Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-05 / 283. szám

2 DKCMAGYARORSZXQ 1913. december 5. Mindezt összefoglalva, a 'horvát közvélemény túlnyomó része is, az országgyűlés előreláthatóan nagy többsége ia kiegyezés telkes hive. Szeretettel és bizalommal támogatja az uj bánt és a báni kormányt hazafias és alkotmányos működésében. , , Három világrész mérkőzése fenyeget. (Japán-amerikai háború fenyeget. — Japán-ttotta a Panama-csatornában. — Tiz miliiő kinai katona.) (Saját tudósítónktól.) Japán, amely egyszer .már 'megdöbbentette a világot csodás erejével, második meglepetésre készül. Áim amiig akikor a verhetetlennek hitt orosz kolosszussal bánt el, most az amerikai Unióval készül leszámolni. Ugyanakkor Kína, a Világ legnagyobb birodalma is készül oly arányú fegyverkezésre, amely tiz millió kínait fog katonailag kiképezni. A sárga fajnak évek óta hangoztatott hatalmi reneszánsza ijesztő, de ma még nyílt kérdés, csak egyetlen célját vélik tisztán látni azok, akik figyelik, imi készül távol Keleten: a leszámolást az amerikai Unióval. Milyen lesz az európai hatalmak szerepe, imilyen eseményeket készít elő mindez Európa számára, különösen Angliára és Oroszországra: ima csak találgatással nézhetünk e kérdések elé. Csupán egy tényt kell előriebocsátanuu'k, Oroszország sietve hagyja ott európai legfőbb érdekeltségének terét, a Balkánt. Kijelentette: teljes rendet elhajt a Balkánon, hogy minden figyelmével a távol Kelet felől jövő események moraját jó előre meghallhassa ... Olyan személyiség, aki régebb óta nemcsak teljes figyelemmel kiséri ezeket az eseményeket, alaposan ismeri a távol Kelet alakulásának minden mozzanatát. . katonai készülődését, összeköttetései révén megbízható adatok birtokába került és az alábbiakban föltárta előttünk ennek a készülő világeseménynek <a képét. „Mexikó megállapodásra jutott Japánnal. Japán pézzel1 ós más eszközökkel segíti Mexikót az Unióval való konfliktus esetén." Ezek és ebez has omló hirek láttak napvilágot legutóbb a világsajtó hasábjain. Ezek a hirek egy készülő világesemény •utolsóelőtti étapjait jelentik: Japánnak az Egyesület Államokkal való háborúját. Hogy e közeli háború valószínűségét megértsük, iki kall térnünk mindenekelőtt látszólag ide nem tartozó eseményekre is, amelyek a most megnyílt Panama-csatornán való uralom megszerzésére vonatkoztak. Még akkor, amidőn ,a Panama-csatorna kiépítése csak mint. terv volt meg, ,az érdekelt hatalmak „elővigyázatból" szerződéssel biztosították jogaikat, hogy egymást ellenőrizhessék. A tengeri uráloimra féltékeny Anglia a Clayton-Bulwer-iféle szerződósben Amerika kezét annyira megkötötte, hogy .az sem egyoldalin Ellenőrzést, s(em fönhatásiágot nem .gyakorolhatott, háború esetén pedig mind a két fél részére szabad átjárás biztosíttatott. Amerika ebbe sohasem tudott beletörődni s az 1901-iM Hay-Banneafort-szerződésibein iki tudta vivni, hegy karhatalma jogot kapott .arra nézve, hogy ellenséges rombolókisérletekkel szemben a csatornát .megvédhesse. Az Unió által rendezett panamai lázadásnak is az volt a célja, hogy minél nagyobb befolyást biztosítson magának .a, csatorna érdekeméi. Az Unió el is érte azt, hogy a csatorna területe ma birtokában van, .meg is fogja erősíteni s lehetővé tette, hogy hajói könnyen egyesülhessenek .a iGsendes-oceánon, .m-ig régebben kénytelenek voltak a 8000 angol mériföldnyi kerülő .utat megtenni — Dél-Amerika körül! Az Egyesült-Államok most hatalmas imperialisztikm politika terére lépett, amit több sziget .megszerzésével már régebben élő,készített. ,Az Uniónak ez .a lázas 'előretörése Angliát és Japánt nem hagyta, közönyösen. Anglia a Bermuda-szigeteken akar flotta-bázist építeni. De legérzékenyebben Japánt érintette az Unió terjeszkedése. Japán a Csöndes-óceán uralma nélkül nem fejlődhetik a földrajzi fekvése által megadott irányban. Mindenekelőtt telepitésekkel igyekezett tehát terjeszkedésének útját egyengetni. A Csöndes-óceán összes szigeteit ellepték a japánok s az Egyesült-Államok felé húzódó zokogástól, alig tudott beszélni, amikor búcsúzott tőlem. — Szeretni foglak örökké. Várni fogok terád örökké. Egyedül maradok és várni fogok addig, amig visszajössz és boldog leszek, ha jönni fogsz. Én berendezkedtem Figlacban. Nem maradtam ott sokáig. Nem akarok beszélni arrói, ihogy -.máért kellett onnan elmennemi, miért szállottam harcba az egész várossal, — amely .háborúság azután szárnyát szegte •egész gyógyszerészeti karrieremnek. Nem történt velem semmi különös dolog, hiszen tudjátok, illetve, ha történt valami, arról kellene tudnotok. Nem szereztem sem vagyont, sem dicsőséget. Nem szereztem tudományos érdemeket, nem tettem szert népszei iiségre, sőt ellenkezőleg, nemsokára már szerelmi kalandjaim is voltak, amint ez már szokás. A szerelmek közül egyik sem tartott sokáig és én csakhamar .rriegcsömörlöttem folyton változó barátnőimtől. Az utolsó viszonyom ipedig, amelyben, barátnőm egy igazi grófnő, egy igazi bolond grófnő vol , eszembe juttatta Emmát, aki azt mondta, hogy várni fog rám addig, amig visszajövök. Eleinte küzdöttem az érzésem ellen, de azután megutálva mindenkit, elhagyottan mindig többet gondoltam erre a derék lányra. ak.i igazán szeretett engem. Vájjon mi •lett belőle? Hét esztendő telt el azóta, hogy elhagytuk egymást és hat és tél, hogy nem válaszoltam utolsó levelére. Biztosra vettem, hogy hü maradt íhozzám ... ha csak nem halt ctneg azóta, A bizonytalanság kínzott, szükségét éreztem annak, hogy írjak neki ... És alig kezdtem csodálkozni azon. hogy válaszol, a mikor sürgönyt kaptam, sürgönyt, tele gyöngéd .szavakkal, amelyben hívott, hogy jöjjek azonnal, rögtön, tárt karokkal vár. 'Boldogan fagunlk élni ismét, fölujitjuk emlékeinket . . . Vár ugy, .mint még soha. Kissé haboztam tmég, de azután határoztam és .elutaztam Senlisbe. Megérkeztem i és szorongó sziwel közeledtem a Fégeardsutca félé. Itt valami különös érzés vett erőt rajtam . . . hátha nagyon megcsunyult, — gondoltam — talán elhízott, vagy tulsovány j lett, hiszen ihét esztendő .hosszú idő. Óva! tosságból nem kerestem tehát föl azonnal, hanem lesbe állottam szemben az üzletével és vártam. v Végre megpillantottam. Nem változott semmit, ép olyan csinos volt, mint régen. Közeledtem' hozzá, boldogan siettem eléje, mosolygó arccal. És ő . . . hm és ő . . . rám nézett. Én ómegái,lottani, ő nézett fáin .mereven és ... nem ismert meg. Elfordította a fejét, elment anélkül, hogy, sejtette volna, ki vagyok. És én, összetört szivvél, mint az őrült futottam a pályaudvarig és az ©liső vonattal elutaztam a városból. ; Magyarázzátok ugy ezt a történetet, ahogyan akarjátok; mondjátok, hogy hihetetlen, hogy lehetetlen ... de én borzasztóan és sokáig szenvedtem, kínzott valami féltékenység, a feledés, a halál féltékenysége. I t . ; Hawai szigetcsoporton a lakosság kétharmadrésze japáu, Mexikóban pedig különösen a. .Magdolna-öböl betelepítésével okoznak fejtörést az Uniónak. Nemrég 'i*émhinjekik|dl |áraj9|zto!t(ta| föl, Unió a világsajtót, hogy ezek ,a telepesek mind — japán katonák, akik teljes muníciójukat magúiknál rejtegetik. Bármennyire is 'túlzottak © .hirek ©lvitázhaitatlan valóság, hogy ezek a telepesek előőrsei Japánnak, ,de egyben támaszai is az amerikai latin államoknak, .amelyek az Unió agresszív föllépése miatt keresik a Japánnal való közeledést. Anglia, amely szövetségese Japánnak — India miatt — jószemmel nézi ezt az alakulást, amely egyrészt amerikai vetélytársa hatalmát fenyegeti, másrészt a sárgák települését a latin-Amerika felé tereli. A világhatalmi érdekharc tehát a Csöndes-óceán vizeim Japán és az Unió között már teljesen egymással szembekerült. Az Egyesült-Államok és Japán összeütközése elkerülhetetlen. . Anglia minidenesetre semleges marad —• kezdetben, de viszont érdeke, hogy egyik fél se váljék erőssé: ,az ő rovására. Japán azonban .nem akarja elhamarkodni ezt a háborút, mert. nem .akar vesztesen kikerülni /belőle. iLázatean igyekszikl, hogy flottája mielőbb olyan, erős legyen, mint az Unióé, .amely most egy harmaddal erőseibb a japán flottánál. Viszont Japánnak életbevágó érdeke, hogy ezt a háborút még az orosz flotta újraépítésének befejezése előtt megvívja, nehogy az orosz re var.s — mely valószínű — meggátolja céljában. De nagyon, fontos ránézve, hogy e háború előtt .Mexikónak az Unióval való olyan háborúja ki ne törjön, a mely ,az immár vele szövetséges' Mexikó vereségével végződjék. Mert Japán arra számit, hogy háborúja esetén Mexikó földrajzilag azt a szerepet fogja játszani, mint Korea az orosz-japán háborúban. Ez a magyarázata annak, hogy az Unió — .amely .ösmeri Japán célját — mindent elkövet, hogy Közép-Amerikát egészen a csatornáig valami formában fönhatósága alá hajtsa. Japán népesedés tekintetében már majdnem utolérte az Uniót, másfél milliónyi hadilétszámával azonban messze túlszárnyalta. Ezt a mindenképen nagy összeütközést azonban ,a 'két fél flottája fogja eldönteni. Japán itt is arra számit, hogy sikerülni fog neki az amerikai flotta egyrészót elfognia, mielőtt ,az Atlanti-óceánból jövő flottával egyesülhetne s sikerülni fog neki a háború .kitörésekor egy különítményt partraszáliita.ni, amely .a csatornát .megrongálja. De lehetséges, hogy ugyanekkor Mexikó partjain .nagyobb csapatokat szállít partra, mely a mexikói csapatokkal együtt kezdi .meg szárazföldi .operációt. Japán egyizben már megmutatta, hogy a meglepetésekben a legnagyobbra is képes... „Hatályon kivül..." A balkáni háburu idején .a kormány rendeletet bocsátott ki a katonaköteles emberek eltávozásának megakadályozására. Útlevélért .a honvédelmi .miniszterhez kellett folyamodni, akinek javaslata alapján a belügyminiszter döntött ós ha adott is engedelmet az eltávozásra, ez az engedelem csak rövid időre szólt. A hivatalos lap mai száma a következő jelentést teszi közzé: ,A m. kár. minisztérium a fegyveres' erő kötelékébe tartozó ©gyének részére útlevelek kiadásának beszüntetése .iránt kiadott 7252—1!912. M. E. számú rendeletét hatályon ki vül helyezi. Ezen rendelet közzététele nap jár lép életbe. Budapest, 1913. évi november 28-án. Tisza István gróf s. k., m. kir. miniszterelnök. Mától kezdve tehát az utle\'él kiadása tekintetében a hatóságok a régi eljárásit követik.