Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-24 / 299. szám

BÉLMAGYAROB3&ÁG 1913, december 24. URANIA MAGY. TUD. SZÍNHÁZ Az az évad íegnagyobbszabásu filmdrámája! Jegyek előre válthatók az Urániia espénz áfánál, vagy telefon utján megrendelhetők. Telefonszám 872 A Vörös-Kereszt a háború szolgálatában. — Elmondta Pfann József dr. honvéd törzsorvos, a Magyar Vörös Kereszt egészségügyi misszjójának volt parancsnoka. — (III.) A szolgálatot, miután, erre nézve semmiféle direktívát nem (kaptunk, katonai szabályzataink értelmében szabályoztuk. Sok súlyos betegünkre való tekintettel inspekciós orvosi szolgálatot szerveztünk és azt fölváltva láttuk el. A rangban legidősebb altiszt vette át a, felügyelő (osztály) altiszt kötelességeit. A két mütőnéne mellett két. altiszt az operációs szobában segédkezett. A betegszobákban a hivatásos ápolónők a szófiai vöröskeresztes úrhölgyekkel, azok az önkéntes betegápoló testvérekkel párhuzamosan végezték az apollói teendőket, am'ig a férfiszeméi y zet a betegeknek a mütőszobába való beboaidására, 'betegszobák, folyosók és egyéb helyiségek tisztántartására, az ételek szóthordására és más iliázi szolgálatra használtatott fel. Az éjjeli inspekciós szolgáilatot a betegszobákban négy egészségügyi katona és két ápolónéne tellj,esitette, kik a bennlakó orvosi személyzetet a betegszállitmányok érkezéséről, rendíkivüli 'eseményekről stb. értesítették. Az ápolónők és katonák együtt működése mellett a .betegek ápolása minden tekintetben megfelelőnek, a viszonyokhoz mérten tökéletesnek volt mondható. Az ilyen vegyes ápolás ugyan az első időben némi üsszeszokást és összetanulálst igényel, de az apró súrlódások, tapintatos vezetés 'mellett csakhamar megszűnnek, a kétféle személyzet tevékenysége egyöntetű munkáiban olvad össze. Külön szeretnék megemlékezni e helyen a szófiai hölgyeknek az önkéntes betegápoló testvéreknek tevékenységéről, amelyet az aránylag imagas 'beteglétszám és kicsiny személyzet mellett nékülözni nem is tudtunk volna. Igaz ugyan, hogy íközü'lök néhányan túlságos a ggod'al maékod ássa! a beteget sokszor megirémitették, az orvost pedig ezer fontos ddllga között feleslegesen zaklatták, mások meg inkább csak a betegek szórakoztatása körül működtek közre, ide ezek az élemék hamarosan elmaradtak, olyanoknak adva helyet, akik az ételek kiosztásánál, a hőmérsékek lemérésénél, a gyógyszerek beadásánál, borogatások alkalmazásánál, súlyos betegek tisztántartásánál stb. megbízható ás jó szolgálatokat telj esitettek. Különösen később, midőn imindlezt hivatásos ápolónőinktől megtanulták. Minden kórteremben két önkéntes testvér volt beosztva, a beosztást Karavelow volt miniszterelnök özvegye szabályozta, aiki a kórházban is lakott és vállalt hivatását a l egnagyobb odaadással telj esitette. Idegenben, ahol az orvos betege nyelvét nem érti, nem beszéli, az összeköttetést az orvos és beteg között bizonyos intelligenciával biró tolmácsnak kell közvetitenie. Az önkéntes testvéreknek ily irányiján is sok hasznát vettük, 1 nem is szólva arról, hogy betegeinket menynyi gyengédséggel vették körül, mennyi jőtékory ajándékkal halmozták él. Aztán meg annak a kiváló kórházi fehérneműnek előállítását, melyekkel betegeinkét bőségesen elláthattuk, ugyancsak a bolgár vöröls kereszt hölgyeinek köszönhettük. Sőt ez volt talán a sebesültek körül végzett legszebb és legtökéletesebb munkájuk. Szükségesnek véltem minid ezt elmondani, • hogy megvédjem őket Cleirmont, Frisoh ós Denk tanárok vádjaival szemben,, amely vádak valószínűleg ama viszonyokban lelik magyarázatukat, mélyeik között az említett sebészek dolgoztait. Ök Ugyanis nem rendelkeztek hivatásos ápolószemélyzettel és így minden munka, a betegápolásban kiképzettlen, vasgy rosszul kiképzett önkéntes betegápolónőkre hárult. Clairmont Ixtegápolónői, mint azt cttihón Bécsben hangoztatta, pontatjauók, szaszélyesék ós: hangulatosak., szóval, meghizihatlauök voltak, válogatták a munkában, többedmagukkal harmóniában működni nem tudtak, nem lehetett őket fegyelmezni és nemcsak a, tudásnak voltak hiján, ami még menthető, hanem a jóakaratnak is. Clairmont szerint ezek a hölgyek, kik a betegápolást neon honleányi kötelességből, .nem, humanizmusból, hanem sporthói vagy divatból űzték, tehát nem tekintették komoly munkának: szívesen segédkeztek volna a műtéteknél, a sebek kötözésénél, de már a beteg megmosdatását, ágyának megvetését stb. alsóbbrendű funetiókmak nézték, mélyek elől, ha lehetett, megszöktek. Szerencsére esak elvétve csináltak az önkéntes betegápolónőket illetőleg ilyen kellemetlen tapasztalásokat. Elmondtam, ihogy okuljanak rajta, bár tudom, hogy nálunk e nélkül is minden másként volna és önökkel még Clairanont is meg volna elégedve. A bolgár vöirös keresztnek nemesk hölgytagjai segitettek (kórházunkban, hanem néhány férfitagja is, A több nyelvet beszélő tevékeny delegátus uraik tartották fenn az öszszek öt tetőst. az egyes kórházi osztályok és az igazgatóság között, végezték az adminisztratív teendőket, betegeink nyilvántartását stb. Osztályunkon, mind delegátus egy törvényszéki bíró, egy ügyvéd és egy mérnök működött. A betegek élelmezését az igazgatóság intézte. Sajnos, e tekintetben sok volt a kívánni való. Az egész változatosság abban állott, hogy az áthatószagu ürühust hol paprikás, hol gulyás, hol meg pörkölt alakjában készítették el. Ez igénytelen és nélkülözésekhez szokott bolgár kat on a igy is meg volt elégedve. Lázas betegeink , a tejszükség idején theán és keménytajáisan éltek. A mi ételeinket már na.gyobb választekcssággal iparkodtak elkészíteni, de bizony az iirüfaggyu szagáít még a süteményekből is kiéreztük. Ebédlőnkben különben érdekes nemzetközi társaság verődött össze. A II. emelet orosz, iramán és cseh orvosad, egy cseh és egy orosz orvosnője, az I. emelet, osztrák és svá jci orvosai, végre két olasz vörös keresztes hölgy, a római Eléri Massino hercegnő és Jaccarino Rocheford grófnő képezték aszta 11 á rsaságu nka t. De mielőtt magunkra térnék s szeretnék azokról a hiányos előgondoskodásokról röviden megemlékezni és kritikát mondani, amelyeik a bolgár sebesültek ellátására általában tétettek. A bolgár itáh. c. ü. szervezet ugjv személyi, mint dologi tekintetben nagy hiányosságokat mutatott. Legnagyobb baj náluk az orvoshiány volt. Dacára, hogy az általános védkötelezettség náluk az 52 éves korig terjed, 'a tartalékosokkal együtt mindössze 658 orvost tudtak kiállliitani. Könnyen érthető tehát, hogy a hátrább eső vonalakra, ahol pedig éppen a sebesülteknek első érdemleges kórházi kezelése kezdődik, orvosuk alig maradt és hogy az idegenek segítségére menynyire rászorultaik. Feliszereilésük hiányaidra legjellemzőbb, hogy a harcosok sebkötöző csomaggal, melyeknek tárgyi és morális értékét ma már senki kétségbe nem vonhatja, kellőképen ellátva nem voltak. Egyes ezredéknél 2 emberre, másoknál esak az altisztekre jutott egy-egy csomag, némely ezrednél még az altiszteknél sem volt. Sebkötöző^csömagjuk idejét multa és nem felel meg a célnak, amennyiben annak a sebre kerülő részét kézzel való érintés nélkül alkalmazni nem lehetett. A lovasság rozsdás, nyitott sebkötő hádogdöbazai pedig éppen az antisepsis előtti időkre emlékeztetnek. A katonák a sebkötő csomagok használatára kioktatva nem voltak és igy bizonyára többször 'is megtörtént, amit egy megbiaható szemtanú közölt, hogy az egyik sebesült a csomagot kibontatlanul, vízhatlan boritékával együtt nyomta a sebre és azt zsebkendőjével rögzítette. A szennyes zsebkendőknek ily körülmények között az első kötésnél; de a genyedések előidézésében valószínűleg sokszor fontos szerep jutott. Amikor hozzánk a betegsróíFlít.ináríyak beérkeztek, feltűnt elsősorban, hogy a sebesültek osztályozva egyáltalán , nincsenek. E miatt azután a súlyos sebesültekkel együtt számos oly könnyű sebesült is hátraszállitta-