Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)
1913-12-19 / 295. szám
8. ^GYAFTORSTÁG 1913. december 19. tást kért leendő birodalmi felől. Több mint három óra múlva tért csak vissza a pincérfel Predeálba az automobil, de a flut hiába faggatta mindenki, nem akart semmit se elntodcmi a beszélgetés részleteiből, Arról sem nyilatkozott, hogy megajándékozta-® őt leendő fejedelme, hanem gyorsan csomagolt, visszakérte a munkaikönyvét és másnap reggel a gyorsvonattal elutazott Budapesten át Valona felé. — A vándorló tragédiája. Makó közelében a kiszombori országúton haladt tegnap délután Weber Antal bádogossegéd. Hirtelen egy csavargó ugrott eléje és megállította. — Adjon egy pipa dohányt! — mondotta neki parancsoló hangon. A bádogoslegény benyúlt a zsebébe, hogy teljesítse a veszedelmes alak kívánságát, ám ugyanebben a pillanatban a csavargó kést. rántott és leszúrta az iparossegédet. A rabló ezután elszedte az eszméletlen ember néhány garasát és keveset érő holmiját, azután otthagyta az országúton. Makói vásárosok találták meg a szerencsétlen sebesültet, akit bevittek a kórházba. A rablógyilkost kere- j sik. — Tányérozas és sztrájk. Párisból ; jelentik: Tegnap este a Montmartre mula- j tóiban sztrájkba léptek a zenészek. A pazarul berendezett mulatók mindegyikének riazi zenekara van, amely éjfélkor kezd játszani és játszik a reggeli szürkületig. Ezért a zenészek egy-egy éjjelre négy-öt frankot kapnak. Nem is ez a íőjövedelmük, hanem a I tanyérozás. Mikor Clemenceau miniszterei- { nök volt, elrendelte, hogy a tányérozást tilt- j sá'k meg. Azóta ezt a rendeletet elfelejtették, S Páris uj rendőrfőnöke azonban kiásta a feledés porából és figyelmeztette a mulatók tulajdonosait, hogy a rendeletet szigorúan tartsák meg. Ezzel a zenészek jövedelmük nagy részétől elestek és ezért azt követelték a mulatók tulajdonosaitál, hogv emeljék föl a fizetésüket. Mivel ez nem történt meg, tegnap este valamennyien sztrájkba léptek. A legiöbb mulatóban harmonikán és más hasonló hangszeren játszottak. — Bácskaiak, ha összekerülnek . . . Budapestről írják: Az Erzsébet-iköruton tevő Bohém-tanya kávéház ma haj maiban véres verekedés helye volt. A kávéházban rendszerint az éjjeli mulatozó k tartanak utolsó stációt. A mulatóhelyek előadása után itt találkoznak a könnyű színpad csillagai is és barátaik társaságában ital mellett itt szórakoznak el reggelig. Ma hajnalban is nagy vendégsereg volt együtt a kávéháziban, közöttük számos varieté-művésznő. Az egyik asztalnál nagyabb társaságban ült Rácz György bácskiulai földbirtokos. Vele egy asztalnál ült egy Figdor nevü fiatalember, továbbá egy katonatiszt, s néhány hölgy. Egy másik asztalnál a verekedéseiről isimert, sziu tón bácskai származású Rónay László foglalt helyet s ürítette buzgón a sörös üvegeket. A vékony domgáju Figdor és Rónay ; László között valami szóváltás támadt, amit a hatalmas erejű Rácz akart békésen kiegyeniLtenii, de e köziben ő is összezördült Rónay val, mire a legvadabb jelenetek következtek. Rónay László sörös üveget ragadott föl ós a levegőbe hajította. Ez volt a jel az álltalános verekedésre. A következő pillanatban a két erős ember, Rácz György és Rónay László egytmásinak rohantak és osztogatták egymásnak az ökölcsapásokat. A vendégek egy része kimenekült, mások a vere-_ kedök segítségére mentek s általános lett a dulakodás. A pincérek is beteelegyedtek a harcba. Előbb fölkapták a cingár Figdort és kitették a kávéháziból. Végül az egész társaság, még a társaságában volt katonatiszt is Rácz elten fordult, ki hihetetlen erővel hadakozott s nemcsak Rónayt tette haroképte- ; KORZO IOZ Igazgató: VAS SÁNDOR. Telefonszám: 11-85. HÉit úec Gírardi a filmen egy vígfílraoperett keretében A darabot írták Erőst és Hubert Marischka. Magyar színre alkalmazta MÉREIA. Zenéjét az eredeti GIRARDI operettek felhasználásával szerezte R. STOLZ. A 12 tagra bővített zenekar az eredeti zeneszámokat játsza. Az 5 és 7 órai előadásra katona-, diák- és gyermekjegyek félárban. Pénztárnyitás délelőtt 10 —1-ig :j délután 3 órától. F a „KORZÓ" MOZI helyiségében. Előadások : 5, 7 és 9 órakor, vasárnap d. u. 2-től éjjel 12 óráig. Helyárak: páholyülés k 1.20, — zsölye K 1.—, l-ső hely 80 fillér, ll-ik hely 60 fillér, lllíh hely 30 fillér. — Kedvezményes jegyfüzetek a pénztárnál kaphatók. lenné, hanem úgyszólván az egész társaságot szétverte. Közben Figdor revolverrel tért vissza és Rónayt le akarta lőni, de ismét megragadták s kitették az utcára. Végül is a verekedők tépett ruhával, véres sebekkel, kénytelenek voltak a további harcot megszüntetni. Rónay hatalmas vérző fejsebekkel terült el a földön, de Rácz György orrán, száján is dőlt a vér. A vad verekedés nyomát fölborult ós összetörött asztalok, tükördarabak, szanaszét heverő üvegcserepek és nuhafoszlányok jelezték. Az egész verekedő társaság a rendőrségre került, ahol megindult ellenük aiz eljárás. -- A német császár vagyona. Vilmos német császárnak tudvalevően rappont vagyona van, sőt akadt már statisztikus, aki a császárt tartja a német birodalom leggazdagabb emberének. Ezeknek a császári millióknak a kezelésében most, — mint Berlinből jelentik, — változás történt, amelynek igen érdekes oka és háttere van. Eddig a Delbrück, Schiahler és Társa hankoég gyümölcsöztette a császár vagyonát. Néhány hónapja az egyik cégfőnök, Delbrück Lajos öngyilkos tett ós halála után Sehickler Artúr báró és leánya, Pourtalés grófné maradtak a bankház tulajdonosai. Sehickler báró. aki már 85 éves, Franciaországban ól ós már régóta francia állampolgár, veje, Pourtatós gróf padig tartalékos tisztje a francia hadI seregnek. Ilyen körülmények között a német I császár vagyona tisztán francia ellenőrzés alá került volna ós ez az oka annak, hogy most a császár megszakította összeköttetését a bankházzal és vagyoni ügyeinek intézését. I a német birodalmi bankra 'bizta. — Plébános es jegyző. Szabadkáról • jelentik: Bajmok község békéjét valósággal j földúlta az az egyenetlenség, amely Hegeuüs | Lénárd esperes-plébános és Lichtneckert József községi jegyző között támadt. A jegyző polgári (iskolát/ akart létesíteni világi tanerőkkel, a plébános viszont apácazárdia építése mellett igyekezett hangulatot kelteni a községben. Az elöljáróság és a lakosság két pártra szakadt. A pártvillongások idején Wiener Károly, az elöljáróság egyik tagja, azt mondotta a jegyzőről,: „Nem ember az, aki lopott". Lic'htnecker rágalmazást port indított Wiener ellen és a tárgyaláson az egész elöljáróság be volt idézve tanuként. A biróság kimondotta, hogy az állítólagos visszaélésekből fölmerült károsodás miatt a vádlottnak nincs joga büntető följelentést tenni, hanem csak a községnek, ezért nincs joga bizonyítás tárgyává tenni oly eseteket, amelyek miatt ő följelentéssel nem élhet. A biróság Wienert kétszáz korona fő- és 10 korona mellékbüntetésre itélte. - Az elcsábított iskolás lány boszuja. Newyorklban — mint jelentik — az utcán agyonlőtt egy Sima Margit nevü tizenöt éves iskolás leány egy tizennyolc éves fiut. Töredelmesen megvallotta tettét. Egy női lieeum növendéke volt, pár héttel ezelőtt, a •mikor az iskolába ment, megszólította a tizennyolc éves fiatalember. Meghívta a leányt aki a meghívást elfogadta. Elmentek pezsgőzni és másnap reggel a leány egy kéteshirü szállóban ébredt fel. A fiatalember megígérte, liogy még az nap el fogja venni feleségül. Ez nem törtónt meg, ellenkezőleg, a fiatalember cserben hagyta. Aznap este magánosan volt, nem mert hazamenni, egyedül bolyongott három napig Newyork utcáin, reggel egy parkban félig megfagyva akadták rá a járókelők. A rendőrök hazavitték a „ szülőkhöz, akik megbocsátottak ugyan neki, de a leány nem tudta elfelejteni csábítóját. Egész nap leste, mig a minap rá nem talált. Az utcán találkozott a fiatalemberrel, revolvert rántott elő és rálát. A fiut síulyas sebeivel a kórházba vitték, de gyógyulásához kevés a remény.