Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-16 / 292. szám

4 •ii un nui'i " 111 •'•"• • — • • ni — rmm az fejlődést jelentsen a sajtó életében ós ne visszafejlődést. A sajtót szabályozni kell, de ne rendsza­bályozni, — mondotta Giessweiu. A rend­szabály ozással könnyen megölhetjük imajd á magyar sajtét. Lovászy Márton állott ez­után szólásra. Helyesen imoindotta- Gioss­wein, hogy nem szabad a sajtót megrendsza­bályozni és hozzá teszi, hogy ha az igazság­ügy miniszter azért terjesztette volna Ibe a reformtervet, 'hogy azzal a visszaéléseket szüntesse meg, a.z esetben az ellenzék is mellette volna, de igy? Ellene van. Sándor János belügyminiszter ezután a szegedi közép itészet i tanács mandátumán aik meghosszabbítási javaslatot terjesztette be, majd Telegdy József a bosnyák vasutak kér­désének sürgőségét jelentette be. Tisza István miniszterelnök áflilott fél és javasolta,, hogy a Ház a holnapi ülésre tűzze ki a boszniai hercegovinai vasutak kérdésé­nek tárgyalását. A Ház igy határozott. színház, művészet. Szinházi műsor: .KEDD: Nagy Terus vendégföl'léptével Az uj földesúr, szimimü. Páratlan j». SZERDA: Nagy Terus vendégföllóptével Aranyember, színmű. Páros 2/s. CSÜTÖRTÖK: Nagy Terussal Az ördög, vígjáték. Páratlan "/a. PÉNTEK: Dollárkirálynő, operett. Pá­ros ja. SZOMBAT: Dollárk irály nő, aperett. Pá­ratlan 2/s. neinemann Sándor hangversenye (Saját tudósítónktól.) Párját ritkító mű­élvezetben volt része annak a diszes és elő­kelő közönségnek, mely hétfőn este a hang­versenyteremben adott egymásnak találko­zót. Heinemann Sándor kamaraénekes je­lent meg a dobogón, kiváló tehetségű s egyé­ni stilusu művésze a dalnak, ki nemcsak el­énekelte, hanem a szó ^zorols értelmében drámai kifejező erővel meg is játszotta igen ötletesen összeválogatott műsorát. Amit pro­dukált, az valami egészen uj és szokatlan volt. Német énekeseknél nem ritka eset, hogy rendkivűli szeretettel mélyednek bele művészetük értelmi magyarázatába és nem csupán a zenei szépségek kihozására töre­kednek. Heinemann még ennél is többet nyújtott: különös egyéni szint, életet és leve­gőt adott a dalaiban szereplő embereknek, ugy, hogy a hallgató a szinházi nézőtéren képzelte magát, hol egy istenáldotta művész nagy megérzékitő erejének szépséges forrá­sát kisérhette figyelemmel, Heinemann műsora négy nagy szakasz­ra oszlott. Elsőben Loewe dalait énekelte, amelyek közül különösen az Edvmrd című ballada ragadott meg rendkivűli melegségü, drámai szinével. A művésznek nem nagy terjedelmű és erőben sem rendkivűli hangja van, mely láthatólag nem célja, csak esz­köze a hatás elérésében. Heinemann, akinek igazi levegője a szinpad, csudálatos lelki részvétellel emeli ki darabjainak költői szép­ségeit; hangja hol a sóhaj, hol a panaszos, tompa fölkiáltás töredékeit veti bele a rneló­DÉLMAGYARORSZAG diába. Loewe balladáját sötéten, megkapó, nagy stílussal adta elő. Ez a hangnem Hei­nemann igazi levegője, amelyben sajátságos egyéni értékei a legragyogóbb formában ér­vényesülnek. A második szakaszban Schubert dalait hallottuk, többek között az ismert Wahin cimü, igen kedves apróságot, melyet alig né­hány hete Fino Sacio énekelt utoljára. Hei­nemann férfi létére és annak dacára, hogy lényének igaz tartalma szerint a széles, rap­szodikus gesztusokkal szerencsésebben tud operálni, megmutatta ennek a kis dalnak azt az értékét, melyet Swárdström előadásából ismerünk. Schubert csodás interpretálóra ta­lált benne. Az Erikönig megrázó erővel, fe­lejthetetlen szépen csendült föl Heinemann ajakán s a közönség elragadtatva, percekig tapsolt a pompás szám után. Szünet után Hans Hermám három da­lát énekelte a művész, melyek közül a máso­dik, Der alte Herr, kedves bidermájer han­gulatával és kiváló festő-erejével olyan viha­ros tetszést keltett, hogy ezt a számot meg kellett ismételni. De szépségekben gazdag volt Hermann utolsó dala is: Drei Wanderer, melyben a halál megrázó erejű aposztrofá­lása szinte eksztázisba hozta a közönséget. A szűnni nem akaró tetszést a művész egy műsoron kivül adott számmal, Rubinstein Azrá-jávai köszönte meg. Végül német népdalok kerültek sorra, a melyeket szintén meg kellett toldani egy Brahms-átiratu dalocskával. A műsornak ez a része nemkevésbé változatos és értékes volt, mint az előbbiek. A közönség minde­nekelőtt Heinemann pompás és teljes drá­mai művészetét bámulta meg, mely a hangot választotta kifejező eszközéül, de elragadta­tással adózott annak a még mindig érces, meleg és igen melodikus hangnak is, mellyel a vendégművész a legfinomabb árnyalatokat is bámulatos könnyedséggel és készen juttat­ja kifejezésre. Külön meg kell emlékezni Manelbord John kiváló művészi szépségekben bővelke­dő zongorakiséretéről. Manelbord kész és egyéni erejű művész, ki Liszt Ferencnek ön­állóan előadott, igen bravúrosan eljátszott 2-tk Balladájá-val bebizonyította, hogy nem­csak hangszerének technikájával van készen, hanem annak művészi és tökéletes megér­tésével is rendelkezik. A közönség kitünte­tően tapsolta Manelbord zongorajátékát. * Nyárai Antal Ismét Szegedre jön. A kitűnő .kémikusnak és jellemszinászneik féli? tragikus minapi szereplése nem jelenti azr, hegy a szegedi közönség hosszabb ideig nem láthatja őt a színpadon. Nyáriad szegedi tar­tózkodása alatt kijelentette, hogy igen szí­vesen játszanék a szegedi közönség ellőtt, mely mindig őszinte érdeklődéssel tüntette ki. IMiut értesülünk, Nyárai Antal már leg­közelebb, január hónapban vendégszerepelni fog a szegedi színházban és pedig a követke­ző darabokban: A szabin nők elrablása, Az élő holttest, A dollárkirálynő és A cigány­1913. december 16. prímás. Ezenkivül minden jel arra vall, hogy ugyanakkor eljátssza a színházban Az utolsó bohém-nek, a most pórul járt rnozi­szkeccsnek a címszerepét is. A. sziniház ugyanis akkor játszik mozgöfényképet, ami­kor akar, — ha ugyan a szegedi mczitulaj­donosok vissza nem adják a kölcsönt a szin­ház igazgatójának. * Csiky László nem megy nyugdíjba. Csiky László, a szegedi szinház tagja, ma annak a közlésére kért föl bennünket, hogy nem megy nyugdijba. A lapok ugyanis meg­irták, hogy Csikynek lejárt a szegedi szín­házzal kötött szerződése és jövőre már nem vállal uj szerződést, hanem harmincöt évi szinészkedése után pihenni akar a ,;Laci bá­csi", aki az eddigi, hosszú művészeti pályá­ján jelentős sikerekre tekinthet vissza. Csiky László ezzel szemben kijelenti, hogy ő még elég erőt és ambíciót érez magában, hogy továbbra is hivatásának szolgálatában ma­radjon és ha szegedi szerződése le is járt, már számos vidéki színigazgatóval folytat tárgyalást, akik jövő terveinek megfelelőleg, előnyös szerződést kötni hajlandók vele. * Nagy Terus vendégszereplése. Nagy Terusnak három estére tervezett vendég­szereplése iránt általános érdeklődés mutat­kozik, ami élénken beszél arról a szeretetről, amely a közönséget régi kedvencével még most is összeköti. Kedden Az uj földesúr EHzét, szerdán az Aranyember Noémijét, csütörtökön pedig az Ördög szemtelen Elzá­ját játssza. * Dohárkirálynő. A szinházi iroda jelenti Eall Leó legkitűnőbb operettje, a Doíáriki­rálynő, ezúttal gyöngye az operettirodalom­nak. A szinház hosszabb pihentetés után pén­teken eleveníti föl a bűbájos melódiáju, ked­ves, közvetlen meséjü darabot, legjobb tag­jait foglalkoztatva beune. Hillbert Janika, Déri Rózsi, Antal Erzsi, iMiik'lóssiy Margit, Balázs Bálint, Békéli Lajos, Heltai Jenő, Sü­megi ödön játszák a főbb szerepéket. GROSSE-R BÖSKE ÉS TENNEB ANBOB NAGYKERESKEDŐ JEGYESEK SZEGED BILLÉD MINDEN KÜLÖN ÉRTESÍTÉS IIELYETT. HotjaS nagykávéházban Minden vasárnap NAGY TOMBOLA értékes nyereménytárjgakkal. P Naponta czigányzene. SZÍNHÁZI VACSORA! Saját termésű kitűnő hegyiborok. Különlegesség: „Royal Zöldike." Tulajdonosok: Matejka és Filegel. • j - i r BflszuenutBhB:6.000.000Horona. mmAam^ m ^f/Biztonsági alapoH:21.000,ooofíor. -2-0m-i - Ttunuarid JiOIVCnYCK olcsóp,jak' KARTELLEN KIVŰLII *** " ^flJ előnyös feltételek! a legelőnyösebb élet-, tűz-, baleset-, szavatosság-, betöréses lopás elleni, üveg-, jég- és állat-biztositásoknál. Felvilágosításokkal, prospektusokkal es díjajánlattal sziuesen szolgai a Hungária általános Blztoslíű Rászu.-Iái>saság Igazgatósága Budapest, ült., Hápolu-kOpdt 3. 1 SZEGEDI VEZÉRÜGYNÖKSÉGE: TISZA LAJOS-KÖRŰT 73. ===== és a társaság képviselőségei. 1 •=—^ii^iaiai . , r

Next

/
Thumbnails
Contents