Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-16 / 292. szám

1913. december 17. DÉLMAGYARORSZAG 16 nyokat, Beszél a Magyar-Bosnyák Gazdasági Központ törekvéseiről, a Tonellli Sánídor ada­tai alapján vázolja a Bosznia .külikereskedél- | mi forgalmát. Felhívja ia figyelemet arra, hogy a többi balkán országokhoz Lépési mekkora jelentősége van a bosnyák piacnak. Beszél a jelszavaik politikájáról!, amely kül­kereskedelmünknek a múltban annyit ártott s a Balkánon -való terjeszkedésiünkre szinte végzetes volt. Balkányi Kálmán fejtegetéseit elejétől végig nagy érdeklődéssel hallgatta a sze­gedi kereskedő és iparos köz-önség, a végén lelkesen megtapsolták. Utána Tonelli Sándor kamarai titkár ve­tített képekben mutatta be Bosznia és Herce­govina szebbnél-szebb pontjait. Saját utazá­sából vett 'tapasztalataival igen érdekesen kommentálta Tonelli a kéneket, félóráig tartó könnyed előadása kitűnően egészítette ki Balkányi fejtegetéseit. Az előadást társasvacsora követte, ame­lyen a szegedi társadalom számos tagi a le­lent meg, hölgvek-urak vegyest. Az első fel­köszöntőt Tonelli Sándor kamarai titkár mcndta Balkányi Kálmánnak a Bosnvák KözDont megalapítása körül kifejtett érde­meit méltatta. Szivessv Lehel a Oovd agilis vezetőségét, különösen Weiner Miksát él­tette, aki a szegedi hölgvek egészségére ürí­tette poharát. Balkányi Kálmán köszönő sza­va;ban kifejtette, hogv gyakorlati gazdasági nnHtikát kell odalent folytatni. Még számos felköszöntő hangzott el és a társaság kitűnő hnnsnilatban maradt együtt a késő éjszakai órákig. Készül az uj szinügyi bizottság. — A kulturtanácsos „akciója". — (Saját tuáósitónktól.) Olyan helyről, a melynek jól informáltsága előtt meg kell ha­jolnunk, ma az a hir jutott hozzánk, hogy a szinügyi bizottság újból való megalakítása iránt a tárgyalások nagyban folynak. Na­gyon jól tudjuk, hogy az ilyen tárgyalások n m végezhetők a nyilvánosság asszisztá­lása mellett s hogy most mégis foglalkozunk velük, azért tesszük, mert a szinügyi bizott­ság kérdése a közelmúltban nagy port vert föl és mert értesülésünk szerint a bizottság megalakítása körül ismét olyan dolgok ké­szülnek. amelyek megvalósításuk esetén tá­volról sem lesznek képesek a fölzaklatott közvéleményt megnyugtatni. Igazán nem értjük Gaál Endre dr. taná­csost, akinek hivatalbeli kötelességei közé tartozik ennek az ügynek tárgyilagos és ma má- igazán végleges elintézése. A tanácsos ur a szinügyi bizottság dolgaival kapcsolat­ban annyi baklövést követett el, 'hogy azok egy jól szituált külügyminisztert is megbuk­tattak volna. Nem akarunk hónapokkal ez­előtt tett jóslásainkra hivatkozni, de már ak­kor megmondtuk, hogy Gaál Endre dr. ta­nácsos szinházi politikája a szinházon fogja megbőszülni magát és mintha ez a jóslásunk kezdene beteljesedni. A szinház rosszul megy. Az igazgató joggal panaszkodik e miatt és azt hisszük, hogy egyéb körülmé­nyek mellett része van "ebben annak is, hogy a hatóság olyan irányt adott a szinházi póli­tikának, amelynek egyik főkaraktere a Nagy­közönség igényeinek és érdekeinek semmibe vevése völt. ' A hozzánk jutott információ szerint a szinügyi bizottságot ugy akarják megalakí­tani, hogy kimaradjanak belőle mindazok a régi tagok, akik nem tudtak megbarátkozni azzal a szinházi politikával, amely látszó­lag és pillanatnyilag talán kedvező a szín­házra, de végeredményében arra jó, hogy a közönséget elidegenítse ettől az intézmény­től. A szinügyi bizottság működését a jövő­ben fokozott figyelemmel fogjuk kisérni és ezzel a fokozott figyelemmel méltatjuk kriti­kára azokat az előcsatározásokat is, ame­lyek az újból való megalakítás körül lefoly­nak, Figyelmeztetni kivánjuk Gaál tanácsos urat, hogy még Szegeden és szinházi kér­désekben se lehetséges minden és ha az uj bizottság megalakítása dolgában előterjesz­tet, javaslat a legkisebb eltérést is fogja mu­tatni attól, amit mi a közérdeknek megfele­lőnek találunk, módot fogunk találni arra, hogy informáljuk a közönséget azok felől a rugók felől, amelyek ezeket a tényeket és lépéseket mozgatják. Szükségesnek tartjuk ezeknek a sorok­nak a megírását, hogy a legkisebb baklövés is ei legyen kerülhető. Tudunk a tárgyalá­sokról, a mederről, amelyben azok folynak, •de jól tudjuk azt is, mit kíván meg a város­nak, a közönségnek és a színháznak az ér­deke egyaránt. i.Hssa.ai a A képviselőház iilése. Napirenden a sajtójavaslat. -- Holnap bosznia-hercegovinai vasút kérdését tárgyalják. — (Saját tudósít ónktól.) A nagy szenzáció­nak. a nagy izgalomnak a még nagyobb szenzáció és izgalom a halála. Ez a sors érte sajtójavaslatot is, amelyről ma a folyo­són egyetlen szó sem esett. Az egész Ház a delegációs tárgyalások ködébén él, erről beszélnek jobbról és balról. A baloldali fo­lyosón sorba veszik Apponyi Albert gróf, Andrássy Gyula gróf, Károlyi Mihály gróf delegációs szereplését, sikereket konstatál­nak, győzelmeket ünnepelnek. A bécsi szereplésen kivül főképen a Ház munkaprogramját találgatják és itt-ott szó esik Andrássy Gyula gróf berlini nagy­követségéről is. Tisza István gróf miniszter­elnök már tiz órakor megérkezett a Házba j és mindjárt az elnökséggel, Beöthy Pál el­nökkel, Szász és Lázár gróf alelnökökkel kezdett tanácskozni. Ennek eredményeként az -a hir terjedt el a folyosón, hogy a Ház ma folytatja a sajtójavaslat tárgyalását. Igy is történt s a holnapi kedden a bosznia— hercegovinai vasat kérdésére ikerül a sor, szerdán és csütörtökön pedig, de lehet hogy pénteken és szombaton is szünete lesz a Háznak a delegációs ülések miatt. Károlyi Mihály gróf a folyosón közölte, hogy az ellenzéki delegátusok holnap, ked­den délben utaznak Bécsbe és 'hogy alkal­masint mindnyájan fölszólalnak és szigorú birálat alá veszik ugy a közös kormány, mint a magyar kormány működését. Ugyancsak ezen a folyosón arról is beszéltek, hogy a Ház abban az esetben, ha a .delegációs ülések várakozáson tul kinyúlnának, parallelülése­ket fog tartani. Egészen tizenegy óráig az ellenzék csak nagyon kicsiny számban jelent meg a Ház­ban, azonban a munkapárt nagy tömegben volt jelen. Tizenegy órakor érkezett Károlyi Mihály gróf és közvetetlenül utána elterjedt a hir, hogy Justh Gyula is itt van. A tem­peramentumos negyvennyolcas vezér csak­ugyan eljött fekete sapkában, a betegségtől láthatóan megviselve, de azért jókedvűen és elég feszes tartással. A folyosón már csak hírlapírók tartózkodtak, akik körülvették és üdvözölték. Justh rendkivül vidáman beszél­getett el velük, kijelentette, hogy egészsé­gesnek érzi magát és csak azt sajánlja, hogy némileg lefogyott. Ekkor érkezeit Darányi Ignác, aki szintén melegen üdvözölte Justh Gyulát. Justh aztán bement az ülésterembe, ahol éljenzéssel fogadták. A Házban megjelent ma délelőtt Wicken­burg István gróf fiumei kormányzó is, aki Tiszával értekezett. Beöthy Pál elnök 'féltizenegy óra után nyitotta meg az ülést. Hegedűs Loránd elő adó a pénzügyi bizottság jelentését a ma­gyar-horvát pénzügyi egyezményről, Antal Géza előadó a remdkiviülli útépítésekről az árviz által sújtott vidékeken, Szabó János előadó pedig a közlekedési bizottság jelenté­sét a bosnyák vasutak építéséről. Tisza István gróf miniszterelnök jelen­tést tesz a Háznak a katonakötalesek útlevél ügyében. iA .kivándorlási tilallimat ez a jelen­tés megszünteti. iBalogh Jenő igaizságügyminiiszter tör­vényjavaslatot terjeszt be a budapesti bíró­ságoknál szükségessé vált szeanélyzetszapori­tásröl. Ezután a Ház áttér a napirendre; a sajtóról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Győrffy Béla azzal kezdi beszédét, hogy a napirenden (Lévő javaslat nem csupán po­litikai, de szigorúan tudományos szempont­ból sem állja ki a kritikát. (Zaj.) Fölkiáltások bálról: Igy nem lehet be­szélni! Bla/umontagot tartanak odaát! Győrffy Béla nem azért szólal föl, mint­ha az eddigi általános vita bárminő kis .hé­zagot hagyott volna, amit most ő volna hi­vatva betölteni. De neki eddig is az volt az álláspontja, hogy a Ház tanácskozásaiban az ellenzéknek részt kel venni. Az ellenzék ré­széről egyedül ő jelentkezett a Ház tanácsko­zásaiban való részvételre, nagyon furcsa vol­na tehát, ha most ép ő nem szólalna föl. A szónok a pálinkamérésekre vonatkozó jog­szabályokat hasonlítja össze a sajtójavaslat rendelkezéseivel és arra a következtetésre jut, hogy a pálinkamérőknek sokkal több szabadságot enged a kormány, mint ameny­nyit azok élveznek, aikik a sajtótermékek elő­állításával foglalkoznak. Pedig a becsületes kormányzatnak igen nagy szolgálatot tehet a sajtó; a kormány a maga ellenőrző felada­tát nem teljesítheti mindenütt, ebben nagy segítségéire van a sajtó, amély ebből a szem­pontból majdnem nélkülözhetetlen. Viszont a.z ellenőrzést a kormánnyal szemben is gya­kordlja a sajtó, még pedig nagyon ereménye­sen, mert a parlamenti felelősség alól kibúj­hat. a kormány, de a közvélemény előtt való felelősség alól nem lehet kibújni. Ezért ellen­sége a mai kormány a sajtónak. Nagy hibá­ja a javaslatnak, hogy bizonyos esetekben a bizonyitékok előterjesztését lehetetlenné te­szi. Ezután Bizony Ákos szólott a javaslat­hoz. .Azért szólal fefl, — mondja, — bogy kö­telességét teljesítse a méltatlanul megvár!olt magyar sajtóval szemben, mely a müveit Eu­rópa valamennyi országának sajtójával fel­veszi -a versenyt. Utána Tüdős János beszólt, majd Giess­wein Sándor állott szólásra. \Giessivein bírálja a sajtó javaslatot, a melyet előterjesztett formájában nem lehet elfogadni. A sajtóreformra, elismeri, hogy szükség van, viszont ha reformról van szó, tfmf' Aki összes, a drogériában beszerezhető áruit nálam veszi meg, annak két koronán felüli bevásárlásnál tiz százalék engedményt adok! Széchényi-tér 6. Karácsonyi és Újévi vásár az Angyal-drogériában. Telefon: 523.

Next

/
Thumbnails
Contents