Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-19 / 295. szám

1913, december 19. Mlmagyarorszag 91 — Megszökött rablógyilkosok. Annak idején jelentettük, bogy Ozviecsinben két ember a Mendelssohn szállítócég irodájába csalta Siegmarm váltéleszámitolót, ott fejszével többször feghevágta és körülbelül nyolcvanezer koronát elrabolt tőle. Siegmannák akkor eltört a koponyacsontjia és a krakkói kórházba szállították. A szerencsétlen ember huszonhat napig lebegett élet és halál között a nélkül, hogy eszméletét egy pillanatra is visszanyerte volna, Teginap belehalt borzalmas sérülésébe. A rablógyolkosok megszöktek, eddig semmi nyomuk. A -gyilkosság helyére vitt rendőrkutya megugatta ugyan a Mendelssohn cég hivatalszolgái át, azonban, a vizsgálat semmit sem állapított meg, a mi ezt a gyanút megerősítette volna. A rend őrség folytatja a nyomozást. — öngyilkos kísérlet és merénylet. Miskolcról irják: Éveken át bérlője volt a diósgyőri—tapolcai fürdőhelynek Heineman Gusztáv vendéglős. A kitűnő forgalmú üzletet nemrégiben albérletbe adta Zartl Lászlónak, ő maga pedig nyugalomba vonult. Az albérlőnek december elsején kellett volna elszámolnia. Ekkor kituJdóclott, hogy Zartl min djent eladott, az áruriaktárt kiürítette. A megkárosított bérlő Zart.lt sikkasztás, csalás és hamisítás büntette miatt feljelentette a miskolci ügyésaségen. Horváth Károly rend őrifőikapitány tegnapra idézte be Zartl Lászlót, aki azonban nem jelent meg. A főkapitány detektívet küldött érte. A detektív felkereste szállodában lévő lakásán, melynek ajtaját zárva találta. A detektív bezörgetett, A szobából megkérdezték: — Ki az? — A törvény nevében nyissa ki, iA másik pillanatban revolverlövés hang zott ki a szobából. Betörték az ajtót, A díványon vérző fejjel feküdt Zartl. Mikor a detektív ki akarta csavarni a kezéből a revolvert, felugrott és a detektivre lőtt. A golyó nem talált. Rövid dulakodás után sikerült Zartl Lászlót ártalmatlanná tenni. A rabkórházba szállították és előzetes letartóztatásba helyezték. — Két prémier. Ugy az Uránia, mint a Vass-m.ozgó pénteki premiérje elé élénk érdeklődéssel nézhet a közönség, mert mindkét moziban elsőrangú slágerkópeket mutatnak be. Az Urániában kizárólagos előadási joggal vetítésre kerül: Egy kalandornő története, mely a Nondiskl-ifiimigyár legbravurosabb fölvétele. A kalandornő szerepét Lilly Beck játsza. Aki szereti a kalandos, izgalmas életet, aniniak hihetetlen műélvezetet fog szerezni ez a film. Szerepel a műsoron egy két felvonásos vígjáték is: A nevető férj. Berlini nagy művészek alakításába gyönyörködbetünk. — A Vass-mozgóban egy hat felvonásos filmkolosszust mutatnak be. Kisértetek a cime. Ez a kép maga. a hamisítatlan élet, melynek hatalmas hullámai elmossák a színpad festett deszkáit. Minden jelenete érdekes és egy-egy drámai fordulat rezgésbe hozza minden idegszálunkat. A fölvételek csudaszépek és sokszor bámulatba ejtik a közönséget. — Minden újságra az Abonyi-féle (ezelőtt Békéi) fiirlaipirodáhain lehet előfizetni. — A költő, akit nem temetnek el. Rámából irják: Egy kissé bizarr, valószínűtlenné ktetsző, bár teljesen igaz eset foglalkoztatja az olasz sajtót. Rapisardi Mario híres olasz költő ugyanis ezelőtt két esztendővel meghalt, Katamiában, szülőhelyén érte utol a halál. Azóta sok idő eltelt és a hálás utóikor márványba faragta, a költő alakját. Giardino Bellini szobrászművész tervezte a szobrát, melyet 'Katánia parkjában fölállitottak. Szobor volna, de a költő teste még ma is temetetlen. Bebalzsamozva nyugszik abban a házban, amelyben a költő meghalt, A házat emléktábla díszíti, amely azonban, nem szól arról, hogy a holttest még nincsen eltemetve. Az olasz újságok a hihetetlen esetnek a következő magyarázatot adják: Bellini eglész életében harcos ellenfele volt a papságnak, amely halála utón megtagadta az egyházi szertartást a költőtől, sőt azt sem engedte meg, hogy a város temetőjébe temessék. A városi tanácsot hiába kérték a költő tisztelői, hogy adjon neki sírhelyet, a kérést elutasították. Mert Rapisardi nemcsak a papsággal állott hadilábon, hanem a városi kupaktanácsosial is, melyet, a sajtóban állandóan támadott. A régi kupak tanács megbukott, de az újnak a tagjiai sem küLörnbek elődeiknél, -mert ők sem intézkednek, hogy a költő végre pihenőhelyet kapjon, özvegye férjhez ment a költő orvosához, aki időről-időre konzerváló szerekkel óvja meg a holttestet a föloszlástól, mely most érekoporsóba zárva, üveglappal födve várja, bogy mikor szerzik meg art a néhány Mlb hosszúságú kis gödröt, amelyhez elvégre is joga van mindenkinek. Még a — poétának is. Jíoltzcf és Társa Poszté-, gyapjúszövet-, szabókeiiékek, kézműés szőrmeáruk nagy:-: kereskedése :-: íegolcsóbb árak Szeged, Vár-utca 7. a föpostáVal szentben. = Telefon 2—23. = ÜHiBBI Karácsonyra!! nagy Választóban páris1, berlini, bácsi Bonbonnierttjdansá§o!f. Karlcso^fadiszei habsutemfny, teasütetnfny. piás ás iáffos patBÓ. GyMlcs-Benyir jfírvaySánöoréspa cukrásznál ál-tár 1. sz. Telefon: 251. sz. rorszag előfizetési ára Szegeden; egy évre . . félévre . . negyedévre . egyhónapra . 24.— kor. . 12.- „ 6.— m • n sigaisabbae 4 &őzi8az8atás Legyen vége a kegydij-rendszernek — Indítványok az özvegyek érdekében. — (Saját tudósítónktól.) A város tanácsa csütörtökön délelőtt tartott ülésében foglalkozott azzal az indítvánnyal, amelyet Hoffer Jenő törvényhatósági bizottsági tag terjeszt a decemberi rendes közgyűlés elé s amelyben azt kivánja, hogy a város már január elsejétől kezdve folyósítsa az elhunyt városi tisztviselők özvegyeinek az uj nyugdíj-szabályzat értelmében fölemelt nyugdijakat. Az indítványozó hivatkozik arra, hogy amikor a városi tisztviselők fizetésrendezéséről' szóló javaslatot a közgyűlés elfogadta, ugyancsak az ő indítványára egy későbbi közgyűlésen elhatározták, hogy a fizetésrendezésben biztosított fizetési többleteket december elsején folyósítják a tisztviselőknek. Minthogy pedig a fizetésrendezésről szóló közgyűlési határozat jóváhagyást még nem nyert, a város reverzálist vett a tisztviselőktől, hogy a mennyiben a miniszter a közgyűlés határozatát jóvá nem hagyná, az előre kiutalt őszszegeket havi részletekben levonhassák a tisztviselők fizetéseiből. Hoffer indítványát Balogh Károly pénzügyi tanácsos terjesztette a tanács elé és azt javasolta, Ihogy utasítsák el és ilyen értelmű javaslattal terjesszék majd a közgyűlés elé. Azért kérte az inditvány elutasítását, mert amint mondotta, igaz ugyan, Ihogy az uj nyugdij-szabályzat fölemeli az özvegyi ellátásokat és a szabályzatot a közgyűlés el is fogadta, de a határozat még nem nyert miniszteri jóváhagyást. Ez az egyik ok, amiért az előadó az inditvány elutasítását ajánlta. A másik pedig — amint mondotta — az, hogy ha most a tanács hozzájárul a fölemelt özvegyi nyugdijak, illetve a differencia kiutalásához, akikor jönnek majd a többiek is. akiknek a nyugdij-szabályzat az eddiginél nagyobb jövedelmet biztosit, hogy nekik is utalja ki a város különbözeteket. Ezen az alapon aztán a tanács az indítványt csakugyan elutasította és ilyen értelmű '(javaslattal viszi a közgyűlés elé, A tanács határozatára egy-két megjegyzésünk van, amelyekkel nyomban beigazolható, hogy az indítványnak helyt kelleit volna adni nemcsak humánus szempontokból, de a város érdekéből is. Semmiféle kockázattal nem járna ugyanis, ha az özvegyeknek kiutalná a város a differenciákat, épp ugy, mint a tisztviselőknek, mert ugyanolyan reverzáliOt lehet venni tőlük is, mint a tisztviselőktől. Másrészt pedig el lehetne kerülve ezáltal az, hogy az özvegyek a közgyűlés ideiét kegydij-kérvényekkel lefoglalják és a közgyűlést olyan helyzetbe juttassák, hogy ne mindig az osztó igazságot tekintse a kegydijak megszavazásánál. Egész rendszer fejlődött már ki abból, hogy azoknak az özvegyeknek, akiknek jó protektoruk van, megadják a kegydijakat, azoknak ellenben, akik prote'ktorral nem rendelkeznek, megtagadják. Ha a fölemelt özvegyi ellátásokat január elsejétől már folyósítja a város, akkor a közgyűlés egyszer és mindenkorra megszabadul a kegydij-kérvények lavinájától.