a küzdelemben, azonban a jelöltek­nek csak igen kis része számithat győze­lemre. ( | Horvátországnak csak egyetlen párt­ja: a jogpárt vallja magát a kiegyezés el­lenségének. Ám ennek a pártnak egyéb­ként sem biztató választási kilátásait na­gyon meggyöngíti ,a párt két csoportja között való ellentét, melynek élessége a meghiusult 'kiegyenlítési kísérletek után még fokozódott. A két csoport lapjai a legélesebb harcot folytatják egymással. Hét év után Irta: Henri Barbusse. Ez mind nagyon érdekes, amit most el­meséltetek, — szólott Leandre. — Ezek a kis történetek, amelyeknek ti voltatok a hő­sei. részint igazak, részint pedig szelleme­sek voltak és én nagyon örültem hogy hal­lottam ezeket tőletek — bár az emberek imár nem1 nagyon szeretik a szerelmi és vadász­históriáikat, imivei a legtöbb férfi lejárattá azokat. De hát . . . de hát . . . el kell, hogy mondjam az enyémet... Az ér szerény vé­leményem folytán nem egészen igy áll a do­log' a szerelemmel; a ti raffinált következ­tetéseitek, a ti pszihológiátok nem egyeznék az enyémímel. Az egész soklkaí egyszerűbb, barátaim, sokkal egyszerűbb. Az igazi tra­gédiák nem ilyen bonyolultak, rejtélyesek, hanem egészen közönségesek, olyanok, ame­lyekről nem: is akarjuk hinni, ha halljuk, hógy — tragédiák. Igy például — mert az é:r. estiem nem. szerelmi történet, hanem példa — nekem nem lesz nehéz megmagyaráznom, ihogy miért szenvedtem olyan nagyon Emma miatt, az egész nagyon egyszerit és ért­hető. Emmának egy igen derék leár.yt hív­ták, akit Senlisben ismertem meg, amikor gyógyszerészthallgató voltam.. Ismertük egy­mást a szó legalaposabb értelmében: neki drogériája volt a Fégeards-utea egyik sa­sa rokházában, amelynek alacsony teteje, kicsiny ablakai voltak. A szakmánk tehát ro­kon volt; én segítettem neki gyakran az üz­letben, csomagoltam az „ötért szódabikarbó­nát", ajánlottam a vevőknek a speciális ké­jszitményeket, köziben kinéztem a kirakat­ban álló szines folyadékokkal tel: üvegeken át az utcára és pirosnak és zöldnek láttam az emibéreket, az utcát, minden . Ha jól emlékszem, Emima nem volt szép. 'Közönséges arca volt, a haja sem fekete, sem barna, sem szőke, sem \ Őrös nem volt, ha­nem valami különös sz'mke. zöld és kék szi­rtek között levő, az arcinak nem volt semmi különösebb érdekes kifejezése. Emma na­gyon szeretett engemet és én bevadoui, bol­dog voltam, iha láttam estefele az ab'akom­ból, mint jön át a kocsiúton hozzám. Mondottam, hogy nagyon derék leány volt; tisztességesen, becsületesen szeretett. Ugy nézett rám, ,ha jöttem, ha mentem, mint az anya gyermekére, az arcán visszatükrö­ződött a jóság, a gyöngédség és mindig résztvevő pillantással nézett rám, még ak­kor is, ha boldog voltam. Gyakran, ha ki­csiny szobámban ültünk, karjai közé vett és magához szorított, hogv fölmelegítsen, mint ahogyan a kis gyermeket szobás. Elképzelhetitek, mennyire szenvedett, a mikor 'elhagytam a várost és Elglacba utaz­tam, hogy berendezzem az üzletemet. Én is szenvedtem, — természetesen nem annyira, mint ő — de mégis szenvedtem. Szerencsém­re volt még annyi eszem és nem beszéltem rá arra, hogy eladja a boltját és kövessen engemet. Az elutazásom előtti napokban valósá­goskönnyözönnel árasztott el. Fuidoklott a 1913. i Mer hú 15-dn. H-szi legyek kaphatók VARNAY L. KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN SZEGEDEN, Kárász-utca 9. Telefon: 81. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents