Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-24 / 299. szám

1913. december 217 DÉLMAQYARORSZÁG "T" 293 Szeged közgazdasága az 1912. évben. — A kamara Évkönyve. — (Saját tudósitónktól.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara tudvalevően minden évben terjedelmes kötetben számol be az elmúlt év közgazdasági viszonyairól. Az 1912. évről szóló jelentés e napokban kerül nyilvánosságra. Kissé elkésve, mert a rengeteg adathalmaznak rendszerint a nyár közepéig tartó összegyűjtése közben elhunyt Perjéssy László titkár. Azóta azután az adatok földolgozását a kamarai iroda összetorlódott munkái hátráltatták, utóbb pedig a terjedelmes könyv nyomdatechnikai előállítása igényelt hosszabb időt. Az Évkönyvet Szabó Gyula kamarai titkár a szokott szakértelemmel és alapossággal állította össze. Terjedelme 180 oldal. A beszámolás a kamarát néhai Perjéssy László elhalálozásával ért gyászeset fölemlitésével kezdődik, kegyeletes szavakkal áldozva az elhunyt titkár kiváló érdemeinek. A kamara munkásságáról következnek azután adatok, hogy a kamara irodája elintézett 5263 ügydarabot, 50,000 körüli érdekeltségének törzskönyvi nyilvántartásában keresztülvezetett 6256 változást, tartott 30 különböző ülést, 69,000 koronás költségvetése keretében 10,000 koronát áldozott ipari és kereskedelmi közcélokra, eltekintve attól, hogy maga a kamarai adminisztráció is közcélokat szolgált. Fontosabb szerepe volt a kamarának a vándoriparról szóló törvénytervezet, az épitőiipari törvénytervezet, az árstatisztika újjászervezése s a nemes férnék jelzése tárgyában tervezett rendeletek véleményezése körül. Emellett négy minisztérium vette állandóan igénybe a kamara véleményező tevékenységét az [iparosok és kereskedők érdékeit érintő konkrét kérdésekben. Fölterjesztéseket tett a kamara: a vasúti személydijszabás fölemeléséből eredő káros hatások mérséklése ügyében, uj vonatok kieszközlése tárgyában, a kézműipar fejlesztés utó rendszerének életbeléptetéséért, az adóreform elhalasztása érdekében, a munkásbiztositási törvény revíziójáért, lépéseket tett a kamara a szegedi második felsőkereskedelmi iskola létesítése ügyében, a szegedi paprikakereskedelem érdekeinek megóvására és sok más, a gyakorlati életet érintő kérdésekben. A kamarai tagok közül 8-an 13 esetben léptek föl önálló indítványokkal. A kerület közgazdasági viszonyainak általános jellemzése következik ezután, mely megállapítja, hogy évtizedek óta nem volt a magyar közgazdasági életnek oly küzdelemteljes esztendeje, mint a mult év. Ismerteti a már 1911. év végén érezhetővé vált pénzdrágaság hatását, a Balkán-háború izgalmai által teremtett helyzetet s azután igy folytatja: Most, annidőn a beszámolás sarait Írjuk, vége van -már a Bal kán tiiáb oruna.k s remélhetőleg a kül.polatikai bonyodalmaknak is. A harcoló felek temetgetik a halottaikat s kötözgetik a Miagmairadiottak sebéit, de nem tuidni még: reális értékekben ki mit nyert s a nagy áldozatokkal fél érnek-e az elért eredmények. E tekintetben talán mi vaigyiunk még a legnagyobb bizonytalanságban, vájjon mi fogja kárpótolni ikibickedésiink mérhetetlen áldozatait : a rombolást, mely ia közgazdasági életünket érte, a badkészültsé'gnek több száz millió korona rendkívüli kiadást okozó költségeit s azokat a károkat, mélyek sok más vonatkozásban értek bennünket. Egy reménységünk talán Indokolt: az nevezetesen, hogy a Balkánon beállott kerületi változások s az itt keletkező aj gazdasági élet részünkre ujabb kereskedelmi összeköttetések alkalmait teremtik meg, melyek. kihasználására nekünk volna a szomszédság révén a legtermészetesebb jogcímünk. E célból erőteljes szervező munka volna szükséges, mert a. nyugati államok forgalomliótditó munkálkodása már megindult, melyet céltudatos és a kiviteli iparunk és kereskedelmünk versenyképességét növelő intézkedések kel, (főként szállítási tarifa kedvezményekkel!) ellensúlyozni kellene. Visszatérve a mult évi közgazdasági helyzetünk általános jellemzésére, megkíván juk állapítaná még, hogy habár a lefolyt válságos idő rendkívül sok áldozatot követett, mégis bizonyos megnyugvással 1 áthattok, hogy pénzintézeteink, ipari .és kereskedelmi, vállalataink legnagyobb része SZÍVÓS kitartással képes vélt leküzdeni az elébe tárult nehézségeket. E megnyugtató jelenség élőidéséhen része volt annak a szerencsés körülménynek, hogy mezőgazdaságunk az utóbbi egymás után következő években kielégítően jó terméseredményt proldufeállt s az 1912. évben is elég kedvező volt a terméis ahhoz, hogy a nép vásárlási képessége a szokott keretekiben érvényesülhetett. Ez a körülmény nagyiban hozzájárult ahhoz, hogy .iparunk és kereskedelmünk könnyebben viselte el a csapásokat, miket a viszonyok reá mértek. Kereskedelmünk a konjunktúrákból eredő bajokon kivül a kereskedelmi és hiteltörvényeink fogyatékosságait a közönség körében még .mindig helytfogladó keres,kcdaleme'llenas irányzatot, külkereskedelmünkben a kellő vasúti szállítási kedvezmények hiányát érezte az elmúlt év folyamán is. A föntebb emiitett válságos helyzetből kifolyólag rendkívül nagy volt a fizetésképtelenségek ós esődeisetek száma s eltekintve attól, hogy rengeteg vagyon prédálódott el a csődeljárás káros rendszere folytán, — a helyüket szilárdan megálló üzletek is nagy károsodásnak voltak kitéve a kényszerűségből feloszlatott üzletek s a csődtömegek tárgyainak kiárusításából kifolyó verseny miatt. A tisztességtelen verseny valóságos tobzódását kellett látnunk: százával keletkeztek az alkalmi üzletek ,s ezek reklámjai a gyors árusításra ingerlő eszközök mindenikét kimerítették. A tisztességtelen verseny ellen való védekezésről készülő törvény megalkotása ezért nagyon sürgős feladat lenne-. Sürgős volna a csődtörvény reformál,ása is. Gyáriparunk már az év kezdetién nehézségekkel küzdött, mert a hiteleszközök már ekikor erősen meg voltak szorítva. Az előző év kedvező conjunikturáiból eredő rendelések azonban .még megfelelően foglalkoztatták a. vállalatokat, A nagy krízis itt is megfelelő hatásokat ért el s nem egy vállalátunk volt kénytelen az üzemet beszüntetni. Még ezen vállalatok is, melyeket a hitelviszonyok nem érintettek, üzemreiduktióra voltak kényszerit ve az általános üzilettelensiéig folytán. Ez okoknál fogva rendkívül érezhető volt a munkahiány és ebből erediőleg azután a munkásmozgalmak is csaknem teljesen elnémultak, mert az idő a munkások gazdasági helyzetének javítására nem volt alkalmas. Kézműiparosaink is az általános bajok hatásait szervedtéik. E mellett őket különösen iaz építkezéssel kapcsolatos szakmákban még az a baj is érte, hogy a pénz drágulása folytán az építkezési kevd teljesen alász,állván, az óv második felében már úgyszólván, alig akaldt munkájuk. Súlyos panaszaikat hangoztatják kézmüiparosaink a jelentéktelen vásárok tul nagy szarnia ellen, ós különös sóvárgással várnáik már az ipairtörvényreviziót és a munkásbetegsegélyzés ügyeinek reformját. Az iparfejlesztés terén előrehaladás semmi sem történt. Erre természetesen az állami egyéb szüksógjLeteirk gondozása közben a mult év folyamán nem kerülhetett sor. Közlekedésügy ümk fejlesztése is hátra maradt az ismert viszonyok következteben. A Duna—Tisza, csatorna ügye, a Maros hajózhatóvá tétele, a szegedi, újvidéki, palánkai téíikiíkötők építése, melyhez kerületeink viziközlakadéslének óriási érdekéi fűződnének, a megvalósulás szempontjából szóba sem kerülhettek. Vasutközlekedéseink a normális ke,re tekben fejlődött ugyan, de gyökeres beruházások a kerületünket éirdeklően nem történtek. Elmaradt Szabadka állomás kibővítése is. Kereskedőinket ós iparosainkat károsan érintette a magy. kir. államvasutak személydíjszabásának 1912. jiunius 1-én (történt fölemelése. Az uj díjszabás nemcsak' a kereskedőknek teszi drágábbá üzleti ügyeikben az utazást és utaztatást, de károsan hat az egyes vidéki gócpontok kereskedelmére any nyiban .is, hogy a szomszédos forgalmú viszonylatban az utazás 40—50 %-kal is drágulván, a nép kevesebbszer keresi fel szükségleti beszerzése céljából a városokat. A pénz és banküzleti viszonyok a lehető .legkedvezőtlenebbek voltaik, mert a rendkívüli pénzszűke és a pénzdrágaság, valamint, a hitel megszüntetése csaknem tűrhetetlen helyzetet teremtettek. Törvényhozásunk az elmúlt év folyamán nélkülözte a politikai nyugalmat s ez megakadályozta abban, hogy tető alá vigye a készített törvényalkotásokat. E helyett a kereskedőket és iparosokat nagyon kedvezőtlenül érintő uj adótörvényeket kívánta 1913. jan. l-re életbe/Léptetni, melyet osak a legelszántabb és igen széles rétegekben terjedő küzdelem után sikerült elodáiztatni, E törvények életbeléptetésére minden előkészület megvolt már téve a ikereskedefllmá és ipari érdekeltség körében. A jelentés ezután áttér a birtokviszonyok, mezőgazdaságii termés-eredmények, az ipar és kereskedés egyes ágaiban tapasztalt állapotok, az ipari és kereskedelmi szervezetek működésének ismertetésére, a szakoktatás, a közlekedés, posta, táviró, telefon ügyei körül fölmerült kívánságok tárgyalására, mely részekből alkalomszerűen külön szemelvényeket fogunk még közölni. Nem kap kárpótlást Oroszország. Konstantinápolyból jelentik: A nagykövetek mai fogadásán a nagyvezér elutasító választ adott az oroszok ama követelésének, hogy a német katonai visszaió ellenében Oroszország kárpótlást kapjon és ezt azzal okolta meg, hogy a porta nem tartja megegyezihetőnek az orosz kormány külön föllépését olyan kérdésben, amely valamennyi hatalmat érdekli. Hajlandó azonban Törökország a kárpótlás kérdését a nagyhatalmak elé terjeszteni. — A török miniszteri tanács elhatározta, hogy uj hadtestet; létesít Anatóliában és ennek szervezését német tisztekre bizza. — A Matin jelenti Konstantinápolyból: Liemann tábornok, a német katonai miisslzió ; főnöke egy török diplomata előtt bizalommal nyilatkozott föladatáról. A tábornok szó szerint a következőket mondotta: — Berlinből való elutazásom alkalmával a császár igy szólt hozzám: Menjen Konstantinápolyba és legyen egész nyugodt, ott is fog maradni. Liemann tábornok tegnap délután meglátogatta a kadétiskolát és este résztvett a ! német nagykövet diszebédjén. Értesítés. ö Telefon 1203. sz. Kárpitos árűK bárljineH részletfizetésre is Dús választék kész díván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javitások jótállással szakszeri rüen és olcsón eszközöltetnek. :: BALOG, :: kárpitos-üzlet :: Kossut Lajos-sugárut 6. szánv 43 =£5 IM 4